Klasszikus magyar kétkéményes “termesgőzösök” a Dunán

Hajózástörténet

2020. január 27. Ruják István Ruják István

Megosztás:

Emlékezés és hajótörténet

Előbb lettem hajóbolond és csak aztán vitorlázó. Dékány András regényei által fertőzötten 8-12 évesen jövendő tengerésznek láttam magam. Elkezdtem a Közlekedési Múzeumba járni a Városligetbe, ahol a dunai hajózás szerelmeseivel ismerkedtem meg. A hajósrészleg őrével, Szotyori Bandi bácsival, aki egykor a Zsófia majd a Kossuth gépésze volt. Na, meg Szabó Sanyi bácsival, akinek két szívszerelme volt: a dunai hajók és Budapest története.

Ha egy régi folyami gőzösről kérdeztem, sűrű betűvel gépelte levelébe az adatokat bármelyik hajóról. Hihetetlenül nagy tudása volt, kész hajótörténeti enciklopédia, de hasonlóan érdekelte Budapest is. Élete nagy sikere volt, amikor felfedezte, hogy a József nádor térrel szemben a háborús károk nyomán keletkezett térnek nincs neve, de a környéken számos Hild József tervezte ház áll. Ő javasolta az akkori Fővárosi Tanácsnak, hogy nevezzék el a területet Hild térnek, és megfogadták az ötletét.

De nem csak az ő meséiket hallgattam, nem csak az adatokat gyűjtöttem, hanem lejártam a Dunapartra, fényképezni a hajókat. Sőt, ha módom nyílt rá, felszálltam az akkor még üzemelő néhány gőzösre és elmentem Római fürdőig. Útközben fényképeztem és belső képeket készítettem. Nem a belső bútorzatról, az valahogy nem volt nekem hajóstéma. A parancsnoki hídról, a kéményekről, orrfedélzetről, ahová tilos volt belépni, na meg a kerekekről és azok hullámhatásairól. Nagyon élveztem ezeket az utazásokat! Kirándulásaim amolyan kiskamasz partizánakciók voltak, édesanyám nem tudott róluk. Meg is ijedtem, amikor egy alkalommal a Dunaföldvár kerekes gőzös nem kötött ki Rómain, hanem elvitt Leányfaluig. Hátracsapott fülekkel rohantam haza HÉV-vel, nehogy lebukjak egy késői érkezéssel.

A legszebb volt

Gyerekkoromban a most Szőke Tiszaként pusztuló (vagy már elpusztult), akkor éppen Felszabadulás néven szolgáló gőzös messze a legszebb magyar hajó volt a Dunán

75 méteres hosszával, kecses, mégis méltóságteljes testével és gyönyörű kétkéményes felépítményével egyedülálló szépség.

Különlegesen szép, de már magányos volt, mert testvérei addigra mind eltűntek a vízről. Nagyon rossz érzés, hogy ma már róla is pontosabb múlt időben fogalmazni. Hacsak most meg nem mentik, újjá nem építik!

Idétlen név egy hajónak a Felszabadulás, de Szőke Tiszaként sem emlegetem szívesen, mert ezt a nevet már csak halott vasként, állóhajóként kapta, majd zajos diszkóként nem gyönyörködtetett mindenkit, hanem sokan nézhették akár haraggal is. És vajon miért kapta ezt a nevet, amikor elődje is csúful pusztult el egy jégzajlásban…

De lássuk, mit tanultam meg kiskamaszként Sanyi bácsitól az egykor volt MEFTER termesgőzöseiről!

Hat testvér

Az első darab az I. Ferencz József 1893-ban épült a Ganz és Társa Gép Vagon Hajógyár Rt. angyalföldi üzemében. 1895-ben követte őt az Erzsébet királyné. A harmadik 1896-ban Deák Ferencz néven épült Újpesten a Danubius Schönichen Hartmannál, majd negyedikként ugyanott a Gróf Széchenyi István. A még roncsaiban itt csúfoskodó Szőke Tisza már a huszadik században, 1917-ben IV. Károlyként szállt vízre, a Zita királyné pedig 1918-ban született. Mindketten az első két testvérhez hasonlóan Angyalföldön épültek.

1896-ban az I. Ferencz József nyitotta meg a Vaskapu csatornát.

Ők hatan sosem találkozhattak, mert az I. Ferencz József 1902-ben a csernavodai hídnál összeütközött a román Radu Negru csavargőzössel és elsüllyedt. Minden kiemelési kísérlet kudarcot vallott, a hajó egyre mélyebbre süllyedve az iszapba elpusztult.

Az elsüllyedt I. Ferencz József 1902-ben. Háttérben a csernavodai híd

A Gróf Széchenyi István az első világháború áldozata lett

A MFTR Gróf Széchenyi István gőzöse

Az 1896-ban épült hajó a háború kitörésekor a Duna szerb szakaszán volt. Felefelé hajózva a Gradinai-sziget mögé menekítették, de 1914 augusztusban szerb ágyútűz elsüllyesztette. Nem emelték ki.

Az Erzsébet királyné a balestek számában vitte prímet.

1901 június 18-án zátonyra futott és szárazra került, de visszahelyezték a vízre. Csaknem napra pontosan 11 évvel később (1912 június 19-én) szintén Csernavoda közelében merénylők felgyújtották és részben leégett, három ember pedig meghalt a fedélzetén. Felújítás alatt állt Ugradinban, amikor kitört az első világháború. A hajó itt egyszer elsüllyedt, de kiemelték. A második világháborút sem úszta meg, 1941 április 15-én aknára futott és újra elsüllyedt, de ezúttal is életre keltették. Az ötödik balesete lett végzetes. A háború végén a németek sok másik hajóval együtt elhurcolták, ám az ausztriai Kremsnél elsüllyedt. A víz alól kiszedték, de ezúttal már feldarabolták.

Az Erzsébet királyné a Margit-híd felett

A Deák Ferencz hosszú életet élt és mindvégig megőrizhette a nevét.

Viszont 1955-ben átépítették, modernizálták és az eredeti szépségét jórészt elvesztve egykéményes hajóvá vált. 1966-os selejtezése után A MAHART bérbe adta a SZOT-nak és álló üdülőhajó lett belőle Esztergomban. Később Dunagyöngye néven étteremhajóként szolgált Budapesten. 1979-ben feldarabolták.

Az egykéményesre átalakított Deák Ferencz már állóhajóként Budapesten

Hatodikként született a Zita királyné, majd Kun Béláék alatt Turul lett és a huszas évektől Szent István.

1938-ban a budapesti 34. Eucharisztikus Kongresszuson rendezett hajós körmeneten a Szent István szállította az Oltáriszentséget és a Szent Imre volt a kísérőhajója.

A háború végén testvéreivel együtt a visszavonuló németek elhurcolták és csak 1947-ben térhetett haza. Nevét és eredeti gyönyörű formáját ő mindvégig, 1965-ös leselejtezéséig megtarthatta. 1968-ban került feldarabolásra és kohóba.

A Szent Istvánt 1965-ben selejtezték

És végül az utolsó, aki még roncsként itt van velünk.

Az 1917-ben ötödikként megépült IV. Károly nagyon rövid ideig hajózhatott ezzel a névvel. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a kommunisták Sasra változtatták a nevét. 1920-ban az adott politikai helyzetben sem az eredetit kapta vissza, hanem Szent Imre lett.

1938-ban a Felvidék visszacsatolásakor a komáromi magyar-cseh tárgyalásokon az újságírók bázishajója volt. Később, 1941-ben még hadiszolgálatba is adták, de nem használták ilyen célra és rövid idő múlva visszakerült a polgári hajózásba.

A háború utáni rendszerben, miután a németek által Linzbe elhurcolt hajó 1947-ben az amerikaiak által elfoglalt katonai zónából visszatért Magyarországra, az aktuális politikai hatalom ismét nem hagyta a hajó nevét annyiban. Ha nem is keresztelték vissza Sassá, de Felszabadulás lett.

Kapcsolódó

Megkezdődött a Szőke Tisza lapátkerekes gőzhajó roncsának kiemelése

15 db 80 tonna teherbírású ballonnal emelik ki az 1917-ben a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében épített Szőke Tisza roncsát

Kis névkitérő: A hetvenes-nyolcvanas években a talán még hülyébb nevű Szocialista Forradalom üdülőhajón röhögött a pesti publikum, amikor a hírekben bemondták, hogy a „Szocialista Forradalom alacsony vízállás miatt Bécsben rekedt.”

A Felszabadulás 1957-58-ban jelentős felújításon és némi átalakításon esett át Óbudán. Az 1967-ben forgatott, Hintsch György által rendezett Kártyavár című film főszereplője volt, a legjobb magyar színészeket felsorakoztató krimi legtöbb jelenetét a hajó helységeiben forgatták. A fekete-fehér filmben látható, hogy a hajó még az arra korszakra jellemző, finoman szólva is egyszerűsítő felújítás után is sokat megőrzött belső tereinek eredeti eleganciájából.

1976-ig közlekedett turistahajóként, al-dunai utakat tett SZOT és IBUSZ utasokkal a fedélzetén, illetve tavasszal. amikor a magas vízállás miatt nem tudott áthajózni az alacsonyabb hidak alatt sétahajóként is dolgozott Budapesten, ha a Kossuth gőzös még nem üzemelt. 1976-ban rövid időre állóhajó, étterem és szórakozóhely lett belőle Budapesten. 1978-ban került Szegedre, ahol nem sokkal később az ott álló Szőke Tisza hajót a jégzajlás elsodorta és elpusztította. Ekkor lett Felszabadulásból Szőke Tisza, valójában Szőke Tisza II.

Szegeden étteremként, majd diszkóként üzemelt. Akkoriban sokan haragudtak rá a zajos szórakozóhely által okozott kellemetlenségek miatt és követelték a diszkó bezárását, ami megtörtént.

Szegeden soha, senki, semelyik tulajdonosa nem törődött állagának megóvásával, legfeljebb a felépítményére kentek olykor előkészítetlenül egy-egy festékréteget. 2000-ben a Tápéi-öbölbe vontatták. 2012 február 29-én a jég benyomta az oldalát és a hajótest jórészt a víz alá süllyedt. Azév szeptemberében a felépítményeinek jórészét leszerelték, majd a roncsot félig szétvert állapotában otthagyták.

A kétkéményes termesgőzös

Bár a IV. Károly a hat közül a legrövidebb – egy-két méterrel mindegyiknél – a fő méretekben és a teljesítményekben a testvérhajók között kis különbségek voltak.

Így, ha ennek a hajónak az adataiból szemezgetek, mindegyiket bemutatom:

A IV. Károly – Sas – Szent Imre – Felszabadulás – Szőke Tisza II. függélyek közti hossza 75 méter, a szélessége 7,73 méter, kerékdobbal együtt 15,29 méter volt. A legfelső szilárd pontja 8,7 méterrel nyúlt a vízszint fölé. A kéményei természetesen lehajthatók voltak a hidak alatti hajózáshoz.

Az üres vízkiszorítása 586 tonna, terhelten csaknem 751 tonna volt. Eredetileg 1000 fő utast szállíthatott és 22 fős személyzet szolgált rajta.

A hajót ferdénfekvő 3 hengeres triplex kondenzációs, Schmitt-féle túlhevítővel felszerelt túlhevített gőzű 841 lóerős gép hajtotta. A hengerekben az 1800 mm-es löketű dugattyúk percenként 40 fordulatot produkáltak. A gőzt két darab kettős tűzcsöves Skot kazán fejlesztette összesen 310,6 m2 felületen.

62 tonna üzemanyagot vihetett magával, amiből óránként 580 kg-nyit fogyasztott. A holtvízi sebessége 18 km/óra volt.