Állami és szakmai összefogást sürgetnek a dunai szállodahajózás megmentéséhez

A dunai szállodahajózás közel két hónapja működési zavarral küzd, ezért a Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) kormányzati szintű ágazatközi munkacsoport létrehozását és országos kárfelmérést sürget. Lassú Lilla alelnök szerint a tét nem csak a hajózás: a rendkívül alacsony vízállás Budapest és Magyarország nemzetközi turisztikai megítélésére is hatással van.

Munkacsoport, kárfelmérés, válságprotokoll

Lassú Lilla, a szövetség alelnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a problémát jelezték a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felé, egyeztetést kezdeményeztek. Szeretnék elérni, hogy a közel két hónapja fennálló rendkívüli helyzet turisztikai és gazdasági következményei megfelelő figyelmet kapjanak, és mielőbb megkezdődjön a szakmai párbeszéd.

Az alelnök kormányzati szintű ágazatközi munkacsoport azonnali létrehozását tartja szükségesnek az MTÜ, a Visit Hungary, a vízügy, a hajózási és közlekedési szervek, Budapest, a kikötők és a turisztikai érdekképviseletek részvételével. Álláspontja szerint országos kár- és forgalomkiesési felmérést kell indítani, mert jelenleg senki nem látja egyben, hány hajóút, kikötés, utas, vendégéjszaka és megrendelt turisztikai szolgáltatás esett ki.

Még a következő szezon előtt el kell készíteni az alacsony vízállás esetére alkalmazható turisztikai és operatív válságprotokollt. Ennek ki kell terjednie a hajózhatósági információk megosztására, az alternatív kikötőkre, a közlekedési és szálláskapacitások mozgósítására, a nemzetközi kommunikációra, valamint a szolgáltatók közötti felelősség- és költségmegosztásra.

A szövetség javaslatai között szerepel még a 2026-ban elmaradt kikötések, hajóutak, érintett utasok és a szolgáltatási lánc bevételkiesésének országos felmérése, a magyar szolgáltatók lemondási kockázatainak és a rendkívüli helyzetekből eredő terhek megosztásának vizsgálata, valamint a célzott állami kárenyhítés vagy átmeneti támogatás lehetőségének napirendre vétele.

Mit veszíthet Budapest

A szövetség szerint a kialakult helyzet már nem csak hajózási vagy vízügyi kérdés: a rendkívül alacsony vízállás a teljes magyar turisztikai szolgáltatási láncot érinti. Az alelnök rámutatott, hogy a szervezett dunai szállodahajózás nem pusztán abból áll, hogy a hajók kikötnek Budapesten, miközben az utasok minden szolgáltatást a fedélzeten vesznek igénybe.

A hajóstársaságok kikötési díjat fizetnek, autóbuszokat, idegenvezetőket, belépőjegyeket, étkezéseket, kóstolókat és különböző helyi programokat rendelnek meg. A hajóút előtti és utáni programokon részt vevő vendégek jellemzően ötcsillagos budapesti szállodákban töltenek vendégéjszakákat, kulturális belépőket vásárolnak, éttermeket, privát transzfereket és további helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe.

Ha a következő szezonban ismét tartósan alacsony vízállás alakul ki, fennáll a veszélye annak, hogy egyes hajóstársaságok már Bécsben vagy Pozsonyban visszafordítják a hajóikat, Budapestet pedig hosszú autóbuszos kirándulásként vagy akár elhagyható állomásként kezelik.

Számok az ágazatról és a lemondásokról

A Mahart-PassNave adatai alapján évente közel 600 ezer szállodahajós utas érkezik Magyarországra. A jelenlegi előrejelzések szerint a dunai szállodahajózás jelentős fejlődés előtt áll: 2030-ig hozzávetőleg 20 százalékkal bővülhet a dunai szállodahajó-kapacitás.

Lassú Lilla a szövetség egyik tagvállalatának idei törlési adataival érzékeltette a helyzet súlyosságát. A vállalkozás által kezelt, elsősorban európai, főként német piacról érkező forgalomban július közepe óta 192 tervezett hajóérkezésből 106-ot lemondtak, a további 86 pedig sok átszervezéssel valósult meg, vagyis a tervezett érkezések több mint 55 százaléka elmaradt.

A tengerentúli, elsősorban amerikai piac augusztusi tagvállalati adatai alapján az utasok hozzávetőleg 20-30 százaléka lemondta az utazást. További 10-15 százalékuk nem érkezett meg Budapestre, hanem közvetlenül Bécsbe utazott, miután a hajóstársaság előzetesen tájékoztatta őket a várható hosszú autóbuszos transzferről. Egyes tengerentúli csoportoknál az eredetileg Budapestre tervezett utasforgalom akár 30-45 százaléka is kieshetett vagy más városba helyeződhetett át.

A közvetlenül Bécsbe utazó vendégek esetében Budapest elveszítheti a szállodai vendégéjszakákat, a reptéri és városi transzfereket, az étkezéseket, a kulturális programokat, a belépőjegyeket és a vendégek egyéni költésének jelentős részét is. A veszteséget növeli, hogy a beutaztató irodák, autóbuszos vállalkozások, idegenvezetők és programhelyszínek sok esetben hosszú ideig fenntartják a megrendelt kapacitásokat, majd a szolgáltatásokat az utolsó pillanatban, gyakran kötbér nélkül mondják le.

A 2027-es hajózási menetrendekben egyelőre továbbra is szerepelnek a magyarországi kikötők, az idei folyamatok azonban figyelmeztetőek – fűzte hozzá az alelnök.