Hétvégén került vízre a 173 méter hosszú nukleáris meghajtású jégtörőhajó Oroszországban.

A szentpétervári Balti Hajógyár dokkjában 2019. május 25-én ünnepélyesen vízre bocsátották az Urál univerzális atomjégtörő hajót, amellyel az orosz atomjégtörő flottát üzemeltető Roszatom egy újabb jelentős lépést tett annak érdekében, hogy egész évben átjárhatóvá váljon az északi-tengeri hajózási útvonal – olvasható a Roszatom közleményében.

A 173 méter hosszúságú Urál atomjégtörőt két nagy teljesítményű, RITM-200-as moduláris atomreaktor (SMR) hajtja, amelyek együttesen 350 MW teljesítményt adnak le.

fotó © Sputnik | Aleksey Danichev

A kettős merülésű, és ezért a Jeges-tengerbe ömlő szibériai folyók torkolataiban is jól hasznáható univerzális jégtörő folyamatosan haladva képes csaknem 3 méter vastagságú jégmezőn is utat törni.

Ezen a jégtörőn debütál a RITM-200-as atomreaktor, amelyet a tervek szerint a 22220-as projektszámmal jelölt új generációs atomjégtörő hajótípus következő egyeségei is megkapnak. illetve a jövőben épülő úszó és szárazföldi orosz atomerőművekbe is beépítik majd ezt a reaktort.

A 22220 projekt alapján eddig készült atomjégtörők – a 2016-ban és 2017-ben vízre bocsátott Arktyika illetve Szibir az Urálhoz hasonlóan kettős merülésűek. A hajótestben elhelyezett ballaszttartályoknak köszönhetően könnyedén változtatni tudnak a hajó merülésén attól függően, hogy a Jeges-tenger nyílt jégmezőin vagy a sekély folyótorkolatokban kell a hajónak utat törnie. Ezzel az okos megoldással a Roszatom lényegében kétfajta jégtörőt kap egy áráért, ami több százmillió dolláros költségmegtakarítást jelent.

fotó © Reuters

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban arról beszélt, hogy 2035-re legalább 13 nehézsúlyú jégtörőt állítanának szolgálatba az Északi-sark környékén, melyből kilencet nukleáris energia hajtana. Moszkva jelenleg abban bízik, hogy a projekt segítségével megelőzheti Kanadát, az Egyesült Államokat, Norvégiát és Kínát is az északi területekért folytatott versenyfutásban.

Márpedig ez a terület a következő évtizedekben rendkívül fontossá válhat.

A kutatók szerint a sarkkör rejti a világ feltáratlan olaj- és földgázkészletének 22%-át, ami mintegy 412 milliárd hordónyi olajat jelent.

VIDEÓN a vízretétel: