Nyolc új generációs IMOCA 60-as lesz a 2020-as Vendée Globe mezőnyben

Őket 2018-ban és 2019-ben már a 2016-17-es földkerülőn szerzett tapasztalatok alapján terveztek és építettek, de várhatóan versenyképesek lesznek a korábban épült folilerek – azaz támaszuszonyos hajók – is. Jelenleg az osztály honlapjának nyilvántartása szerint összesen 35 darab IMOCA 60-as hajó létezik. Nagy többségük ott lesz a rajtvonalon 2020 novemberében. A legutóbbi Transat Jacques Vabre versenyen huszonkilencen vettek részt.

Rövid osztálytörténet – előzmények

Minden Vendée Globe szóló földkerülő versenyt kevés korlátozással lényegében szabadon tervezhető hatvanlábas vitorlásokkal futottak. Az első versenyeken (1989-től) az Open 60 szabályok határozták meg a tervezők lehetőségeit a megfelelő 59-60 lábas hajó építésekor. Ez lényegében egy „box rule”, vagyis  doboz szabály volt. Nagyon leegyszerűsített magyarázattal, ha a tervező a hajó valamely alap paraméterét megváltoztatta, másik jellemzőben áldozni kellett, hogy összességében a hajó a „dobozon” belül maradjon. Mondjuk ha valaki magasabb árbócot, nagyobb vitorlázatot tervezett, akkor a tőkesúlyát kisebbre, például kisebb merülésűre kellett venni. A doboz szabály rengeteg lehetőséget hagy a tervezőknek és építőknek a kísérletezésre, mégis a hajók jellemzői hasonlóak maradnak, a sebességpotenciálok közötti különbségek pedig aránylag kicsik. Ugyanakkor az eltérő fejlesztésekből születő tapasztalatok hasznosítása is ezeken a jó versenyzést szolgáló kereteken belül tartja a fejlődést.

IMOCA

Az Open 60-t 2001-ben nemzetközi osztállyá fogadta az ISAF, a Nemzetközi Vitorlás Szövetség. 2008-ban lett hajótípus neve IMOCA 60, amikor megalakult az International Monohull Open Class Association. Az IMOCA – elsősorban számos biztonsági előírást a szövegbe foglalva – elfogadta az osztály szabályzatát, amelyet azóta többször módosítottak. Emellett például a szóló Vendée Globe mellett világbajnoki versenysorozatot is szerveznek. Az IMOCA 60-asok következő jelentős továbblépését az jelenti, hogy a 2021-22-es Ocean Race (egykor Volvo Ocean Race) csapatos földkerülőn két hajóosztályban indulnak majd a csapatok. A VOR 65-ösök mellett IMOCA 60-asokkal is versenyeznek majd.

A 2017-ben Vendée Globe győztes Banque Populaire VIII rajza

Az IMOCÁ-ban természetesen óriási a francia túlsúly. A szólóvitorlázásban évtizedek óta a franciák viszik a prímet, a Vendée Globe francia „találmány” és mindezidáig még más nemzet vitorlázója nem volt képes a lekeményebb szóló földkerülőn diadalmaskodni. Nyilván bármilyen kérdésről legyen szó, a francia tervezők és építők érdekeinek megfelelően dönt a hajóosztály vezetése, és persze a francia tervezők és építők sokkal naprakészebb információkkal bírnak, mint az „üldöző” nemzetek vitorlázói.

A Spirit of Hungary balszerencséje a franciákkal

Fa Nándor harmadik saját tervezésű hatvanlábasa az Alba Regiát és a Budapestet követő, 2013-ban a Pauger műhelyben született és Nándi saját műhelyében felszerelt és befejezett Spirit of Hungary éppen az IMOCA módosított osztályelőírása miatt lett kényszerűen egyedi. Az előírás változása új feltételeket szabott a tervezőknek és az elsődleges célja az volt, hogy biztonságosabb, erősebb hajók épüljenek. Így Nándinak ennek megfelelően kellett megterveznie a hajóját, ami a 2012-13-as Vendée Globe előtt épült legsikeresebb IMOCA 60-asokhoz képest már nehezebb hatvanlábast eredményezett. A könnyebb 2006 és 2011 között épült hajókból tizenhat darab még ma is versenyzik.

A tervezők és az osztály hosszas vitákat folytatott a 2012-13-as Vendée Globe után életbe lépő szabálymódosítások értelmezéséről. Ezeknek a vitáknak a lényegéről a nem-francia tervezők és versenyzők leginkább a szabályok mellé kiadott hivatalos értelmezésekből értesülhettek, nyilvánvalóan jóval később, mint a tűzközelben lévő franciák, akik már akkor elkezdhettek új irányokba menni, amikor még az értelmezések hivatalosan nem is láttak napvilágot.

E fejlesztések lényege a szárnyashajók, az emelőuszonyos IMOCA 60-asok megszületését eredményezte.

DSS helyett „Dali bajusz”

A szárnyas – az ívelt uszonyforma miatt a szakzsargonban Salvador Dali híres bajuszára utalva „Dali bajszos” – hajóknak a megjelenését kényszerűen éppen az IMOCA 60 szabály speciális előírásai hozták létre. Akkoriban jelentek meg a vitorlásokon a DSS-szárnyak, a hajókat emelő és stabilizáló, oldalra kinyúló és gyakran behúzható enyhén ívelt dinamikus uszonyok. Ám ilyenek nem kerülhettek az IMOCA 60-asokra, mivel az osztályelőírás maximum öt darab „appendix” – toldás, nyúlvány – alkalmazását engedélyezi. Egy a tőkesúly, plusz két kormánylap, az három. A maradék két nyúlványt az uszonyok adják.

Mivel a szabályértelmezések során abban maradtak, hogy az egyik oldalról behúzható és a másikon kidugható DSS-szárny (amilyen például a Wild Joe rendszere) is két nyúlványnak számít, így hagyományos DSS nem jöhetett szóba. Ha ugyanis egy hajó támaszuszonnyal vitorlázik, de ugyanakkor kibillenthető a tőkesúlya, akkor cirkáláskor, az elbillentett kíl miatt nem maradna elegendő, az oldalra csúszást akadályozó laterálfelület a vízben. A DSS és billenthető tőkesúly mellé még kellenek függőleges uszonyok is. De az IMOCA ötnyúlványos korlátozása ilyenek beépítését már nem teszi lehetővé.

Így hát a francia tervezők feltalálták az ívelt, többfunkciós uszonyt, a „Dali-bajszot”, amelynek egyik része a DSS szerepét átvéve emeli a hajót, míg az ív külső vége az oldalra csúszást akadályozza.

Az IMOCA 60 víz alatti részei a „Dali-bajusz” uszonyokkal és a részek szerepe a hajó egyensúlyában

Amikor 2010-11-ben ezek a fejlesztések elindultak a Guillaume Verdier-vel együtt dolgozó VPLP (Marc Van Peteghem és Vincent Lauriot-Prévost) tervezőirodában – az összes 2015-ben megépült foilert ők tervezték – , akkor vetette papírra Déry Attila közreműködésével Fa Nándor is az új hajójának terveit. Természetesen igazodva az IMOCA 60 előírásokhoz. Ha tudott is a franciáknál elindult fejlesztésekről, ő nem haladhatott ebbe az irányba. Hiába tudja meg a legtehetségesebb, ám egyedül, kevés segítséggel gondolkozó autótervező, hogy mit fejlesztenek mondjuk a Mercedesnél, esélye sincs, hogy ezzel a fejlesztéssel eredményesen lépést tartson hasonló tervezői és kiszolgálói háttér nélkül. Nyilvánvalóan a hasonló helyzetben lévő Fa Nándor sem tervezhetett támaszuszonyos hajót.

Feltételezve, hogy a foil fejlesztések eredményre vezetnek, Nándi számára ez azt is előrevetítette, hogy az ő ellenfelei az utolsó, még a szabálymódosítás előtt 2006-2011 között épült nem-szárnyas IMOCA 60-asok lesznek. Amelyek viszont korábban még könnyebbre épülhettek és módosítások nélkül indulhattak a 2016-17-es Vendée Globe-on is.  Vagyis a szabálymódosítások azt eredményezték, hogy a magyar versenyző hajója az újaknál szárnyak híján lassabb, a régebbieknél a szabályokat betartva pedig nehezebb lesz.

Ezt tudva különösen elismerésre méltó Fa Nándor teljesítménye, nyolcadik helye a 2016-17-es Vendée Globe-on. Hiszen csak (hétből) négy foiler és három nagyon könnyű és sikeres 2006-07-es építésű hajó végzett előtte. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 1993-ban még a második Vendée Globe-on ő volt az első nem-francia vitorlázó a verseny történetében, aki teljesíteni tudta a távot, és mindhárom VG szóló földkerülő rajtjához Magyarországon épített hajóval állt oda, akkor értékelhetjük igazán nagyra a küzdelmeit.

IMOCA 60 – a fejlődés mértéke

Negyedszázad fejlődése: Az 1990-es győztes Ecureuil D’Aquitane és a 2017-es első Banque Populaire

Még egy adalék a bő negyedszázad alatt végbement fejlődés megítéléséhez a hajók gyorsulásáról: Az első, 1989-90-es Vendée Globe-ot Titouan Lamazou nyerte 108 nap, 8 óra 49 perces idővel. A legutóbbin 2017 februárjában Armel Le Cléec’h a győzelmet 74 nap, 3 óra, 36 perces földkerüléssel szerezte meg. A javulás közel 32 százalék. A 2020-21-es Vendée Globe-on a győztes várhatóan 70 napon belül ér majd célba.

Folytatjuk…

Ruji

Kapcsolódó

Meglepően új formájú IMOCA 60-as a Pauger műhelyből

Tegnap a francia Black Pepper cég bemutatta a Magyarországon épített új IMOCA 60-as testét, amellyel Armel Tripon indul a Vendée Globe-on