Népsziget: Budapest szégyene a hajógyártás egykori központja
A Népsziget és a korábban ott működő hajógyár napjainkban Budapest szégyene és talán a legnagyobb értékkel bíró fejlesztésre váró városrésze a IV. és a XIII. kerületben.
Mintegy 2 km hosszú, 50 hektár nagyságú félsziget az Újpesti vasúti híd két oldalán.
Bár a nevében sziget szerepel, de valójában egy félszigetről van szó, ugyanis a Duna hordalékából képződött zátonyt egy mesterséges földnyelvvel hozzácsapták a szárazföldhöz az 1830-as években.
Az újpesti öböl a magyar hajógyártás központi helyszínének számított a huszadik században, több mint száz év hajógyártása köthető ide.
Szüleink, nagyszüleink még tudják, micsoda pezsgő közösségi élet színhelye volt régen a Népsziget, ahol a strand, a vállalati üdülők – és persze az itt működő gyárak – mágnesként vonzották az embereket; és bár a nagy múltú sziget ma már az enyészeté, mégis a kirándulók egyik legizgalmasabb célpontja.
A népszigeten található Ganz Hajó- és Darugyár szomorú történetét mutatjuk be mai (2019. március 8.) fotókkal.
Az egykori hajógyár alapítója Hartmann József volt, aki az Óbudai Hajógyárban gyakornokoskodott, majd Bécsben, Zürichben és Amerikában tanult. 1863-ban hazatért, és a Lánchíd szomszédságában alapított kisebb hajójavító üzemét 1868-ban a Népsziget területére költöztette.
1871-ben a gazdasági válság miatt a Magyar–Belga RT csődbe ment, Hartmann új, önálló gyárat alapított.
Ebben 1878-ban már mintegy 450–600 munkást foglalkoztatott, s egy évtized alatt Magyarország részére 4, Romániának 6 személyszállító gőzöst, 250 vasuszályt és tengerjáró hajót épített. 1884-ben a Váci úton megalapította harmadik hajógyárát, melyben 78 hajóegység épült.
1883-ban kezdi meg működését immáron harmadik vállalkozása, a “Hartmann József Hajó- és Gépgyár”. Az 1880-as évektől a hajógyártásban egyre nagyobb szerepet játszott a banktőke.
A hajógyár 1911-től a Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár néven volt ismert a II. világháború végéig.
A mai állapotoknak is világháborús hangulata van.
1913-ban itt épült a jelenleg már múzeumhajóként szolgáló Kossuth.
Világviszonylatban is jelentős újítás készült a gyárban 1927-ben: a tankuszály hajóteste részben ívhegesztéssel készült. 1933-ban megépítették a Danube Shell II. nevű, első dunai motoros olajszállító hajót, ezt követően négy önjáró, motoros áruszállító hajót, önjáró motoros uszályt, majd a Széchenyi és Baross vontatókat, amelyek Európa első dízel-elektromos hajtású lapátkerekes vontatóhajói voltak.
1940-ben szovjet megrendelésre a gyár addigi legnagyobb (4000 tonnás) tengeri áruszállító-hajó típusának gyártásába kezdtek.
Scharbert Gyula, a gyár igazgató mérnöke még 1944 őszén, a Margit híd felrobbantásakor felismerte, hogy a háború utáni újjáépítésekhez az úszódaru nagyon keresett lesz világszerte. Ennek is köszönhető, hogy a hajógyár évtizedekig vezető szerepet játszott úszódaruk építésében: Európában a legnagyobb előállító lett, de a világ minden táján keresett volt a magyar úszódaru.
Európa legnagyobb úszódaruja, a 200 tonnás Clark-Adam is itt épült 20 évvel később.
Az alábbi fotót 2018-ban készítettük a Clark Ádám hajódaruról.
Az államosítások során a hajógyárhoz csatolták az Újpesti-öböl még meglévő két kisebb üzemét is.
A gyár neve előbb Gheorghe Dej Hajógyárra változott, majd az ország valamennyi hajógyárának egybeolvasztása után, mint a Magyar Hajó és Darugyár Angyalföldi Gyáregysége működött, végül ismét a Ganz Danubius Hajó és Darugyár nevet vette fel.
A gyárakban 81 tengeri áruszállító, 63 folyami személy-, 193 folyami vontató- és toló-, 30 speciális hajó, 57 uszály és lakóhajó, 145 úszódaru, 610 kikötői és szerelődaru készült el, mintegy 10 000 dolgozó munkájának eredményeként.
A félsziget északi részén jelenleg egy kis farm működik, ahol kecskék sétálgatnak és nyírják a füvet, íme:
Háttérben az egykori hajógyár.
Méltatlanul pusztul a Népsziget az egykor pezsgő közösségi élettel büszkélkedő terület. Elhagyatott vállalati üdülőket, gazzal benőtt gyártelepeket látni.
Hogy pontosan mi lesz a sorsa, azt nem tudjuk, az elmúlt időben sok városi pletyka terjedt arról, hogy esetleg lakóparkot, hoteleket, jachtklubot terveznek ide, de konkrétumok nincsenek.
Végül az öbölben tárolt hajókat is megmutatjuk:
Jégtörők
A cikkben szereplő fotók 2019. március 8-án készültek Budapesten, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni csak a www.hajozas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
- KÖVESD A HAJOZAS.HU.HU FACEBOOK OLDALÁT!
- CSATLAKOZZ FACEBOOK CSOPORTUNKHOZ ÉS TÖLTSD FEL FOTÓID TE IS!