Most vasárnap tartanak népszavazást Szlovéniában arról, hogy épüljön-e második sínpár a koperi kikötő és a Trieszt hátában, a szlovén karszton fekvő Divaca között.

A kormány szerint a vasúti fejlesztés nélkül a kikötő, a szlovén gazdaság „zászlóshajója” nem képes tovább fejlődni. A népszavazást kiharcoló ellenzék többek között a projekt külföldi – például magyar – finanszírozását kifogásolja.

Ez a legnagyobb és nemzetközileg jelentős infrastrukturális projektünk, amelyet Miro Cerar kormánya húsz év után mozdított el a holtpontról – mondta Peter Gaspersic infrastruktúráért felelős miniszter idén tavasszal, amikor a nemzetgyűlés elfogadta a törvényt a második sínpár megépítéséről a koperi kikötő és Divaca között.

Az ellenzék rögvest figyelmeztetett, hogy a törvény rossz, és sok baja lesz még vele az államnak.

Valamennyi ellenzéki párt megtagadta a támogatását, elsősorban arra hivatkozva, hogy a törvény elhamarkodott, de ellenezték a kikötő szolgáltatásait igénybe vevő országok bevonását is a finanszírozásba. Köztük többen nevesítették Magyarországot.

Az azóta kibontakozott dráma előjátéka a parlamenti felsőházként működő államtanács vétója volt, majd az ezt követő tiltakozó megmozdulások és az aláírásgyűjtés a népszavazás kiírására a törvény végrehajtásáról. A törvény ellen demonstrálók a mintegy 27 kilométeres vasúti pálya nyomvonalát bírálják, sokallják a költségeket (a kormány szerint 1,5 milliárd, a projekt ellenzői szerint legalább 2 milliárd euróba kerül).

Gyanítják, hogy egyeseknek túl vastagon fog a ceruzája, és féltik a kikötőt a privatizációtól, s annak várható következményeként a munkahelyüket is. Az első felvonás, az aláírásgyűjtés sikeres volt. A népszavazást szep­tem­ber 24-re kiírták. Az azt megelőző kampányban 32 civil szervezet és politikai párt vett részt. A törvény ellenzői azt hangoztatták, hogy Szlovénia saját erőből is meg tudja valósítani a vasúti fejlesztést, olyan is akadt, aki szerint fölösleges, de jellemző volt a magyar befektetéstől való ódzkodás is. A törvény támogatói, elsősorban a kormány viszont arról igyekezett meg­győzni a szavazókat, hogy a vasúti fejlesztés nélkül a koperi kikötő nem képes tovább fejlődni.

Tranzitkikötőről van szó, vagyis az oda érkező áru túlnyomó részét tovább szállítják a tengeri kijárattal nem rendelkező közép-európai országokba.

Ha nem növelik a vasúti kapacitást, Koper behozhatatlanul lemarad a rivális észak-adriai kikötők, Ravenna, Velence, Trieszt és Rijeka mögött, amelyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés a Közép-Európába irányuló konténerszállításban.

A nyomvonalat, mondják, a jobbközép Jansa-kormány hagyta jóvá 2005-ben, s most ugyanők, a Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt bírálja a népszavazás kezdeményezői mögé bújva.

Miro Cerar miniszterelnök, a liberális Modern Centrum Pártjának elnöke a magyar finanszírozást is védelmébe vette. Tíz nappal ezelőtt, az isztriai szlovén vállalkozókkal megtartott találkozón történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország Szlovéniát részesíti előnyben Horvátországgal szemben a tranzitútvonalak fejlesztésében, méghozzá anélkül, hogy tulajdont szerezne a koperi kikötőben. Szlovénia közel 200 millió euró vissza nem térítendő uniós támogatástól esik el, ha nem valósítja meg a projektet.

A népszavazás eredményétől függetlenül is megépülhet a második sínpár, csak más konstrukcióban, más partnerekkel.

Az azonban komoly veszély, hogy az uniós pénzekről, legalábbis egy részükről, lemarad Szlovénia. A témában készült felmérések ellentmondanak egymásnak: némelyikük a törvény támogatóinak győzelmét, mások az ellenzők diadalát jósolják. – írja a Magyar Idők