A Clark Ádám úszódaru várhatóan csak néhány nap múlva érkezik a Margit hídnál múlt szerdán történt hajóbaleset helyszínére, mert a Duna magas vízállása miatt nem fér át a hidak alatt.

Hajdu János a mentés koordinálásával megbízott Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy hétfőn az áramlás sebességének várható csökkenése miatt a búvárok már „érdemi mozgásra” is képesek lehetnek a víz alatt, illetve közös koreai-magyar merülésekre is sor kerülhet.

Kiemelte, hogy minden eszközzel a feladat végrehajtására törekednek, ám egyvalami szigorúan tilos: az életveszély miatt tiltják a búvároknak, hogy behatoljanak a hajótestbe.

Ismertetése szerint a Hableány 1949-ben épült, a hajó 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna. A Duna átlagos vízállása 517 centiméter, a balesetkor 501 centiméter volt, a hajó 9 méteres mélységben fekszik. A folyó szélessége a baleset helyszínén 453 méter, a másodpercenkénti vízhozam 5 ezer köbméter, a sodrás sebessége pedig rendkívül nagy, 4 méter másodpercenként, továbbá a 12-15 Celsius fokos vízben a látótávolság gyakorlatilag nulla centiméter – ismertette a körülményeket a főigazgató.

Hajdu János hangsúlyozta: arra törekednek, hogy lehetőség szerint úgy emeljék ki a hajótestet, hogy az ne törjön ketté, ebben a hatóságokon túl a tudományos élet képviselői is segítségükre vannak. A többi között 54 tagú, 27 speciálisan kiképzett búvárt is magában foglaló koreai küldöttség támogatja a munkát, és csatlakoztak az osztrák Cobra terrorellenes egység szakemberei is. Ausztriából és Norvégiából szonártechnikát küldtek, a cseh terrorellenes szolgálat pedig víz alatti drónképességet ajánlott fel.

A Clark Ádám úszódaru adatai:

• A hajó besorolása: önjáró billenőgémes úszódaru
• Épült: 1980, MHD Angyalföldi Gyáregysége, Budapest/Újpest
• Legnagyobb hossz: 50,95 m
• Hossz a függélyek között: 48,98 m
• Legnagyobb szélesség: 20,34 m
• Gém (daru) hossza: 45 méter
• Legnagyobb merülés: 1,86 m
• Vízkiszorítás: 1323 t
• Főgép teljesítmény: 2 x 520 LE
• Főgép típus: 2 x Scania DS 14 (V8, 14.000 cm3)
• Maximális sebesség: 15-18 km/h
• Maximális teherbírás: 200 tonna (2006-os átépítése óta)

Leírjuk miért nem borul fel a Clark Ádám:

A gém talapzata a középvonaltól előrébb van. Van kétoldalt két 60 köbméteres, középen pedig egy 80 köbméteres ballaszttartály, amelyet teleszívnak vízzel, így bőven megvan a biztonsági tartalék is a 200 tonnás csúcsemelésekhez. A szivattyúk egy óra alatt telenyomják az összes tartályt vízzel. Tele is kell – ugyanis egy tartály vagy üres lehet, vagy teljesen teli. Ha egy hullám kicsit megbillentené a hajót, a tartályokban lévő ballasztvíz hullámzása tovább billenthetné azt, és attól viszont rögtön annyit dőlhetne, hogy a Clark Ádám azonnal felboruljon.

Az építő angyalföldi hajógyárnak ezek voltak a legnagyobb úszódarui, de a cég egyébként is komoly szakmai eredményeket ért el nemcsak a hajók, hanem a daruk gyártásában is.

A Népsziget és a korábban ott működő hajógyár napjainkban Budapest szégyene és talán a legnagyobb értékkel bíró fejlesztésre váró városrésze a IV. és a XIII. kerületben, ahol márciusban készítettük az alábbi fotókat:

Kapcsolódó

Népsziget: Budapest szégyene a hajógyártás egykori központja

A gyárban 81 tengeri áruszállító, 63 folyami személy-, 193 vontató toló, 30 speciális hajó, 57 uszály, 145 úszódaru, 610 kikötői és szerelődaru készült el.