Földkerülő rekordkísérlet: Úton Franck Cammas csapata a Gitana trimaránnal

Most vagy soha

Már hosszú ideje indulásra készen várakozott az időjárás megfelelő alakulására Franck Cammas vezette Gitana Team, hogy nekivághasson a Jules Verne Trophy elhódítása érdekében a Francis Joyon és csapata által 2017 januárjában felállított rekord megdöntésére. A földkerülő csúcsidő jelenleg 40 nap, 23 óra és 30 perc.

Az Edmond de Rothschild foiler trimarán mellett készenlétben áll az új Sodebo is Thomas Coville vezetésével. De ők még nem indulnak. (Elnézést kérek, de ebben tévedtem. A Sodebo is útra kelt, csak ők ezt az utolsó pillanatig nem verték nagydobra. Harminc perccel a vetélytárs előtt rajtoltak. — Ruji)

A Maxi trimarán negyven csomó feletti sebességre is képes kedvező szélben

A Gitana Team hatfős csapattal vitorlázik, de legalább ugyanannyira fontos csapattag Marcel van Triest parti navigátor, aki az időjárás előrejelzések folyamatos értékelésével a hajó útvonalát tervezi. Az indulásról is neki kellett döntenie.

Miért télen?

A földkerülő rekordkísérletek időszaka november és február közé esik. Elsősorban azért, mert az út java a déli féltekén, a déli óceánokra esik és ilyenkor van nyár a Földnek azon a felén. A déli óceánokon a jéghatár közelében vitorlázni még nyáron is nagyon kemény feladat. Télen próbálkozni oktalanság lenne.

A főszereplő meteotaktika

Marcel van Triest szerepe, az ő jó munkája lehet a siker legfontosabb eleme. Ma a meteorológiai előrejelzések sokkal pontosabbak, mint akár tíz-húsz éve és ezeket az előrejelzéseket rendkívül fejlett útvonaltervező programokkal lehet optimálisan felhasználni.

A sokszoros földkerülő navigátor Marcel Van Triest volt a jelenleg érvényes rekord elérésekor is az útvonaltervező, akkor Francis Joyon csapatának dolgozva

Nagyon leegyszerűsítve a Föld felszínén nyugatról kelet felé haladó magas és alacsonnyomású központok körül áramló légtömegek mozgását kihasználva,, mindig a hajó számára az előrejutáshoz legkedvezőbb szeleket elérve lehet a leggyorsabban körülvitorlázni a Földet.

A meteorológiai előrejelzések lehetnének tökéletesen, adott négyzetméterre vetítve is másodpercre pontosak, úgy ahogy azt a “Vissza a jövőbe” című filmben az alkotók elképzelték. A szép emlékű néhai Visy Károly meteorológus mondta egy riportban, hogy ezt pontosan ki lehetne számolni, mert az ehhez szükséges időjárási adatok a rendelkezésünkre állnak. Éppen csak egyelőre nem létezik akkora kapacitású és főleg sebességű számítógép, amelyik az adatokból még az esemény megtörténte előtt képes lenne kiszámítani ezt a pontos eredményt. De a számítástechnika fejlődésével állandóan javulnak az előrejelzések is.

A hajó navigációs központja, ahonan folyamatos a kapcsolat a parti navigátorral

Azt mondják a szakemberek, hogy jelenleg 6, maximum 8 napra érdemes “előre nézni”, vagyis hinni az időjárás előrejelzéseknek. Ennél hosszabb idővel számolni nem ajánlatos, mert túl sok még a bizonytalansági tényező.

Mit jelent ez a 6-8 nap például az Edmond de Rothschild esetében? Azt, hogy nem csak az északi Atlanti-óceánt kell figyelni, hanem már túl az Egyenlítőn a déli passzátövezet, sőt, a Szent Heléna magasnyomású rendszer alakulásával számolni. Akkor érdemes nekivágni a rekordkísérletnek, ha legalább az Atlanti-óceánon jók az esélyek a gyors délre jutáshoz. A többi már sokkal inkább a szerencse kérdése.

Vagyis Marcel van Triestnek azt az egész területet kell most figyelnie, ahol éppen a teljes Vendée Globe mezőny széthúzódva vitorlázik.

Bolond világ

Márpedig idén a szokotthoz képest szinte megkergült az időjárás. A Vendée Globe hajósai az élmezőnyben a négy évvel ezelőtti versenynél gyorsabb hajókkal vitorlázva a kedvezetlenül alakuló meteorológiai helyzetek miatt tizenhat nappal a rajt után több, mint két nap hátrányban vannak a 2016-os éllovasok akkori pozícióihoz képest. (A verseny nyomkövetőjén a végső győztes Armel Le Cléec’h pozíciói láthatók, de azon a szakaszon akkoriban Alex Thomson jóval előrébb járt…)

A Vendée Globe versenyzői rengeteg időt vesztettek a rajt után a kedvezőtlen szelekben, most pedig a déli féltekén a Szent Heléna magasnyomású övezetben szakadt rájuk kikerülhetetlenül a rendkívül megerősödött magasnyomású rendszer gyenge, kusza szeles világa. Az IMOCA 60-asok most ott vergődnek, ahol normális esetben a 24 órás rekordokat szokták futni.

Hogy fest ez a Gitana Team szempontjából?

Indulni kellett, lesz ahogy lesz. Most ugyanis az északi Atlantin uralkodó nagykiterjedésű magasnyomású rendszer (anticiklon) keleti oldalán nagy sebességgel vitorlázhatnak dél felé. Pár nap múlva a helyzet ott gyökeresen megváltozik, a nyugaton, Grönland alatt hízó, erősödő ciklon révén, amely majd nagyon kemény és főleg a délre jutáshoz kedvezőtlen irányú szelekkel veszi át az uralmat az Atlanti-óceán északi felén.

A Gitana Team szinte az utolsó pillanatig várt a rajttal. Az anticiklon szele után most (illetve kb. két nap múlva) szinte akadálytalan lesz az átmenetük az erősödő északkeleti passzátszélbe és feltehetően Van Triest megtalálja majd a gyors átjutás módját a legkiszámíthatatlanabb részen, a doldrums-on is. Amely most éppen újra erős és nagy akadályt képez. De talán 3-4 nap múlva kedvezőbb lesz a helyzet. Legalább is a Gitana Team parti navigátora ezt láthatja a modelleken.

Az időjárás az Atlanti-óceánon ma és öt nap múlva a Windy.com szerint. H = magasnyomású rendszer közpotja, L = alacsonnynomású rendszer központja. A szélerőt színek jelzik és láthatók az izobárok is. Az anticiklon

Az Edmond de Rothschildnak 4-4 és fél nap alatt az Egyenlítőhöz kell érnie. Tehát még belül vagyunk a tervezhető 6-8 napban. Követezik a déli passzátzóna és a Szent Heléna magasnyomású övezet már az előrelátás határán. Az ide vonatkozó eredmények, előrejelzések már eltérőek az európai és az amerikai számítású időjárás modelleken. De legalább látszik némi esély arra, hogy ott is gyorsan átjuthat Franck Cammas csapata.

És ha ez így történik, na meg a hajó és csapata is bírja műszaki hiba vagy baleset nélkül a száguldást, akkor van esélyük a földkerülő rekord akár negyven nap alá szorítására… Figyeljük majd őket az útjukon.

Ruji

Fontos adatok

Rajt időpontja: 2020 november 25-én 2 óra 26 perc, 26 másodperc (UTC)
Rekordhoz szükséges legkésőbbi célbaérés: 2021 január 5-én 1 óra, 55 perc és 26 másodperckor (UTC)

A Gitana csapata:

Franck Cammas és Charles Caudrelier, skipperek
David Boileau, trimmer,bowman
Erwan Israël, kormányos trimmer
Morgan Lagravière, kormányos trimmer
Yann Riou, trimmer médiafelelős

Marcel van Triest parti navigátor, útvonaltervező
Yann Eliès, tartalék legénység

A megdöntendő csúcsidő: 40 nap, 23 óra és 30 perc, amelyet Francis Joyon és csapata (Idec Sport) ért el 2017 január 26-án

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!