Wesselényi nevét viseli ezentúl a Jégtörő XI.

A Széchenyi összesen 3330 km-t tett meg és 20 napig tört jeget, a Jégtörő XI-es (immár Wesselényi) 1270 km-t hagyott maga mögött és 14 napig dolgozott a dályai szorosban.

A Jégtörő XI. közel egy hétig küzdött a 30-40 cm vastag, acélos jégtáblákból álló összefüggő jégtorlaszban egyedül, ezért indokoltnak tartjuk, hogy sorozatneve helyett a Wesselényi nevet viselje.

Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30-Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa.

Wesselényi Miklós báró a reformkor egyik legismertebb alakja volt. Családja a legtekintélyesebb erdélyi famíliák közé tartozott. 1838 márciusában az ekkor már félig vak Wesselényi életét nem kímélve mentette az embereket, ezért nevezték el „árvízi hajósnak”. Vörösmarty Mihály Az árvízi hajós című versbe foglalta a báró életeket mentő, hősies tetteit.

1838-as árvíz

1838 januárjának elején, a Duna vízgyűjtő területén nagy mennyiségű csapadék hullott. A márciusban hirtelen megkezdődött olvadás nyomán hatalmas árhullám indult el a folyón. A Dunán zajlani kezdett a jég, s mivel a szabályozatlan folyón a jégtáblák csak lassan tudtak levonulni, a zegzugos kanyarulatok között feltorlódtak, és visszaduzzasztották a folyót.

Március 13-án a jégtorlasz először megnyílt, aztán újra bezárult – másnap kiöntött a Duna, és a folyó bal partján fekvő Pestet elárasztotta. A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, körülbelül 4 ezer megsérült. A 153 halálos áldozatból 151 pesti volt.

1956-os jeges árvíz

Az 1956. évi dunai jeges árvíz a hazai árvizek történetében különleges helyet foglal el. Bár az 1876., 1891., 1893., 1940., 1941. és az 1945. évi jeges árvízek jóval gyengébb, kezdetleges védművek mellett következtek be, a lényeges különbség az volt, hogy az 1956. évi jeges árvíz – jégjárási és árvízi jellemzőit tekintve – magassága, és vízhozama is minden korábbi jeges árvízét meghaladta. A legnagyobb gátrongálódás és terület-elöntés ott történt, ahol a jeges árvizek addig még sohasem múlták felül lényegesen a jégmentes árvizek vízszintjét, tehát a Baja alatti Duna szakaszon.

A jégtörő flotta építése

Az 1956-os jeges árvizet követően jelentős fejlesztések indultak meg a vízügyi ágazatban döntésszületett arról, hogy a jégrombolás hatékonyságának növelése érdekében jégtörő hajókat kell alkalmazni. Ennek érdekében egy flotta kiépítése kezdődött meg 1959-1988 között. Ezen időszakban összességében 32 db különböző méretű és technikai felszereltségű hajó épült. Ebből jelenleg 23 db működik még, melyből 22 db van a Vízügyi szolgálat tulajdonában (8 db Dunán, 1 db Balatonon, 13 db Tiszán).

A jégtörő hajók bevetése 2017-ben


DUNA

  • Déli országhatár – Vukovár közötti Duna-szakasz

jegtoro-xi-szerbia-duna-jegzajlas-jegtores-jegtoro-hajo-hajozashu

2017. január 16-án a Jégtörő XI. és Jégtörő VI. (I. hajópár) útnak indult a szerb-horvát Duna-szakasz felé. Január 17-én elérték a Dálya térségében kialakult jégtorlasz felső határát.

A rendkívüli körülmények hatására a normál üzemmódú (döngölővel nem rendelkező) Jégtörő VI. aznap elakadt a torlaszban (1357,3 fm), a hajó nem tudott továbbhaladni. A Jégtörő XI. hajó folytatta a torlaszon történő áthaladást, január 19-én 11:45 órakor elérte a torlasz alsó határát, Vukovár kikötőjét, majd  január 20-án megkezdte a Dálya térségében kialakult közel 10 km hosszúságú torlasz bontását, a torlaszban egy átjárható, a jég levezetésére alkalmas csatorna kialakításával. A hajó január 22-én érte el az elakadt Jégtörő VI. hajó szelvényét, majd a Jégtörő VI. körüli jégmező feldarabolása után a hajópár együtt tért vissza Vukovárra. A Jégtörő XI. által kialakított csatorna fenntartását már a hajópár közösen végezte a csatorna folyamatos tisztán tartását és a zajló jég levonulásának biztosítását.

  • Vukovár-Belgrád közötti Duna-szakasz

belgrad-jegtoro-hajo-szechenyi-szerbia-duna-jegzajlas-jegtorohajo-omit-hajozashu-szurdok

2017. január 18-án a beérkezett kérés alapján értékelve a Dunán kialakult jéghelyzetet egy további jégtörőhajó-pár, a Széchenyi és a Jégtörő VII-es indult útnak Belgrád irányába.

A hajópár felvízi irányából ment be a közel 170 km hosszúságú torlaszba, majd feladatuk szerint alulról kezdte meg szabály szerint a torlasz bontását kötelékben haladva. A 25-30 cm vastag, acélos jégtáblákból álló összefüggő jégtorlaszban való előrehaladás nagyon lassú volt. A megérkezést követő napon a hajópár megkezdte a Belgrád térségében kialakult jégtorlasz bontását az alvíz felöl, majd a szakasz átjárhatóságának a biztosítása volt a feladat. A hajópár folyamatosan halad alvíz irányából Újvidék felé, az előző nap megnyitott csatorna éjjel összefagyott és reggelre mindig beállt. A cél 80-100 méter széles csatorna nyitása és nyitva tartása volt a jégmezőn. Ennek megfelelően a Széchenyi több alkalommal is beállt a torlódott állójégbe, a két nyom közötti részt pedig a döngölő és a hajó által keltett hullámok letörték. A letört nagyobb darabokat a Jégtörő VII. terelte, törte kisebbekre és aprította.

TISZA

jegvirag-tiszadada-jeg-tisza-jegzajlas-tiszaloki-eromu-hajozashu

Tiszadobon a Jégvirág I és Jégvirág X jégtörő hajók feladata a Tiszadob-Tiszalök közötti folyószakaszon folyosónyitás, a a jégelvezető folyosó fenntartása és a Tiszalök Vízlépcső alvízi oldalán jégmentes szakasz kialakítása volt. Ha nem készítették volna elő a jégmentes szakaszt illetve a levezetéshez szükséges folyosót, a jégtorlasz feltorlódhatott volna a Vízlépcsőnél és emelő berendezésekbe és táblákban okozhat jelentős károkat. Továbbá ha a vízlépcső 1 km környezetében áll össze a jég a robbantási feladatokat nem lehet elvégezni az erőmű biztonsága érdekében.

Kiskörén 2017. február 12-én a levonuló jégtömeg vízlépcsőn keresztül történő biztonságos átvezetése miatt, a hajózsilip és alvízi várakozótér jégtelenítési feladatait kezdték meg a Jégvirág VIII és Jégvirág VII hajókkal.  A Kiskörei Vízlépcső 4-es és 5-ös nyílása előtt az uszadék beszorult, amit később a Jégvirág VII és Jégvirág VIII hajók tisztítottak ki.

A Jégvirág VIII jégtörő hajó 2017. február 17-én visszavontatta a Tiszacsegéről elszabadult kompot a településre. Részletesen ITT >>>

jegvirag-viii-8-tiszacsegei-komp-hazatert-vontatas-jegtoro-hajo-hajozashu

Csongrádon és Szegeden a Jégtörő IV hajó 2017.02.17-én 7:30-kor kezdte meg a jégtörési tevékenységet a Tisza folyó 247,200 fkm szelvényében lévő pontonhíd elemeinek védelme érdekében, amely a Csongrád és Csépa települések közötti közúti közlekedést biztosítja.  A jégtörés befejeztével a Csongrád feletti állójeges szakaszon végzett jégtörési feladatokat, hogy a Tisza felsőbb szakaszáról érkező jégtorlasz biztonságosan, károkozás nélkül le tudjon vonulni. A fagyos időjárás, valamint a Tisza felső szakaszán érkező másodlagos jégzajlás miatt a Tisza bal partján teleltetett híd elemek veszélyben voltak, ugyanis a feltorlódott jég a hidat a part felé tolta, így szükséges volt a jégtörés.

Összegzés

A 2017-es védekezéstapasztalata szerint a jégveszély elleni védekezés, a jégvédelem különleges, a jégmentes árvizek elleni védekezéstől eltérő beavatkozásokat, felszereltséget és szakmai felkészültséget követel meg. Széles körű és sokrétű szakmai tudást kíván, hiszen a hidraulika, hidrológia, hidrometeorológia tudományágak ismerete mellett robbantási és hajózási szakértőket követel, így a mérnökök, technikusok, vízügyi szakemberek mellett nagy feladat hárult a robbantómesterekre, hajós kapitányokra.

A jeges árvizek ritkák, de rendkívül veszélyesek, hazánkban elsősorban folyóink jégjárásával függ össze. Megelőzésük, és a jég biztonságos levezetése elsősorban folyószabályozással, mederrendezéssel érhető el. A jégkár elleni küzdelem főbb módszerei a jégtörő hajók jégrombolása és szükség esetén a jégrobbantás.  Nagyobb folyóinkon, melyek nagyobb elöntésekre is képesek (lásd 1956-os jegesár), a jégtörő hajók bevetése bizonyult a legeredményesebbnek.

A vízügyi ágazat jégtörő hajóparkja nemzetközi viszonylatban is jelentős szereppel bír, ezt bebizonyította most is, amikor a Tiszán kívül a magyar-szerb, azaz a déli országhatár és Vukovár közötti közös érdekű, és a szerb Duna szakaszon is szükségessé vált bevetése, és küldetéseit sikerrel teljesítette.

A Jégtörő XI. közel egy hétig küzdött a 30-40 cm vastag, acélos jégtáblákból álló összefüggő jégtorlaszban egyedül, ezért indokoltnak tartjuk, hogy sorozatneve helyett a Wesselényi nevet viselje.

jegtoro-xi-szerbia-duna-jegzajlas-jegtores-jegtoro-hajo-hajozashu


Érdekes adatok

A Széchenyi összesen 3330 km-t tett meg és 20 napig tört jeget, a Jégtörő XI-es (immár Wesselényi) 1270 km-t hagyott maga mögött és 14 napig dolgozott a dályai szorosban.

2017 telén össszesen 22 db magyar jégtörő üzemelt a nagyarországi illetve a külföldi szakaszokon. A vízkiszorítása a Széchenyinek a legnagyobb: 418 tonna. A Wesselényi a maga 386 tonnás vízkiszorításával  a 2. legnagyobb jégtörő Magyarországon. Összesen 75 hajós volt szolgálatban a fedélzeteken és a három leghosszabb torlasz illetve jégmező, amelyen áttörték magukat a jégtörők., a Dályai (10 km), az Újvidék – Belgrádi  (79 km)  és a Tiszadadai (2 km) voltak. A jégvédekezés 76 napig tartott, 2016.december 15-töl 2017. február 28-ig.

A jégvastagság a Tiszán január végén érte el maximumát. Január 27-én jégtömeg becslést készítettünk, mely szerint összesen közel 40 millió km3 jégtérfogattal lehetett számolni a Tisza vízrendszerében , ennek közel fele a Tisza tavon volt található, magára a Tiszára 14 millió m3-t számoltunk. A Tiszán a torlódottnak nem jelentett szakaszokon, február 3-4-én a Tiszabercel-Tokaj között jelentették a legnagyobb, 35 cm-es jégvastagság értéket. A torlódott szakaszokról, február 10-én a záhonyi nagy torlasz megindulása után, Záhony és Dombrád között, a 611 fkm közeléből jelentették a maximális, 300 cm-es (torlasz) jégvastagságot. A Tuzsérnál kialakult kb 7 km hosszú jégtorlasz állt a leghosszabb ideig, február 7-10 között.

És egy kis kitekintés…

  • Milyen vastag volt a Balaton jege
  • Megrendezték az I. BalatonÁtcsúszást, erről részletesen ITT ÍRTUNK >>>

jeg-balaton-badacsony-winter-ice-sunset-naplemente-hajozashu


A Balatonon Siófoknál február 1-3. között mérték a maximális, 32 cm-es jégvastagságot. Ez az érték az elmúlt 10 év maximuma, de mégsem nevezhető rendkívülinek, 2003-2005. között egymást követő három évben is ekkora, vagy nagyobb értékeket észleltek. Az elmúlt 30 év maximális jégvastagságát, 45 cm-t 1987. február 10-én mérték.

Sajtótájékoztató, Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2017. március 16.