Összefogást hirdettek a vízi polgárőrök a Balatonban hagyott karók eltávolítására

A Balatonban hagyott, sokszor elkorhadt vagy letört karók komoly veszélyt jelentenek a vízen mozgóknak és a fürdőzőknek, ezért a Balatoni Vízi Polgárőr Egyesület társadalmi összefogást kezdeményezett az eltávolításukra. A kezdeményezést szerdán, a Balatoni Szövetség szigligeti konferenciáján jelentették be.

Évtizedek óta tartó probléma

A „Balaton 0 karó” kezdeményezés koordinátora, Rák Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az évek során rengeteg, elsősorban a horgászok által használt karó került a tóba. Ezek közül sok mára elkorhadt, letört, gazdátlanná és komoly veszélyforrássá vált. A koordinátor hangsúlyozta, hogy nem csupán a múlt öröksége a gond: a mai napig kerülnek a tóba újabb karók, amelyeket a vonatkozó jogszabály szerint a kihelyezőknek el kellene távolítaniuk, de ez gyakran nem történik meg. „Évtizedek óta jelen van ez a probléma, mégsem foglalkozott eddig vele senki kellő súllyal” – fogalmazott.

Rák Csaba szerint különösen az északi part egyes részein súlyos a helyzet, ahol helyenként tucatjával találhatók egymás közelében karók. Figyelmeztetett, hogy egy SUP-ról vízbe eső ember, egy csónakból kiugró gyermek vagy egy fürdőző számára egy ilyen rejtett karó súlyos, akár tragikus sérülést is okozhat.

Az alacsony vízállás ad lehetőséget

A koordinátor szerint az alacsony vízállás rendkívüli lehetőséget kínál, mert láthatóvá tett számos olyan akadályt, amely magasabb vízállásnál nem észlelhető. „Lehetőségünk van arra, hogy közös erővel megszabadítsuk a Balatont ezektől a veszélyes, elhagyott karóktól, de ez a lehetőség nem tart örökké” – jelentette ki. Az idei alacsony vízállás a nyáron a hajósokat is érintette: a Kékszalag rendezője a keszthelyi bóját 1600 méterrel keletebbre helyezte, hogy a mélyebb merülésű hajók is el tudjanak indulni.

Rák Csaba felkérte a konferencián részt vevő balatoni polgármestereket, hogy minél előbb vegyék fel a kapcsolatot a helyi horgászegyesületekkel, és kezdjék meg egy közös karómentesítő akció megszervezését. „Nem hónapok múlva, nem jövő tavasszal, hanem most kell cselekednünk!” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ehhez nem nagy anyagi forrásra, hanem elhatározásra és együttműködésre van szükség. A kezdeményezés nem a horgászok ellen irányul, nem felelősöket keresnek, hanem partnereket.

A koordinátor arról is beszélt, hogy több partszakaszon stégeket és más vízi építményeket is érintenek az elmúlt évtizedekben kialakult rendezetlen állapotok. Ezek szintén mielőbbi megoldásra várnak, de különböző szervezetek és hatóságok feladatkörébe tartoznak.

Hajókat és munkagépet ajánlanak fel

Kerekes Péter, a vízipolgárőr-egyesület elnöke elmondta, hogy tíz hajójuk, egy darus dereglyéjük és egy önjáró úszó munkagépük van, amelyeket felajánlanak az összefogáshoz. A vízüggyel, a vízirendészettel és nyolc nyugati tóparti önkormányzattal több éve együttműködve dolgoznak. A karómentesítést 2022-ben Gyenesdiás indította el a polgárőrséggel összefogva, később csatlakozott hozzá Vonyarcvashegy is. A két település előtti vizek megtisztítása után az elmúlt években újra több száz otthagyott karót kellett eltávolítani a tómederből.

Levélben keresik meg az önkormányzatokat

Pali Róbert, a Balatoni Szövetség elnöke, Vonyarcvashegy független polgármestere a konferencia végén közölte, hogy a szövetség levélben fordul az önkormányzatok vezetőihez és a Magyar Országos Horgász Szövetséghez (MOHOSZ), kérve őket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.