Kiemelt feladat a Duna hajózhatóságának javítása ebben az uniós pénzügyi ciklusban. Jelenleg csak korlátozással közlekedhetnek teherhajók a folyó magyarországi szakszán. Cél, hogy emelni lehessen a hajózható napok számát.

Kiemelt cél, hogy a mostaninál több, évi háromszáz napon közlekedhessenek a teherhajók a folyó magyarországi szakaszán

A folyami hajózás térnyerése megkönnyíti a magyar termékek világpiacra jutását, a hazai vízi utaknak, leginkább a Dunának ennélfogva kiemelt szerep jut a közlekedésben. Legfontosabb vízi utunk a Duna ugyanakkor nem hajózható egész évben, és az időjárási körülmények is meghatározók. A jégzajlás miatt például január elején hajózási zárlatot rendelt el Budapest Főváros Kormányhivatala, ami annyit jelent, hogy a folyó alsó szakaszán egyáltalán nem, a felső szakaszon pedig csak korlátozással közlekedhettek a teherhajók. Mivel a járművek kapacitását ilyen esetben nem lehet kihasználni, a hajózási cégek jelentős bevételtől esnek el időszakosan, ráadásul bizonyos árut a mérete miatt csak vízi úton lehet szállítani. A dunai hajóút minimális paramétereit hazai és nemzetközi szabályok rögzítik.

A 378 kilométer hosszú magyarországi szakaszon az előírt 2,7 méteres vagy azt meghaladó vízmélység az éves vízjárástól függően csak 200-240 napig garantálható.

Az év többi részében a hajók korlátozott, jellemzően 2-2,7 méter közötti merüléssel közlekedhetnek. Egyes szakaszokon alacsony vízállás esetén hajóútszűkület áll fenn, ekkor bizonyos méretek fölötti hajók, kötelékek kétirányú forgalma és előzése nem engedélyezett.

A kormány az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a Duna hajózhatóságának javítására. E cél nemcsak a meder módosításával, a hajóút mélységének növelésére szolgáló beavatkozásokkal érhető el, hanem a meglévő viszonyok jobb, hatékonyabb kihasználásával is. Ezek révén a hajózható napok számát évi háromszázra lehet emelni.

A tárca jelezte

A 2014-2020-as pénzügyi időszakban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnyert támogatásával több mint 11 milliárd forint összértékű projektek indulnak, megújulnak a hajóútkitűzés eszközei, korszerű kitűző hajókat és intelligens bójákat lehet vásárolni és telepíteni, fejlesztik a Folyami Információs Szolgáltatások már működő rendszerét, valamint a vízrajzi adatokat szolgáltató vízmércék hálózatát is.

Elkészülnek a gázlós szakaszok rendezési tervei, kizárólag duzzasztás nélküli megoldásokat alkalmazva a szükséges környezetvédelmi engedélyek beszerzése mellett. A felmérések szerint csaknem harminc helyszínen kellene a hajózhatóság javítása érdekében a vízgazdálkodás, a környezet- és természetvédelem követelményeit is figyelembe véve beavatkozni.

A legfontosabb a csúcsgázlók (Budafok, Dömös, Dunaföldvár, Sárospart) rendbetétele lenne. A minisztérium a CEF harmadik pályázati fordulójára további hajós projektek benyújtását tervezi. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból kikötőfejlesztéseket is meg lehet valósítani. Folytatódik ugyanis Baja és Győr-Gönyű korszerűsítése, Mohácson pedig, szintén uniós pénz igénybevételével, országos közforgalmú kikötő, Csepelen pedig mobil árvízvédelmi gát épül.

Szerző: Putsay Gábor