A Danubeparks együttműködés keretében leltár készült a Duna szigeteiről Németországtól Romániáig.

A ma már teljes hosszában szabályozott folyó egyes szakaszait, így például a Szigetközt is, valamikor számtalan sziget, zátony gazdagította.

A szigetek sokszor útjában voltak a hajózásnak és például a jeges árvizek levonulását is akadályozták, ezért a szabályozás során számukat drasztikusan lecsökkentették. – olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park közösségi oldalán.

A Duna azonban a mai napig szállítja a hordalékát és az arra alkalmas, kevésbé áramló helyeken zátonyokat, szigeteket hoz létre, amelyek tanúsítják a ma is meglévő ártéri dinamika jelenlétét.

Kapcsolódó

Drónfotókon az Esztergomnál zátonyra futott JESS teherhajó

A zátonyra futó JESS letért a kijelölt hajóútról, a vízirendészet vizsgálatot folytat, és ha emberi mulasztás történt, akkor büntetésre számíthat a legénység.

Ezek a szigetek természetvédelmi szempontból is fontosak, mert sok esetben az ártér legkevésbé háborgatott részét jelentik, ahol még természetes úton jelenik meg a ligeterdő és a szigetek mögötti mellékágban számos halfaj is megfelelő ívóhelyet találhat. A DanupeparksConnected Duna Transznacionális Program pályázat keretében a partnerek egy olyan online adatbázist készítettek, amelybe felvették a Dunán létező szigeteket. A szakemberek egy osztályozást is elkészítettek a spontán kialakult, természetes vegetációval rendelkező szigetektől egészen az ember által már hasznosított, átalakított, esetleg faültetvénnyel beültettet területekig.

A felvételezés során a Duna 2900 km hosszán 912 sziget került rögzítésre.

147 sziget került az érintetlen, legtermészetesebb kategóriába, ebből 7 db található a hazai Duna szakaszon. A Nemzeti Park munkatársai is részt vettek az adatbázis elkészítésében, ami a jövőben revitalizációs pályázatok alapját is képezheti.

Az adatbázis online is böngészhető a www.danubeparks.org honlapon keresztül.