A magyar Piedone, mindannyiunk Ötvös Csöpije többször választotta a Balatont filmjeinek helyszínéül.

1942. május 5-én Budapesten született Bujtor István a neves budapesti vendéglős lánya, Gundel Katalin és id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus gyermekeként. Féltestvére Latinovits Zoltán, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész.

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán 1966-ben szerzett diplomát, ám a szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Keleti Márton rendező tanácsára ekkor változtatta nevét Frenreiszről – anyai nagyanyja után – Bujtorra.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok közül később többet meg is rendezett. Számos nagy sikerű filmben szerepelt, mint A kőszívű ember fiai (1965), a Fiúk a térről (1967), az Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969) vagy a Fekete gyémántok (1976). Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér Striga A dunai hajósban. 1996-ban ő rendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, ugyanabban az évben megkapta a filmkritikusok díját is.

Alkati hasonlóságuk adta az ötletet a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakjához, akit A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, valamint a Zsaruvér és csigavér című filmekben keltett életre.

1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (ezt a filmet már rendezte is) céget alapított és „összekalapozta” a szükséges pénzt. Az Ötvös Csöpi-sorozat darabjai igazi közönségfilmek, itthon több mint egymillió nézőjük volt és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. Nem véletlen, hogy helyszínnek a Balatont és környékét választotta, mert így „becsempészhette” alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást, amelyet nem is akármilyen szinten űzött, hiszen hatszoros magyar bajnok volt.

A színész első felesége Perényi Eszter hegedűművész volt. Fiuk, Balázs szintén hegedűművész, lánya, Anna pedig jogászként dolgozik. Második felesége Bujtor Judit volt.

Bujtor István 2009 augusztusában súlyos állapotban került kórházba és a tüdőembólia mellett fellépő heveny keringési és légzési elégtelenségben hunyt el hatvanhét éves korában 2009. szeptember 25-én Budapesten.

Sírja bátyjának, Latinovits Zoltán színművésznek a nyughelyével szemben és édesapja sírja közelében van Balatonszemesen. 2010-ben, a 100 évet megélt édesanyját is a családi sírhelyen helyezték örök nyugalomba.

Szobrát, a balatonfüredi Vitorlás téren Balatonfüreden 2013. május 5-én avatták fel. Farkas Ádám, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtor Istvánt a Rabonbán hajón.

2018-ban Posztumusz Pro Tihany díjat kapott, amelyet özvegye, Bujtor Judit vett át Tihany polgármesterétől, Tósoki Imrétől.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a Bujtor István Filmfesztivált Balatonszemesen; a versenyprogram műfaji kategóriáit már meghirdették, május 15-ig várják a filmes alkotók és a gyártók nevezését.