A gyenge infrastruktúra mellett az alacsony vízállás is gátja a versenyképes belvízi hajózás fejlődésének a Dunán, ahol öt éve egyetlen hajózási vállalat sem nyereséges!

– mondta el Petar Margic a Duna Bizottság vezérigazgatója az MTI-nek adott interjújában.

Kiemelte, hogy a nemzetközi karbantartási projektek is elengedhetetlen feltételei a versenyképes belvízi hajózásnak. A vezérigazgató rámutatott arra, hogy a hajózásban ellentétes tendenciák mutatkoznak, hiszen míg az utasszállítók forgalma hihetetlen mértékben bővül, az áruszállítás egyre hanyatlik. Jól illusztrálja ezt, hogy idén már több mint 170 turistákkal teli utasszállító hajó közlekedett a Dunán, az áruszállítással foglalkozó hajótársaságok azonban veszteséget termelnek,

és az elmúlt húsz évben mindössze egyetlen új teherhajó épült.

A jelenség Petar Margic szerint azzal magyarázható, hogy az utasszállító hajók alacsony vízállás esetén is közlekedhetnek, miközben a Duna az áruszállítók részére két hónapig egyáltalán nem, de azonkívül is sokszor csak korlátozott mértékben hajózható.

Az alacsony vízállás mellett a másik fő probléma, hogy nem csak a magyarországi szakaszt, de a Duna egészét is gyenge infrastruktúra jellemzi. Pedig a mindennapos problémák kiküszöbölése mellett azért is kiemelten nagy szükség lenne a hajóút karbantartására, mert az Új Kínai Selyemút gazdasági stratégiában a Duna kitüntetett szerepet tölt be, mivel ez az egyetlen meglévő útvonal a Rajna-Duna folyosón, amely összeköti a a Távol-Keletet Európával.

A tervek szerint az intermodalitás fejlesztésétől a konténerforgalom bővülését is várják, ez azonban a karbantartás hiánya és az alacsony vízállás miatt nem tud megvalósulni – fűzte hozzá a vezérigazgató.

Petar Margic a helyzet megoldását egyrészt további olyan politikai szintű megállapodásoktól és nyilatkozatoktól várja, mint amelyeket 2012-ben Luxemburgban, 2014-ben Brüsszelben, illetve 2016-ban Rotterdamban írtak alá. Mindemellett azonban az Európai Bizottság, a Duna Bizottság és a Pro Danube International által támogatott projektek is pozitív változásokat hoznak majd technikai szinten – vélte.

Kitért arra is, hogy a Duna Bizottság minden, a Dunát érintő karbantartási projektben részt vesz. Ezek közül is kiemelte az uniós társfinanszírozással jelenleg megvalósuló úgynevezett Hajóút-fenntartási Főtervet (Fairway Rehabilitation and Maintenance Master Plan), valamint a Fairway Danube projektet. Ez utóbbi a folyó infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló projekteket foglalja magában, és az előbbi teljes megvalósulását segíti a Dunán és annak hajózható mellékágain. De nagy jelentőségű még a 2017. január 1-én induló Danube Stream projekt, illetve a határon átnyúló együttműködési program, a Dante Projekt is. A Duna hajózhatóságát biztosító infrastrukturális fejlesztés szempontjából ezeknek a projekteknek a megvalósulása nélkülözhetetlen fontosságú – hangsúlyozta a vezérigazgató.

A Duna Bizottság nemzetközi kormányközi szervezet, amelynek alapító egyezményét 1948. augusztus 18-án írták alá Belgrádban. A szervezetnek 11 állandó tagja  van (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna), 10 állam pedig megfigyelőként vesz részt működésében. Székhelye 1954 óta Budapesten van. A bizottság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, munkáját titkársága segíti.