Csőd előtt a rijekai 3. maj és a pulai Uljanik hajógyár: bár a hét elején munkába álltak a több mint egy hétig tartó sztrájk után a munkások, nem tudtak elkezdeni dolgozni, mert nincs alapanyag a hajók készítéséhez.

Négy hajó megrendelését mondta vissza egy norvég cég, és az ügyészség is vizsgálódik az isztriai hajógyárakban.

A Siem Shipping Inc. egyoldalúan bontotta fel a 193 millió euró értékű szerződést az Uljanik csoporttal – amelyhez a két gyár tartozik – négy hajó gyártására, mert a horvát vállalat nem tudta volna tartani a határidőt.

Az Uljanik csoport erről a horvát tőzsde oldalán számolt be hétfőn. Az újság szerint ez 65 millió eurójába kerülhet az államnak, amely garanciát vállalt a kivitelezésre. A vevő azonnal visszakérheti a pénzt a banktól, a bank pedig érvényesítheti a hitelgaranciákat – írták.

A Vecernji List című horvát napilap úgy véli, azzal, hogy az állam kezességet vállalt a hajógyári munkások kéthavi bérének kifizetésére, és ezzel megszüntette a sztrájkot, csak időt vásárolt és szociális békét biztosított, a problémát nem oldotta meg. A hajógyárakat még 2012-ben privatizálta az állam, az Uljanik csoport részvényeinek 46 százalékát a dolgozók birtokolják, az állam valamivel több mint 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Kapcsolódó

4500 hajógyári dolgozó nem kapott fizetést Horvátországban

A hajógyárakat még 2012-ben privatizálta az állam, az Uljanik csoport részvényeinek 46 százalékát a dolgozók birtokolják.

A horvát kormány a pénzügyi problémákról értesítette az Európai Bizottságot (EB), jelenleg a testület hozzájárulását várja a szanáláshoz és szerkezetátalakításhoz, a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

A lap ugyanakkor tudni véli, hogy a kormány mindössze egy vázlatot küldött az EB-nek, amelyben 600, főleg adminisztratív munkát végző alkalmazott elbocsájtásáról, végkielégítések kifizetéséről és a Kermas Energija d.o.o., mint új stratégiai partner bevezetéséről szól az Uljanik csoportba, amely 180 millió kunával tőkésítené fel a vállalatot. Időközben azonban a kormány új stratégiai partner keresésébe fogott, mert a Kermas nem segített a hajógyárnak a bérek kifizetésében, sajtóhírek szerint ráadásul a kiválasztásánál is visszaélések történhettek. A horvát ügyészség (DORH) és a rendőrség megerősítette, hogy mindkét gyárban nyomozásba kezdett hivatali visszaélés gyanújával.

Az Uljanik csoport tavaly 1,8 milliárd kuna (78,5 milliárd forint), míg az idei év első hat hónapjában 380 millió kuna (16,5 milliárd forint) veszteséggel zárt.

Horvátország még 2012-ben állapodott meg az EB-vel a hajógyárak szanálásáról. Brüsszel azt várta el Horvátországtól, hogy hagyjon fel a hajógyártás versenytorzító hatású állami támogatásával.

A pulai Uljanik hajógyár

Zágráb a hajógyárak támogatására 30,6 milliárd kunát (1320 milliárd forint) költött eddig.

A kormány januárban az EB beleegyezésével újabb 96 millió euró (30 milliárd forint) hitelre vállalt garanciát az Uljanik csoport részére, egy héttel korábban pedig a hajógyári munkások fizetésére, összesen több mint 600 millió euró (193 milliárd forint) értékben vállalt kezességet a csoport különböző hiteleire. Amennyiben csődbe jut a vállalat, az komoly problémákat okozhat a költségvetésben – írták a lapok.