Nyitva a Sió-zsilip, engedik a Balatont

Nyitva van a Sió-zsilip Siófoknál, apasztják a Balaton vizét. A tó átlag vízállása 118 centiméter és nyilván további csapadékra számítva az elkövetkezendő időszakban, a szakemberek a siófoki zsilip nyitásáról döntöttek.

Megnyitották a Sió-zsilipet, apasztják a Balaton vizét, még ha csak minimális intenzitással is, másodpercenként kevesebb mint öt köbméterrel, ebben az ütemben azonban érdemben nem változik a vízszint. Melyet az új, február óta érvényes próbaüzemi szabályozás alapján – mely elvileg két esztendeig érvényes – a korábbi éveknél magasabban határoztak meg a szakemberek: május és október között 120, november és április között 115 centiméter a maximum.

Csakhogy a partmenti települések csatornarendszerét 100–110 centis vízállásra tervezték, vagyis a jelenlegi állapotnál nyolc centivel alacsonyabbra.

Az idén februárban pedig a 130 centit is elérte a vízállás, s ennek hatására több száz ingatlan udvara került víz alá Máriafürdőn és Fenyvesen, s nem csak a sínek és a tó között, de a vasúti töltéstől délre is. A talaj ugyanis teljesen telítődött, így a belvíz sok helyen gondot okozott, pedig ekkor még nem is fúj a délnyugati medence legnagyobb réme, az északnyugati szél, mely alaposan kimozdítva a víztömeget a mederből, az elmúlt esztendőkben rendre elöntötte nem csak a fenyvesi nagystrandot, de a környező utcákat is.

Sajnos hiába fellebbeztem a vízszintemelésről szóló határozat ellen – mondta Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere –, elutasították közérdekre hivatkozva.
A vízügyi szakemberek ugyanis a tó egy részének kiszáradásától tartanak, így indokoltnak látták a magasabb vízszintet. Mellyel alapvetően a fenyvesi faluvezető is egyetért, csak éppen szerinte előtte meg kellene teremteni a magasabb vízállás feltételeit.

– Mindenképpen hozzá kellene igazítani az infrastruktúrát – magyarázta Lombár Gábor. – Szükség lenne partfal-magasításra, a strandok feltöltésére, hogy a kicsapó víz mihamarabb visszafolyhasson a tómederbe. A partment végén található árkokba pedig árvízvédelmi csappantyúkra lenne szükség, melyek a Balaton felől lezárnának, viszont egy bizonyos nyomás, vagyis sok víz esetén kinyitnának a tó felé, elvezetve a felesleges csapadékot és belvizet. Jelenleg ugyanis az árkok nem felelnek meg funkciójuknak: tele vannak, viszont a Balaton magas vízszintje miatt nem tudnak elfolyni a tó felé.

A februári 130 centis vízálláskor amúgy a vízügy is harmadfokú belvízvédelmi készültséget rendelt a Balaton térségére, noha akkor másodpercenként negyven köbméter víz távozott a tóból a Sió-zsilipen keresztül, melynek 55 köbméter/szekundum a maximális kapacitása.

Áprilisban, 121 centis vízállásnál aztán el is zárták a zsilipet, egy újabb észki-északnyugati széllel párosuló viharban aztán annak rendje és módja szerint ismét kilépett medréből a Balaton. Nem véletlen, hogy az érintett tóparti települések polgármesterei szerint a mindenkori vízszintet az elmúlt esztendőkre jellemző szélsőséges időjárás, valamint a tó párolgási adatai alapján kellene meghatározni.

– Jelenleg akut problémát nem tapasztalunk – jegyezte meg Lombár Gábor –, az árkok persze tele vannak, a partmenti telkek is vizesek, de sajnos, ez az elmúlt időszakban már megszokott állapot. Ha viszont jön egy újabb, a múlt hetihez hasonlóan csapadékosabb időszak, s pláne széllel párosulva, s a Sió-zsilipet sem nyitják ki jobban, nem tudom mi lesz. Illetve ez nem igaz: bizonyosan megint ránk látogat a Balaton.

A falunak éves szinten amúgy több tízmilliós kiadást jelent a partvédelem, illetve a magas vízszint okozta károk kijavítása: ahogyan a polgármester megjegyezte, igazából szinte már tervezett tétel a költségvetésükben, ugyanis a vis maior-alapból még sohasem kaptak támogatást. Reményei szerint a tervezett 300 milliárdos balatoni fejlesztési keretből jut majd az érintett településeknek, hogy infrastruktúrájukat hozzáigazítsák a megemelt vízszint okozta kihívásoknak.

Balatonmáriafürdő valamivel magasabban helyezkedik el, mint a tópart legalacsonyabban fekvő települése, Fenyves, a falu keleti része, Máriafürdő-alsó azonban rendre ugyanolyan gondokkal küzd, mint a szomszéd.

Még nem kaptunk bejelentést, hogy bármi baj lenne – mondta Galácz György máriafürdői polgármester –, de azt látni, hogy a vízbefogadó helyek megteltek. Persze ez nem újdonság, már többször jeleztük a problémát az illetékesek felé, de amíg nem nyúlnak hozzá a partmenti védművekhez, nem lesz változás. Nálunk egy környezetbe illő parti sétánnyal egybekötött védterülettel orvosolni lehetne a bajokat, emellett a pangó vizek szivattyúzására is szükség lenne. A megoldást tehát tudjuk, igaz azt is, ha jön egy komolyabb három napos eső, víz alá kerülhetnek a település tóparti részei.

Forrás: Sonline.hu