A Skeleton coast, avagy Csontvázpart mentén tucatnyi, a gyakori ködben megfeneklett hajóroncs található, körülöttük megannyi állati csontváz, bálnák kifehéredett váza és persze a szerencsétlenül járt hajósok maradványai.

Aki ugyanis túlélte anno a hajótörést, az sem élt sokáig ezen a vidéken, melyről a helyiek úgy vélekednek, Isten mérgében teremtette. Ez a megállapítás mondjuk Namíbiára, Afrika legelképesztőbb vidékére egyáltalán nem illik; itt egy országot bejáró utazás felér egy életre szóló élménnyel. – írja vjm.hu

A több mint 800 ezer négyzetkilométer területű Namíbia fővárosa Windhoek, ahova Frankfurtból közvetlen repülőjárattal el lehet jutni.

A repülési idő, mindössze 10 óra 15 perc. Mivel viszonylag közel van Európához, jó a közbiztonsága és szinte mentes a veszélyektől, ezért a turisták által, az egyik leglátogatottabb afrikai ország.

Két látnivalója – a Twyfelfontein (vésett rajzok) és a dél-namíbiai erg (dűnetenger) is az UNESCO kulturális világörökségének része.

Természeti csodák sokasága vár itt ránk. Mint például a Fish River Canyon, mely egy mély hasadás a Föld szövetén, vagy az a vad utópia, amivé az Etosha Nemzeti Park vált. A csöndes, kihaltnak tűnő sivatagi utakról és a hatalmas színes dűnékről még nem is beszéltünk, ahol egyre-másra óriási gránittömbök bukkannak elő az örvénylő sárga homok mélyéről.

A Csontvázpart pedig egy plusz ráadás. Az Atlanti-óceáni partvidék északi részén húzódó és rendkívül védett terület, Namíbia egyik meg nem értett szépsége.

Nevét eredetileg az őslakosoktól kapta, akik rengeteg állati (bálna és egyéb élőlények) csontvázat találtak a homokban. Később azonban a part menti köveken megfeneklett, vagy a vastag köd miatt vakon sikló, majd zátonyra futó hajók roncsai szilárdították meg az elnevezést. A hajók érdekessége, hogy egyesek kifejezetten jó állapotban maradtak meg, mások azonban már a felismerhetetlenségig elkorhadtak. A sivatag terjeszkedése miatt pedig sok roncs a homokba süllyedt és úgy néznek ki, mintha egy hatalmas állat vagy ember csontvázai lennének.

A partnak egy híressége is van, mégpedig az Eduard Bohlen teherhajó roncsa.

A több mint 2000 tonnás hajó 1909. szeptember 5-én sűrű ködbe keveredett a namíbiai partoktól nem messze, majd partot fogott és megfeneklett. De a turisták és a vízi sportok szerelmeseinek körében nem csak ezek miatt kedvelt a partszakasz; a hatalmas hullámok is vonzzák az utazókat – a szörfösök számára igazi paradicsom ez a hely a hajóroncsokkal és a legendákkal.

A roncsok azonban nem csak jó fotótémát szolgáltatnak, hanem élő- és költőhelyként is funkcionálnak az itt honos vízimadaraknak és a lustán nyújtózkodó dél-afrikai medvefókáknak.

A táj a maga vad és kemény mivoltában gyönyörű, főleg ha a magasból nézzük. Alattunk a sötét zöld tenger, amint a partnak csapódva fodrozódik, majd egyszer csak sárga homokdűnék végtelen sokasága… Talán érthető miért vágynak ide olyan sokan, és miért jutnak el olyan kevesen.