Drónvideón az oroszok 75000 lóerős Yamal atomjégtörője az Északi-sarknál

A 23 000 tonnás atomjégtörőhajó 1989 óta zúzza rendületlenül az Északi-tenger jegét, de még mindig kicsattan az erőtől.

A hajó elején cápaszáj festés látható, ami 1994-ben került rá a Yamalra egy humanitárius misszió kedvéért, amitől azt remélték, hogy így majd jobb benyomást tesz a gyerekekre.

Arktyika osztály: A valaha gyártott leghatalmasabb és legnagyobb számban gyártott, duplafalú hajótesttel rendelkező jégtörő-típus. A hajóosztály első és névadó tagja, az Arktyika a Leninhez hasonlóan a leningrádi Balti Hajógyárban készült és 1975-re fejezték be vele a tengeri teszteket. Ez volt az első felszíni hajó, ami elérte a Északi-sarkot.

Legnagyobb a videóban látható Yamal 

Két OK-900A típusú reaktora termeli a “kifogyhatatlan” energiát. A 171 MW hőteljesítményű, 240 t/h gőztermelésű nyomottvizes reaktorokkal akár egy évig is képes kikötés nélkül dolgozni a Yamal. A reaktorhoz hideg víz szükséges, így Yamal sosem mehet a Karib-tengerre.

A jeges Északi-tenger az otthona, amíg a klímaváltozás el nem tünteti a jeget. A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. A Földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°-os szélességi kör. Ebből a pontból bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. Ez a pont a Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély.

Madártávlatból láthatjuk az Északi-sark környékén jeget törő orosz óriást, a Yamalt:

 

Az oroszok nemrég bocsájtották vízre a szentpétervári Balti Hajógyár dokkjában a 173 méteres Uralt

A kettős merülésű, és ezért a Jeges-tengerbe ömlő szibériai folyók torkolataiban is jól hasznáható univerzális jégtörő folyamatosan haladva képes csaknem 3 méter vastagságú jégmezőn is utat törni. A kutatók szerint a sarkkör rejti a világ feltáratlan olaj- és földgázkészletének 22%-át, ami mintegy 412 milliárd hordónyi olajat jelent.

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!