Ma a világ kereskedelmi áruszállításának 90 százaléka tengeren (is) zajlik, és amellett, hogy óriási üzlet, kulcsfontosságú a gazdaság működésében – és akkor a haditengerészetről még nem is szóltunk.

A hajók nagyobbik része tengerjáró, és ezek a hajók a GPS-t használják helyzetmeghatározásra és navigációra – ám a repüléssel ellentétben a járművek többségén nincs backup, biztonsági rendszer, így ha valamilyen okból elveszítik a GPS-jelet vagy bármi más zavar lép fel, a hajók hirtelen visszazuhannak a középkorba e téren – írja nagy riportjában a Reuters hírügynökség e témával már évek óta foglalkozó munkatársa, Jonathan Saul.

Kell egy backup

A kiberveszélyek kiszélesedése, illetve a hackerektől való félelem miatt lett mára trend, hogy az államok megkezdték backup rendszerek kiépítését, melyek visszanyúlnak a digitális kor előtti időszakba: a 20. század közepének rádiós technológiáit melegítették fel.

Úttörő e téren Dél-Korea, akik egy földi bázisú alternatív navigációs rendszert fejlesztenek az eLorannéven ismert technológiára építve, az Egyesült Államok készül példájukat követni, míg Nagy-Britannia és Oroszország szintén elindította a földi rádiójeleken alapuló navigáció kidolgozását. E törekvések fő motivációja, hogy a közelmúltban megszaporodtak a navigációs rendszerek üzemzavarai. Ezek okáról a szakértők is keveset tudnak: időnként gyanakszanak hackertámadásokra is (Dél-Koreában pl. azt gyanítják, hogy egy tavalyi incidensnek az lehetett a hátterében, hogy észak-korai hackerek manipulálták a GPS-jeleket), de jelentős kieséseket okozhatnak időjárási és űrbéli környezeti változások is (pl. a Nap tevékenységének a műholdak működését befolyásoló változásai).

Ugyanakkor egy földi bázisú navigációs rendszer kiépítése komplex feladat – és nagyon drága. Ennek ellenére pl. az amerikai Brad Parkinson, akit a szakmában a „GPS atyjaként” emlegetnek, teljes mellszélességgel kiállt az alternatív eLoran fejlesztése mellett. Ő úgy véli, hogy bár egy ilyen kétdimenziós, regionális hatókörű rendszer kevésbé pontos, mint a műholdas, de szükséghelyzetben vagy katonai akció során létfontosságú lehet.

Egyszerű, kevéssé zavarható, de nagyon sokba kerül

A szakértők szerint a műholdas navigáció minden típusánál a gyenge jelerősség a legfőbb gondok egyike, illetve az, hogy a műholdról a Földre és viszont sugárzott jeláramlásba viszonylag könnyen be lehet lépni, meg lehet zavarni.

Az eLoran a második világháború idején kifejlesztett LORAN (long-range navigation) utódjának tekinthető, a GPS-hez képest nagy előnye, hogy az átlagos jele 1,3 milliószor erősebb a GPS-jelénél, így sokkal nehezebb megzavarni. Ugyanakkor működtetéséhez nagyon erős transzmitterekre, nagy antennákra van szükség, és igen energiaigényes a használata. Ennek ellenére sokak szerint megérné a kiépítése, mivel a hajók jelenleg egyetlen rendszertől, a GPS-től függenek, ez pedig technológiailag, biztonságilag tarthatatlan állapot.

Dél-Korea tengerészeti minisztere azt közölte a tudósítóval, hogy az ő eLoran rendszerük első nagy tesztje 2019-ben kezdődik, hogy azután ezt még több kövesse.

De a miniszter azt is elmondta, hogy az első állomás helyszínéül kiszemelt Kanghvado szigetén a helyi lakosság erőteljes tiltakozását váltotta ki, hogy egy ilyen hatalmas objektumot telepítsenek oda, melynek több mint 130 ezer négyzetméter lenne az alapterülete, emellett egy közel 140 méter magas antennát is építenének.

A múlt hónapban egyébként az USA képviselőháza elfogadott egy olyan, már sok éve terítéken lévő törvényjavaslatot, melyben felhatalmaznák a kereskedelmi minisztériumot, hogy létrehozzon egy eLoran rendszert. A javaslatot még a szenátusnak és az elnöknek is jóvá kell hagynia.

Korábban Oroszország is megindította saját projektjét eCsajka néven, mely az északi, sarkköri tengereken kezdte volna meg működését, ám a tudósítás szerint ezt a fejlesztést – egyes hírek szerint anyagi okokból – egyelőre „jegelték”. Hasonló a helyzet az európai országokban is, ahol az óriási költségek miatt egyedül Nagy-Britanniában látható némi szándék földi bázisú navigáció kiépítésére, de pénz és állami támogatás hiányában, ez is inkább csak elképzelés. – írja az itcafe.hu