Hajóval Velencébe, a lagúnák városába

A világ egyik legszebb látványa a Szent Márk térrel szemben kikötni, és csak nézni, nézni…

velence-laguna-canal-grande-hajoval-vitorlazas-adria-tenger-szent-mark-ter-hajozashu

Velence a világ egyik leglátogatottabb városa. Turisták milliói keresik fel minden évben, és a zsúfoltság már olyan nagy, hogy sokszor szinte lehetetlen eljutni egy-egy csodás műemlékhez.

Velence nem olcsó város, és főszezonban – áprilistól októberig – igen drága mulatság a belvárosi szállás. A lagúnák városába vitorlással érkezők azonban kifejezetten kedvező helyzetben vannak, a kikötőhelyi díj bár magasabb az Adrián szokásosnál, de lényegesen kevesebbet kóstál a parti szállás költségeinél. Ráadásul a világ egyik legszebb látványa a Szent Márk térrel szemben kikötni, és csak nézni, nézni…

Velencei-lagúna igen kedvelt hajózási térség, akár vitorlással, akár csatornahajóval indulunk a felfedezésére. Magyarországhoz közel van, kulturális látnivalókban bővelkedik, természeti szépségekkel is áldott, strandolni is lehet, és a gasztronómiai élvezetek is adottak. Májustól szeptemberig ajánljuk hajózásra vizeit, de akár a februári Velencei Karnevált is meglátogathatjuk hajóval, hiszen bérelhetők állófűtéssel szerelt vitorlások is. Chartervitorlással az olaszországi Grado városától 40 tengeri mérföldet, a szlovéniai jachtkikötőkből 60-70 mérföldet, az Isztriai-félsziget marináiból 55-75 tengeri mérföldet kell megtennünk, hogy a Velencei-lagúna északi bejáratát, a Porto di Lidót elérjük. Az Adria átszelésénél ajánlatos hajófelszerelés a radarreflektor is, a Triesztbe irányuló jelentős nagyhajó-forgalom miatt. A sekély olasz parti tengeren olajfúrótornyokkal is találkozhatunk, amelyek a tengeri térképeken nem szerepelnek, mivel helyüket változtatják.

A lapos part és homokos strandok sora mellett vitorlázhatunk. Utunkat Velencébe az olasz partoknál óránként félcsomós déli áramlás is segíti. A 8-12 órás tengeri élmény után megesik, hogy csak sötétedés után érkezünk, de ne bánjuk! Piros és zöld laterális bóják kavalkádja fogad, látszólag egy síkba mosódik össze a csatornafényjelek sora. Beazonosításukban segít az eltérő karakterisztikájuk, de a legegyszerűbb, ha egy helyi hajó nyomába szegődünk.

velence-night-este-hajoval-vitorlazas-adria-tenger-szent-mark-ter-hajozashu

A lagúnának az Adriai-tenger felől három bejárata van: az északi Porto di Lido esik Velence városához a legközelebb. A középső Porto di Malamoccóval együtt a teherhajó-forgalomnak is ezek a kapui, ezeken keresztül közlekednek a teherhajók Velence kereskedelmi kikötőjébe, a Porto Margherá-ba. A déli bejárat neve Porto di Chioggia, ez Velence városától kb.20 km-re délre található. A tengeri bejáratokban az apály-dagály jelenség által generált 1-2 csomós áramlást tapasztalhatunk.

Behajózás a lagúnába

A Velencei-lagúna Jesolótól Chioggiáig tart, keletről az Adriai-tenger határolja, nyugatról a Sile-, a Brenta- és a Pó-folyók táplálják. Az 550 km2 vízfelület átlag 1 méteres vízmélységgel élővilágban gazdag, nem egy mocsár. A látványos ökoszisztémát a maximum 1 méteres apály-dagály ugyanis frissen tartja. A lagúna sok kulturális látnivalóját követően a nyüzsgő történelmi helyektől távol, a Pó deltájának természeti parkjában pihenhetünk vagy strandolhatunk az Adriában, a lagúnát határoló szigetek tenger felőli oldalán. A Lido, Velence strandszigete kb. fél kilométer széles, és 12 kilométer hosszú. Az északi és a középső bejárat közötti szigeten Malamocco és Alberoni halászfalvak, míg a lidói bejárathoz legközelebb fekvő Lido di Venezia, Velence nyaralóövezete található homokos stranddal, bringóhintó-bérlési lehetőséggel stb.

A főbb városok, Velence, Murano, Burano, Torcello, Chioggia és más települések között a hajózási útvonalakat póznák jelölik ki. Ezek a faoszlopok és oszlopcsoportok két oldalról mutatják a kotort, kb. 3-5 méter mély csatornákat. Amennyiben csak az egyik oldalról határolják a hajózóutat, se túl közel, se túl messze ne tartsunk tőlük, a csatorna szélessége ilyenkor ismeretlen, a szélein fennakadhatunk. Szerencsére a tengerfenék iszapos, a homokpadokról le lehet tolatni.


Tőkesúlyos tengeri vitorlásunkkal a vízi főútvonalakon nyugodtan motorozhatunk, vitorlázni tilos. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a legkisebb csatornák apálykor egyméteres vízmélységűek és legfeljebb dagálykor mérhetünk két métert. A legfontosabb hajózóutak éjszaka kivilágítottak.

velence-hajoval-vitorlazas-adria-tenger-szent-mark-ter-hajozashu

A lagúnát behálózó csatornákban sebességkorlátozás van érvényben, a limit km/h-ban van kiírva az egyes csatornák kezdetén, az oszlopokon. A rendőrök a vízi gyorshajtókat traffipaxszal mérik Velence főútján, a Szent Giorgio-szigetről. Szerencsére sem a vitorlásainkkal, sem a lakóhajókkal nem fenyeget, hogy gyorshajtáson érjenek tetten. Az olaszokat viszont kevéssé izgatja bármiféle sebességkorlátozás. Száguldó vaporettók és vízi taxik hullámverése közepette hajózhatunk be a lagúna központjába, Velence szívébe az olaszosan élénk vízi forgalomban.

Hajózási tilalom számunkra csak Velence belvárosi csatornáiban van. Velence a szárazföldtől 4 kilométerre fekszik. 118, részben természetes, részben mesterséges szigetre épült, közöttük 177 csatorna fut és 400 híd ível át. A „vízen úszó” műemlékvárosban kizárólag gyalogosan vagy helyi vízi járművel közlekedhetünk.

A Velence óvárosát S alakban átszelő fő hajózási útvonal neve Canal Grande. Ezen és a város belső vízi útjain csak a menetrend szerinti vízibuszok, a vízitaxik és a gondolák közlekedhetnek.

20 éve még a bocinkkal – rajta pár lóerős Tomos motorral – egyik este megszegtük a tilalmat, és behajóztunk a házak közé. Csónakmotorunk zaja a zegzugos utcák-csatornák falán visszhangzott, de addig dübörögtünk a sikátorokban, míg sikerült áthajóznunk a Sóhajok hídja alatt. Ugyanezt manapság egy komótos gondolán tehetjük meg. A szerelmesek városában egy romantikus hajókázás fél órára 80 euró, 5 fő részére, és gondolásunk közben biztosan elénekli az O sole miót.


A vitorláskikötő bejárati jelzője

velence-kikoto-yacht-hajoval-vitorlazas-adria-tenger-szent-mark-ter-hajozashu

Velence városához saját hajón megérkezni életre szóló élmény. Ezt tovább lehet fokozni azzal, ha sikerül bekötnünk a Szent Márk térrel szemközti Szent Giorgio-szigeti jachtkikötőbe, 5 csillagos panorámával Velence szívében.

A legközpontibb fekvésű jachtkikötő teljes neve Darsena di Isola San Giorgio Maggiore. Helyszűkében lévő magánmarina, télen-nyáron zsúfolt kikötő, de a tranzit helyekre telefonos helyfoglalást elfogadnak. Rádiótelefonon a VHF11-en, vagy mobilon előre a +339 4787488 számon lehetséges és ajánlott a hajóhelyfoglalás. Előleget nem kérnek. Víz, áram van, zuhanyzó/WC a marina két tornyának földszintjén került kialakításra. Díja 60-100 euró/hajó/éj. Mooringkötél van. A maximális hajóhossz 16 m, de a maximális merülés csak 2 m lehet! Innen egyetlenegy megálló vaporettóval a Szent Márk tér. Ha az ellentétes irányba szállunk fel az 1-es számú vaporettóra, akkor az egy másfél órás körrel keresztülvisz Velencében, végig a híres Canal Grandén. A velencei vízibuszokra 12-24-72 órás bérleteket válthatunk, 20 eurótól kezdődően.

Ha nem kaptunk helyet a Szent Giorgió-i jachtkikötőben, de ragaszkodunk a panorámás belvárosi kikötéshez, alternatívát nyújthat a Punta della Salute (Punta della Dogana)-fok a Salute Bazilikánál. A faoszlopok (mooring posts) közé, vagy az oszlopokhoz és a parti mólóhoz együttesen köthetjük ki hajónkat. Az állandó hullámzás miatt ez egy rendkívül kényelmetlen éjszakázási lehetőség. Sötétedéstől pirkadatig kötelező a horgonyfény használata. Helyette inkább egy Velence közeli jachtkikötőt javasolunk.

Velence külvárosi kikötői a város keleti felén, a tengeri bejárat felőli oldalán fekszenek. Sant Elena szigetén 2 jachtkikötő-létesítmény van: a Diporto Velico Veneziano (www.dvv.it) és közvetlenül mellette a 2010-ben nyílt Sant Elena marina (www.marinasantelena.com). Velence nyugati szegletében, Mestre irányában található a Canale della Giudecca végében a Porto Turistico Veneziano, a Marghera kereskedelmi kikötőnél. A kis vízmélységű, észak-adriai olasz kikötőkben általános kikötési mód, hogy faoszlopok közé kell betolatni, s az oszlopokon lévő kötelekkel rögzítik a hajó orrát, a hajó farát pedig saját kikötőköteleikkel a parthoz. Mooringkötél a sekély vízmélység miatt nincs telepítve. A 2 m alatti vízmélységnél pedig kénytelenek vagyunk orral kikötni.

A Velencei-lagúna északi tengeri bejáratától pár mérföldre északra nyugodt és tágas, megfelelő vízmélységű vitorlás-jacht-kikötők várnak – akkor is, ha csatornahajóval érkezünk. Ezek a San Erasmo szigetével szemben a Marina di Lio Grando, és felette pár mérföldre a még nagyobb Marina Fiorita (www.marinafiorita.com). Mindkettő 3-7 m-es vízmélységgel rendelkezik, 40-50 m-es hajóhosszig. A hajóhely-foglalás hónapokra előre e-mailben angol nyelven lehetséges, előlegfizetés nélkül. Mindkettőtől félóránként jár a vaporetto Velencébe.
Csak nappali megállásra javasolt kikötési lehetőségek adódnak Murano, Burano és Torcello városaiban. A helyi hajók mellé köthetünk a partfalhoz vagy oszlopokhoz. Az erős forgalom behullámoztatja a vizet. Ha hajónkon nem szeretnénk horgonyőrséget hagyni, akkor inkább álljunk be valamelyik előbb megismert jachtkikötőbe és látogassuk meg ezeket a helyeket a vaporettókkal.
Velence legfőbb látnivalói a Canal Grande mentén lévő gyönyörű paloták sora, a csatornán átívelő Rialto híd és a Szent Márk tér. Az útikönyvek 50 oldalon taglalják a nevezetességeket.

A Szent Márk teret Napóleon Európa legszebb szalonjának nevezte. Ékességei a Szent Márk Bazilika, a Dózse Palota, a 99 méteres Harangtorony (Campanille), az Óratorony (melyen két bronzóriás kalapácsával kongatja az órákat) és három oldalról a Prokuráciák nevű márványpaloták híres árkádsora.

velence-night-este-szent-mark-ter-hajoval-vitorlazas-adria-tenger-szent-mark-ter-hajozashu

A Harangtoronyba némi sorban állás árán lifttel feljuthatunk, a körpanoráma lenyűgöző.


Időjárási és szélviszonyok

A velenceiek a Mózes-tervben bíznak, amely megoldást jelenthet az árvizekre. A légifelvételen jól látszik a várost a tengertől elválasztó homokpad. A térség májustól szeptemberig kellemesen hajózható, de a tél is enyhe. Az Adriát általános szelek jellemzik, bár az időjárási frontok tavasztól őszig az Észak-Adrián többször okoznak zivatart, és fekete gerendával jelentkező, hirtelen erős szelet. Három szélirány jellemző: északnyugatról érkezik a misztrál, átfúj Velencébe az északkeleti, hideg és száraz bóra és a dél-keleti meleg, nedves sirokkó (jugó) szele is ostromolja. Az Adriai-tenger északi végződésében a kitartó sirokkó gyakran feltolja Velencéig az adriai víztömeget, elárasztva a Szent Márk teret és nehezítve a partfalhoz kikötést az észak-adriai városkákban. A tengerszintet a széljárás és annak erőssége jobban befolyásolja, mint a tényleges árapályszint-változás, mely mindenütt maximum fél-egy méteres. Az eliszaposodott kikötőkben ezt a minimális árapályszint-változást is figyelembe kell venni, mert a dagályban elfoglalt helyünkről apálykor nem biztos, hogy el tudunk indulni. A tenger 10-40 m mély az Észak-Adrián, hamar felmelegszik, forró nyarakon akár be is algásodhat. Életünk legszebb élménye volt egy éjszakai hajózás, amikor a világítóalgákban lubickoló delfinek fénycsíkokat húztak a hajónk mellett.
A VHF 68-as csatornáján olasz és angol nyelven folyamatosan sugárzott időjárás-előrejelzést hallgathatunk. Oly nagy és változatos időjárású, illetve vízrajzú területet fed le az olasz felségvizek kifejezés, hogy a meteorológiai jelentések is nehezen érnek a területek végére. Az esetleges viharjelzés és az általános szinaptikus helyzet ismertetése után tájegységenként beszámolnak a várható szélirányról és erősségéről, a tenger állapotáról, a láthatóságról, a légköri helyzetről. Az észak-adriai térségre vonatkozó időjárást Adriatico Settentrionale néven vezeti be.


Murano, Burano, Torcello

velence-burano-murano-yacht-hajoval-vitorlazas-adria-tenger-szent-mark-ter-hajozashu

Velence a hagyomány szerint Attila hunjainak köszönhetően jött létre. Miután a hunok az V. században elpusztították az északabbra (a mai Grado városánál állott) Aquilea városát, lakói a Velencei-lagúna szigeteire menekültek. Az évszázadok során a biztonságot keresve népesült be a szigetvilág: nemcsak a szárazföld, hanem a tenger felől is védve érezhették magukat. Virágzó városok alakultak ki az olasz beltengeren. A XII. századtól Velence a Földközi-tenger vezető hatalma lett. Uralma kiterjedt az Adria keleti felére is (a mai Szlovéniára és Horvátországra), ahány helyen csak láthatjuk a velenceiek szárnyas oroszlán címerét. A XVIII. század végéig működött önálló városállamként, a dózse irányításával. Uralták és csodálták ezután az osztrákok és a franciák is.

Az északi lagúnában Murano a legismertebb várossziget. Murano Velencétől 2 kilométerre fekszik, 5 szigetből áll. A középkorban 30 ezer lakosa volt üveggyártásának köszönhetően, ma ennek negyede. Tűzveszélyessége miatt az üveggyártást Velencéből a XIII. században telepítették ki, megalapozva ezzel a muranói üvegfúvás világhírét. Paloták, üveggyárak között sétálhatunk Muranó-ban, a hagyományos módszerekkel dolgozó üveggyárakba bemehetünk, végignézhetjük az üveggyártás fázisait. Természetesen elvárják, hogy vásároljunk. Látogassuk meg az Üvegmúzeumot is!

A szomszédos Burano mindig is a halászatból élt, de évszázados hírnevét csipke-műveseinek köszönheti. Burano szigetét festői, színes házak és halászcsónakok díszítik. Itt járva igazán érdemes megnézni a Csipkemúzeumot.

Torcello Velencétől 10 kilométerre fekszik északra, a középkorban Bura-nóhoz hasonlóan 10 ezer lakosa volt, mint püspöki székhely, a századok során azonban elnéptelenedett. Torcello az első keresztény templomáról híres a Velencei-lagúnában.
20 km-re délre, a Velencei-lagúna déli végében fekszik Chioggia városa, a „kis Velence”. Belvárosi kikötőjében ritkán, vitorlásjacht-kikötőiben mindig találunk tranzit hajóhelyet. A pilotkönyv tartalmazza telefonszámaikat és a VHF-csatornát, amelyen az érkezésünket közölhetjük. Szieszta idején viszont senki sem fogja felvenni a telefont. A kikötői díj itt is kb. 50 euró/hajó/éj. A strand, a sekély adriai tengerpart a kikötőtől 500 m. Chioggia a legkedveltebb csatornahajók, az uszály formájú Pénichette-ek indulási bázisa is.


Csatornahajóval

A lakóhajós nyaralások tekintetében is Északkelet-Olaszország a legközelebbi célba vehető térségek egyike. Csatornahajóval Velencébe négyfelől is érkezhetünk az olasz belvizeken. Délről, a Pó-delta felől Porto Levante kikötőjéből a Brondolo-zsilipen át vagy Chioggiából indulhatunk a Velencei-lagúna felfedezésére. Nyugatról, Padova városából a Brenta-folyón felnyíló hidak sora vezet el a világhírű városhoz. Északnyugatról, Treviso városától, Casierből és Casale sul Sile indulási bázisról a Sile-folyón hajózhatunk: a Portegrandi-zsilip enged ki a lagúnába, Torcello és Burano lehet az első állomásunk. Északról a Maranói-lagúnából indulva a Gradói-lagúnán keresztül is elérhetünk a Velencei-lagúnába, Jesolo felől, a Cavallino-zsilipen keresztül. A csatornahajókkal a tengeren nem közlekedhetünk, csak a lagúnában kialakított hajózási útvonalakon.

Museo Storico Navale – Velencei Hajózási Múzeum

Aki belefáradt Velence elképesztő pezsgésébe, annak bátran ajánljuk a hajózási múzeum megtekintését. Kevés a látogató, viszont itt érthető meg igazán Velence középkori gazdagságának és persze hatalmának eredője: a hajózás és az ezzel öszszefüggő kereskedelem. Rengeteg tabló és számos tárgyi emlék bizonyítja, hogy több száz esztendőn át a város vezetői mindent megtettek azért, hogy a mediterrán térségben Velence hadereje legyen a legerősebb. A lagúnák csodás palotái abból a pénzből épültek, amelyet a gazdag kereskedőcsaládok halmoztak fel – a hadiflotta védelmében.