Napokkal korábban törölték a versenyt

Az elmúlt szombaton, szeptember 14-én került volna sor a hagyományos és nagyon népszerű nagyhajós versenyre, a Félszigetkerülő Széchenyi István Emlékversenyre. Ám a meteorlógiai előrejelzések alapján várható viharos időjárásra tekintettel a verseny rendezősége a Tihanykerülőt már napokkal korábban lefújta, a verseny elmaradt. A szombatra a Balatonra várt durva vihar helyett azonban csak erős, megvitorlázható szél fújt.

Wossala György

Az elmúlt évtizedek meghatározó vitorlázója, egyénisége. Sokszoros magyar bajnok Finnben, Solingban, és nagyhajós osztályokban. Finnben 1979-ben Masters világbajnok. Solingban atlantai olimpikon, világbajnokságon és EB-n is szerzett ezüstérmet, Masters világbajnok. Évtizedeken át a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja volt, aktivitásával és ötleteivel az elnökség irányítója. Közel egy évtizeden át volt az Európai Vitorlás Szövetség többször újraválasztott alelnöke, majd a szervezet tiszteletbeli elnökké választotta. Napjainkban a balatoni nagyhajós versenyeken, elsősorban a Kékmadár 30-as Cirkáló kormányosaként lehet vele találkozni.

Az itt következő írást Wossala György a Félszigetkerülő elmaradása kapcsán vetette papírra:

Egy verseny elmaradás margójára

Sportágunk nem csak szabadidő, de versenysport is.

A Szövetség elsődleges feladata és célja, hogy mindkét szegmenst maximálisan kiszolgálja.

Az utóbbi években fantasztikus eredményeket értünk el a versenysport területén, Berecz Zsombi, Érdi Mári, Vadnai Joni és Benji, vagy az SSL magyar csapat és még sok fiatal más hajóosztályokban hihetetlen magasságokba emelte amagyar vitorlázás elismertségét a nemzetközi porondon.

A sportág anyagi támogatottsága ezeknek az eredményeknek köszönhetően exponenciális méretekben nőtt.

Az így generált forrásokból nem kevés a szabadidő vitorlázás fejlesztésére is fordítható.

Senki sem születik FINN DINGIBE, vagy ILCÁBA, legtöbben szüleink, vagy azok barátainak NAGYHAJÓIN ismerkedtünk meg a vízzel és a széllel. Az idősebb generáció szórakoztatásán túlmenően ez is egyik funkciója a NAGYHAJÓS VERSENYZÉSNEK.

Nehezen vitatható, hogy ezeken a versenyeken a legénység felkészültsége elsősorban a szelesebb versenyeken jelent előnyt.

A Tihanykerülő az egyik legnépszerűbb, legszebb nagyhajós versenyünk, melyet ez évben a Rendezők több, mint 48 órával a verseny rajtja előtt a meteorológiai helyzetre hivatkozva végleg lemondtak.

Nem hibáztatom a Rendező Szövetséget, vagy Nárai Vili főrendezőt, hiszen a versenyt megelőző hét bővelkedett riasztó előrejelzésekben, a (több „vitorlázó” által is generált) riasztó jóslatokban, tetézve a Korcsulán vihar szaggatta fák képeivel, vagy a tőlünk nyugatra fekvő országok (egyébként rutinszerű) meteorológiai figyelmeztetései-ig.

Hozzájárult ehhez, hogy sok vitorlázó társunk ezeket meg is osztotta mindenféle fórumon, előrevetítve a verseny elmaradását, minek következtében a nevezések száma oly mértékben csökkent, hogy már a verseny rentabilitását is veszélyeztette (már mi is kezdtünk félni, de azért neveztünk…)

Egyértelmű, hogy a versenyzők és a rendezők biztonsága és a lehetséges anyagi kár megelőzése elsődleges szempont, ugyanakkor mindannyian tisztában vagyunk a meteorológiai előrejelzések bizonytalanságával és azzal is, hogy a hibalehetőség a jóslat és az időpont közti intervallummal exponenciálisan növekszik. (minél hosszabb távra tekintenek előre, annál nagyobb a hibalehetőség)

Végül, ahogy azt mindnyájan tapasztalhattuk, szombaton max. 4–5 beaufortos szél köszöntött a tóra ritkán 6-os befújásokkal, más, kisebb hajóosztályok vígan vitorláztak és versenyeztek, míg a nagyhajósok a partról irigykedhettünk.

Merjük remélni, hogy ez az eset tanulságként fog szolgálni a jövőre nézve, hiszen a versenyvezetőségnek az utolsó pillanatig, sőt bármikor – a verseny közben is – jogában áll lelőni a versenyt veszély esetén.

Wossala György
KÉKMADÁR

A Kékmadár egy erősszeles Tihanykerülőn 1996-ban. A kormánynál Litkey Bence