Varga Lajos a Balatonkerülő körülményeiről és a rekordidőről
19 szólóvitorlázó vágott neki a tókerülő távnak és közülük tizenheten célba is értek.
Amint arról sok fotóval beszámoltunk a szombat reggel 10 órakor Beaufort 6-os erejű északi szélben rajtoló versenyen Varga Lajos a “tihanyi csőtől” végig vezetve magabiztosan győzött és megjavította a pályarekordot is. 10 óra 27 perc alatt tette meg egyedül vitorlázva a Balatonfüred – Keszthely – Balatonalmádi – Aliga – Balatonfüred távot. Aki ezen a Fa Nándor által alapított évente megrendezett versenyen elrajtol, és pláne aki végig vitorlázza a távot, a legkeményebb vitorlázók közé tartozik a célba futás sorredjétől függetlenül.
Mindenesetre kiemelendő Ian Ainslie harmadik helye, amit egy standard Melges 24-essel, vagyis kisebb, rövidebb vízvonalú hajóval ért el, felspécizett nyolcméteresek között! Illetve Schőmer Norbert kitartása, aki ezúttal is a nem versenyzésre alkotott Tofinou 8 daysailerével hajtotta végig a távot. Igaz, az ő hajója viszont a legelegánsabb darab a mezőnyben…
A verseny vasárnapi díjkiosztója után beszélgettem a győztessel:
- Ezen a tókerülőn mindenkinek ideális szél fújt, ami neked és a hajódnak pedig különösen kedvező lehetett!
Most ez egy olyan verseny volt, amely nagyon ritka szélkombinációban zajlott. Az északi szél ugyanis ritkán szokott tartós lenni. Az északnyugati a jellemzőbb, meg a keleti és a délnyugati, de az ilyen tisztán és erősen fújó északi, az ritkaság. Már maga ez az egynapos front is különleges, mert nem volt délnyugati „előlába”.
Ettől lefele, vagyis Keszthely felé menetben a Tihanyi-csőtől 120-130 fokról fújt a szél (a hajó menetirányához képest), ami pedig az én hajómnak (Flaar 26 RR), a DSS-es szárnyas robogásnak rettentően kedvező volt. Lefele fokkal és a grószt kettes reffre húzva tudtam menni 15-19 csomóval. Az fergeteges volt.
Visszafelé pedig a szél korrigált kicsit északnyugat felé és akkor is lehetett jönni 60-80 fokra. Vagyis visszafelé is jöhettem 8-10, időnként 11 csomóval.
- Akkor visszafelé már nem DSS-szel igaz?
Nem akkor már anélkül. Ez ugye elég egyszerű szárny, így akkor lehet szárnyalni, ha elérjük a 13 csomós sebességet. Találkoztam ma Goszleth Marcival és ugyanez van a Wild Joe-nál, amelyik a hasonló DSS-ével 110-120 fokon megy jól. (részletesen írtunk a Wild Joe DSS rendeszerről ide kattintva ) Élesebben nem is tudsz vele nagyon menni, mert olyan látszólagos szelet csinál, hogy így 40 fokra vitorlázol.
-
Nem szorongatott igazán senki ezen a versenyen.
Lefele ugye nekem ez a kedvező szakasz nyitotta a versenyt és azután már nem is kellett az ellenfelekkel túl sokat foglalkoznom. Olyan igazi hajóvezetéses, jó vitorlaválasztós, állítgatásokkal teli menet volt a többi. Ejtések, élesedések, ahogy a szél erejének változása megkövetelte. Keszthelytől vissza egyszerűen tempóvitorlázást kellett produkálnom.
- Vagyis a visszaúton a szél és az ellenfelektől való távolság miatt nem kellett nagy startégiákkal foglalkoznod, déli part vagy északi között választani, hanem irányra menve a maximumot kihozni a hajóból?
Igen. A cső felé menetben igyekeztem 70 foknál soha nem menni élesebben. Inkább áldoztam a magasságból, mert legyezgetett a szél iránya. A hetven fok hol Sajkodra, hol Földvárra mutatott. Vagyis nem céloztam irányt, hanem inkább ideális szélszögre vittem a hajót. A Tihanyi-cső után Almádira elindultam azt gondolva, hogy ebből krajc lesz, de aztán a keleti medencében is lengett annyit a szél, hogy egy takkon fel lehetett menni. Onnan le Aligára Code Zéróval nagyot lehetett menni. Gennakerrel terveztem a menetet, be is kötöttem, de aztán látszott, hogy a Code Zéró 135 fokon nagyszerűen viszi a hajót. Onnan fel a célra a sötétben 90 fokon lehetett grósszal-fokkal jönni, már teljes taklival. Ott már csak az időre figyeltem, nyomtam a csengőt, hogy a lehető leggyorsabb legyek a rekord érdekében. Így aztán 10 óra 27 perc lett a vége, ami valljuk be, nem egy rossz idő! Az egy Kékszalagon is vállalható!
- A Kékszalagon is ilyen szél kellene, hogy valaki elérjen valami nagyon nagy rekordot!
Igen, ez az egyik irányban kedvezően futtatott, a másik irányban szem nagyon préselt menet kifejezetten kedvező lenne egy foiler többtestűnek is. Ennél jobbat rajzolni sem lehet. Csak éppen júliusban az ilyen idő sokkal ritkább.
- És mi történt a Tantállal? Fazekas Gábornak kinyílt a mentőmellénye?
Rengeteg vizet kaptunk lefele menetben. Vödörszám jött a víz ránk, és a neki a felfújódó automata mentőmellényének a jeladója már úgy érzékelhette, hogy bizony ez a csávó víz alatt van. Miután már két órája ázott, a jeladó Gyenesdiás előtt úgy ítélte meg, hogy most már mentenie kell. Ráadásul a két oldala nem egyszerre fujódott fel, Gábor elfordította a fejét és a bal oldali úgy elkapta, hogy kitört egy foga is és megharapta a nyelvét. De reggel azt mondta elsősorban azért állt ki, mert így nem volt mentőmellénye. Az kötelező, meg nem is szívesen ment volna neki az éjszakának anélkül. Pedig nagyon jól jött, ő volt a második. Annak ellenére, hogy az a szakasz az én hajómnak feküdt a legjobban a mezőnyből, a Tantál (Pauger 26-os) is nagyon jól jött. Biztos előnyöm volt Keszthelynél, de Gábornak feküdt volna a visszaút.
- Azért annyi előny elég lett volna neked a visszaútra vele szemben is!
Én a végül második Nedbál Noelhez tudtam viszonyítani. Lefelé is kapott negyedórát és a visszaúton még egyszer annyit. És nem kellett éleskedni nagyon, hogy neki ne lett volna jó. Hetven fokra a Fahajó is tud lazán menni.
- A szél ereje hogyan változott? Mert eddig csak az irányáról beszéltünk.
A rajtnál volt a legerősebb, akkor fújt 27 csomó, utána 22 körül és egy-egy rúgásban felment 26-ig. Nem volt harminccsomós szél vagy több, mint amikor 2014-ben George (Zolnai György) rekordot ment a ZipCode-dal. Folyamatosan mérséklődött. Visszafelé a nyugati medencében már csak 15-17 csomó közötti fújt. Délután a keleti medencében pedig 11-14. A befutó szakaszon este már csak 8-11 csomós volt. De végig kitartott. Nem volt benne nagy lyuk, igazi megtorpanás.
-
Hideg volt?
Én ezt egy ideje áthidaltam.
Hidegnek hideg volt, de a kezeslábasomra varrattam négy zsebet, és a vadászboltban vettem bele hőpatront. Elindítom a háton meg a vállon ezeket a hőpatronokat, a cipőbe is teszek, és ezek öt órán át mennek, adják a meleget. Innentől kezdve nekem tök mindegy, hogy milyen idő van. Ehhez szereztem egy neoprem sapkát, Rauschtól (Rauschenberger Miklós) kaptam, ami egyszerűen megszárad, amikor lemegy róla a víz. Nem mondom, hogy melegem volt, az hazugság lenne, de a hideg nem korlátozott a teljesítményben. Annyi meleget ezek a hőlapok simán adnak, hogy ne fázzak.
- Ez egy vadászoknak kifejlesztett dolog?
Fém-oxid keverékekből való anyag le van fóliázva, olyan, mint egy lapos teafilter, csak ötször akkora. Amikor levegőt kap, akkor elindul a kémiai folyamat és öt órán keresztül termeli a hőt. Negyven fokra felmelegszik, nem is szabad közvetlenül bőrre rakni, hanem egy tasakban vagy zsebben rá kell tenni a ruhára. Ezekkel ezt az időszakot, amikor el is fáradtál meg fáznál, át lehet vészelni. Én 2014-ben megfagytam a tókerülőn, amikor 30-35 csomós szél volt és el is tört a DSS-em. Teljesen letompultam, lelassultam, vagyis kihűléses tüneteim voltak. Ezt többet nem akartam átélni és elkezdtem azon gondolkodni, hogy miként lehetne ezt áthidalni. Tényleg marha jó! A cipőbe, a talpba is beraksz egyet, az felmegy 35-38 fokra és nagyon jó.
- És mennyibe kerül egy ilyen?
Egy patron nagyjából 400 forintba kerül. Bőven megéri, hogy öt-hat patronnal négy-öt órán keresztül jól tudsz dolgozni, nem hűlsz ki. Nyilván nem használ ilyet állandóan az ember, de évente néhányszor, hideg versenyeken ki lehet ezt fizetni. A verseny előtt kipróbáltam egyet. Felbontottam és valóban még órákkal később is adott negyven fok hőt. Egyébként hideg volt, éjszaka, amikor befutottunk nem volt több, mint tíz-tizenkét fok, és ha ehhez vesszük a szelet, meg a sok vizet, hát nem árt egy ilyen segítség.
- Akkor ezt ajánlod minden hajósnak?
Ajánlom mindenkinek! Azért az nem hátrány, ha hidegben nem kocog a fogad és tudsz gondolkodni, illetve gyorsan cselekedi.
Ruji
Fotó: Török Brigi
A 18. Szóló Balatonkerülő Nagydíj végeredménye:
Hely. | Versenyző | Hajó neve és típusa | Célba érkezés |
1. | Varga Lajos | Nelson Flottalízing (Flaar26 RR) | 20:27:45 |
2. | Nedbál Noel | Fahajó (8mPRO) | 20:56:16 |
3. | Ian Ainslie | Strangebrew (Melges24) | 21:34:23 |
4. | Juhász György | Kolibri (Flaar26) | 21:39:12 |
5. | Fazekas László | Fazék (Flaar26 Air) | 21:42:56 |
6. | Zolnai György | Zipcode (Code8) | 21:43:58 |
7. | Sótonyi Botond | HUNSail Nelson (Fa 8mPro) | 22:14:35 |
8. | Dalos Attila | C8 Fight Club (Code8) | 22:21:35 |
9. | Bujáky Attila | Hód (Melges24) | 22:35:48 |
10. | Kónya Balázs | 8One (8mOD) | 22:36:46 |
11. | Kugler Zsolt | el nino (8mOD) | 22:41:40 |
12. | Huber Lél | Passion (Melges24) | 22:42:22 |
13. | Matlaszkovszky Miklós | Márta Mária (Melges24) | 23:07:05 |
14. | Makai Gábor | Code8 (Code8) | 23:08:00 |
15. | Szamosi Viktor | Déli szél (8mOD) | 23:17:52 |
16. | Kerényi Csaba | Zerge (8mOD) | 23:48:40 |
17. | Schőmer Norbert | Mandolin (Tofinou 8m) | 0:36:55 |
18. | Fazekas Gábor | Tantál (Pauger 27) | DNF |
19. | Illésy Pál | CLOUDNOMAD (Seascape 24) | DNF |