Leírhatatlan kényszer munkál benned, mindig új helyeket kell felfedezned, új vizeket, szigetek, óceánokat kell meghódítanod?

Szabadidődet a repülőjegy- és szálláskereső portálok böngészésével töltöd? Ne aggódj erre már van tudományos magyarázat! Valószínűleg te is az emberiség azon 20%-ához tartozol, akik egy speciális génmutációt hordoznak.

Sokan soha nem éreznek késztetést, hogy elhagyják az otthonukat, jól érzik magukat a megszokott, állandó környezetükben és értetlenül néznek rád, hogy már megint hova utazol. Most már elmesélheted nekik, hogy ennek a szenvedélynek bizony mélyebb gyökerei vannak. Hívhatjuk vándorvágynak, kalandvágynak, utazásfüggésnek vagy egyszerűen csak kíváncsiságnak – a lényeg, hogy nem tudsz túl hosszan a fenekeden ülni és amint lehetőséged van elindulsz. Legyen szó akár egynapos kirándulásról vagy egy évekig tartó hosszú kalandozásról, a lényeg, hogy úton legyél, felfedezz, kipróbálj és megismerj új dolgokat.

Ez a belső utazási késztetés visszavezethető a genetikára, mégpedig a DRD4 génnel hozható összefüggésbe, amely szoros kapcsolatban áll az agy dopaminszintjével.

Az ötből négy ember génállományában kimutatható DRD4 gén egyik változatának, a 7r-nek köze van a bennünk munkáló nyughatatlansághoz, kíváncsisághoz és kalandvágyhoz, azaz a DRD4-7r veszélykeresésre, kockázatvállalásra hajlamosít. Megfigyelték, hogy azokban, akik hordozzák ezt a génváltozatot közös az utazási iránti szeretet. A génváltozat nem túl gyakori mindössze a lakosság 20%-át érinti, de a múltban feltehetően többeknél volt jelen, alapvetően a népesség azon populációiban dominál, akik ősei sokat vándoroltak, tehát egészen az emberiség gyökeréhez vezethető vissza. A széles körű genetikai vizsgálatokban kimutatták: a ma is vándoréletet élő törzsek körében a 7r módosulat gyakoribb, mint a letelepedett népeknél.