A Déli-sarkvidéknek erről a szakaszáról ekkora tömb utoljára 1971-ben tört le.

Útja alatt át kellett navigálnia a szűk csatornán, mely a két hete leszakadt jéghegyet a Brunt-selfjégtől (a partról a tengerbe nyúló jégtömeg) elválasztja.

Az európai Unió Sentinel-2 műholdjának sikerült felvételt készítenie a hajóról a művelet közben. A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) által működtetett jégtörő kutatóhajó a közelben dolgozott egy tervezett expedíción, ezért nem hagyták ki a kedvező alkalmat, és a véletlen adta lehetőséget kutatásra használták ki.

Fotó: Dr. Elin Darelius

A Déli-sarkvidéknek erről a szakaszáról ekkora tömb utoljára 1971-ben tört le. Ez azt jelenti, hogy a fedetlen tengerfenék és a fölötte tornyosuló víztömeget most úgy éri a napfény, a szél és a hőmérséklet ingadozása, ahogy 50 éve nem fordult elő.

A Polarstern olyan csatornán hajózott keresztül, amely egyes helyeken 500 méternél is keskenyebb volt. Mintákat akartak venni, mielőtt visszafordíthatatlan változások következnének be.

“Fotókat és videókat készítenék a tengerfenékről, hogy lássam az élővilágát” – magyarázta Huw Griffith, a brit antarktiszi projekt (BAS) tudósa. Rendes körülmények között a BAS végezte volna a mintavételt a hétvégén, mivel a bázisuk csak 23 kilométerre fekszik a letörés helyétől. A Halley nevű kutatóállomás azonban jelenleg zárva tart.

Részben a világjárvány miatt folyik nagyon kevés kutatás a Déli-sarkvidéken, másrészt a kutatók várják, mi történik a Brunt-selfjéggel a letörések után. Az A74 ugyanis csak az egyike az előre láthatóan leszakadó két jéghegynek. Ha a második is letörik, az még közelebb lesz a Halley-hez.