fotó © HAJOZAS.HU

A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy még ma is léteznek magyar hadihajók. Az AM típusú hajóból mindösszesen 3 db üzemel, de szükségességük megkérdőjelezhetetlen.

A Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Újpesti kikötőjében jártunk.

Egy rövid nem túl jó minőségű bekötőút vezet a a Honvédség Hadikikötőjébe, ami Újpesten található nem messze a Megyeri hídtól. A kötelező igazolvány ellenőrzések után az alakulat kommunikációs tisztje Dr. Markovics Zita főhadnagy fogadott minket.

Dr. Daruka Norbert százados, Hadihajós Alosztály parancsnoka készségesen bemutatta nekünk a hadihajókat

Dr Darkua Norbert, fotó © HAJOZAS.HU

A hajók legfontosabb feladata, hogy a magyarországi belvizek zavartalan és biztonságos hajózhatóságát szolgálják.

Továbbá feladataik

• a folyókban és a Balatonban talált aknák kiemelése
• az aknák és a bombák elszállítása és hatástalanítása a tűzszerészekkel közösen
• katasztrófavédelmi feladatok ellátása
• határőrizetben való részvétel
• protokolláris feladatok ellátása
• állami rendezvények biztosítása

Az AM – 31 és AM – 32-es ikrek , fotó © HAJOZAS.HU

A hadihajózás történeleme röviden

• Az első, igazi magyar hadihajó, a MÉSZÁROS hadigőzös volt, melyet 1848. július 25-én bocsátottak vízre. Ettől a naptól számítjuk a magyar hadihajózás kezdetét, ez a nap a hadihajózás napja.
• Az 1867. évi kiegyezést követően létrehozták a Duna Flottillát. 1872-ben rendszerbe álltak a kor technikai színvonalának csúcsát képviselő MAROS és LEITHA monitorok.
• 1943-ban rendszerbe állították az első aknászmotorosokat.
• A háborút követően 1945. május 14-én felállításra került a Honvéd Hadihajós Osztály. Az új szervezet fő feladata a Duna és Balaton aknamentesítése volt.
• 1980-as évek eleji modernizálás során vásárolt a Magyar Honvédség 6 db AM jelű folyami aknamentesítő hajót, amelyből ma 3db szolgál teljes felszereltséggel.
• Az alakulat neve 1991-ben Honvéd Folyami Flottillára változott
• A Flottilla teljes alakulatát 2001. június 30-ával az akkori haderő átalakítás során megszüntették
• Elkezdődött a felszámolás, a technikai eszközök, és a fegyverzet leszerelése, és a civilek felé történő kiárusítása

… majd jött a Szent Korona szállítása

Ezen esemény miatt, azonnali hatállyal elrendelték, hogy állítsanak újra hadrendbe 3db hadihajót ami a szállítást fogja követni, így joggal mondhatjuk, hogy a Szent Koronának köszönhetjük, hogy mai napig működik a Magyar Honvédségnek a Hadihajós Alosztálya, ahol napjainkban hozzávetőlegesen 60 fő szolgál és végzi feladatait.

Az AM típusú hajókról, adatok:

• Francia tervek alapján épültek a hajók, 1980 Belgrád
• Hossz: 27 méter
• Vízkiszorítás: 72 tonna
• Tank: 12686 liter gázolaj, ezzel 1500km a hatótávolság
• 2db 19000 cm3 főgép, amelyek közvetlen befecskendezéses 260 lóerős dízelmotorok, 1160nm nyomatékkal
• 3db segédgép, ebből 2db az áramellátást szolgáltatja, 1db gép az aknamentesítő eszköznek biztosít áramot
• Fogyasztás: teljes üzem esetén 110 liter óránként
• Sebesség völgymenet esetén: 22-25 folyamkilométer/h
• Sebesség hegymenet esetén: 12-15 folyamkilométer/h
• Személyzet: 17 fő
• Parancsnoki kabin, ablakkal, mosdóval
• Altiszti kabin, parancsnok helyettese, aknászmester, gépész, rádiósnak
• Közösségi terek
• Személyzeti hálószoba

Fekhelyek, fotó © HAJOZAS.HU

Hajótest

Alúmínium magnézium ötvözetű a hajótest, fotó © HAJOZAS.HU

Miért is fontos a hajótest anyaga?

Alúmínium és magnézium ötvözetű a hajótest, hogy minél kisebb mágneses teret képezzen, hiszen rengeteg mágneses gyujtóval szerelt akna, bomba létezik. 4db nagyméretű tekercs van a hajóba építve amely mágnesezhető, és csökkenthető a mágneses tér.

A hajótest mágnesességét manuálisan lehet szabályozni, attól függően, hogy milyen bomba felett fog elhaladni a hajó, és a mögötte húzott 18 tonnás test, amely szintén mágnesezhető. A mágnesesség állíthatósága miatt így a hajó átsiklik az akna felett, és a vontatott test alatt robban fel az akna, ezáltal megtörténik az aknamentesítés.

Sajnos a kezelőszervekről nem készíthettünk képanyagot, ez titkos a külvilágnak.

Fegyverzet

A gépágyú tükrös célkeresztje, fotó © HAJOZAS.HU

• Összesen 6db M55 20mm-es gépágyúval rendelkezik a hajó (elől 1 db PAV 4-es négycsövű, és hátul 2db PAV 4-es egycsövű légvédelmi gépágyú)
• 3000 méter a hatásos lőtáv a gépágyúk esetén, ami azt jelenti, hogy ezen távolságon belül tudja „hatástalanítani” a célpontot
• Elég pontos a fegyver: 1300 méteres távolságra 1 x 1 méteres területű pontossággal képes lőni
• Minden gépágyű csőhöz 1 tár lőszer csatlakoztatható ahogy a fotókon is látszik, amelyben 60 db lőszer van
• A hajón összesen 5400 db lőszer található

Négycsövű gépágyú a hajó elején, fotó © HAJOZAS.HU

A hajó hátsó felén lévő 2db egycsövű pontlövő gépágyú 

2db 20mm-es egycsövű pontlövő gépágyú a hajó hátulján, fotó © HAJOZAS.HU

Folyosó az alsó szinten 

Lőszer raktár ajtaja, és közlekedő, fotó © HAJOZAS.HU

Welcome a Board, fotó © HAJOZAS.HU

Gépházból kilátás, fotó © HAJOZAS.HU

Bombák díszként kiállítva, fotó © HAJOZAS.HU

… és végül egy idézet

Navigare necesse est … ” avagy … HAJÓZNI SZÜKSÉGES

Ezt a sokszor ismételt mondatot sokan, sokfelé módon idézik a mai világban, anélkül, hogy igazi jelentésével tisztában lennének. Az említett idézet Pompeius Magnus, római hadvezértől származik, akit sokan az első haditengerészeti teoretikusnak tartanak.

A magyar hadművészet egyik állandóan visszatérő kérdése, hogy Magyarországnak szüksége van-e hadihajósokra? A kérdés újra és újra felmerült az évek és a haderőreformok során.

Érvényesnek tekinthető-e még Pompeius Magnus mondása, és hajózni tényleg szükséges?

A kérdésre nem tudjuk a pontos választ, az viszont biztos, hogy vannak helyzetek amikor a hadihajók szüksége elengedhetetlen.