A kelet-afrikai Tanganyika-tavat nyilvánította a 2017-es esztendő veszélyeztetett tavának a Global Nature Fund (GNF) nevű környezetvédelmi alapítvány a vizes élőhelyek február 2-i világnapja alkalmából.

Több száz bennszülött állat- és növényfaj élőhelye.

A természetvédők szerint környezetszennyezés és túlzott kihasználás veszélyezteti a szibériai Bajkál-tó után a világ második legmélyebb és második legnagyobb víztömegű, egyben a világ leghosszabb édesvízű tavát.

1500 méteres legnagyobb mélységével a Bajkál után a Tanganyika-tó a föld második legmélyebb tava

A legmélyebb pontján 1500 méter mély és 670 kilométer hosszú, 18 900 köbkilométer vizet tartalmazó tó

1500 állat- és növényfajnak ad otthont, ezek 40 százaléka csak a tóban honos.

A Tanganyika tó rendkívüli mélységét annak köszönheti, hogy a kelet-afrikai nagy hasadékvölgy része.

A Tanganyika-tóról készített űrfotó. A tó egy tektonika árok, a kelet-afrikai nagy hasadékvölgy részét alkotja

Ez a folyamatosan mélyülő, és a Holt-tenger vidékétől a Zambeziig húzódó tektonikai árok, egy embrionális, a jövőben kinyíló óceán felszakadási vonalának, riftvölgyének tekinthető.

A tisztítatlan szennyvíz a legfőbb veszélyforrás

A Tanganyika-tó menti országok – Tanzánia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi és Zambia – lakosságának növekedése az állóvíz túlzott kihasználásához vezetett. „A part menti városok és falvak ipari és lakossági szennyezőanyagai minden előzetes kezelés nélkül jut a tóba, de a hajók és kompok, a halászok generátorai és éjjel használatos petróleumlámpái is szennyezik a tavat” – idézi a GNF egy partnerszervezete, a Biraturaba szakértőjét, Emmanuel Nshimirimant.

A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a GNF tavaly a kambodzsai Tonle Sap-tóra igyekezett felhívni a világközvélemény figyelmét. Az akkori közlemény szerint a klímaváltozás és duzzasztógátak építése „drámai” hatással van a tó egyedülálló ökoszisztémájára.