A Kékszalag Európa leghosszabb távú és legrégebbi tókerülő versenye. A Balaton és a vitorlázás legkiemelkedőbb ünnepe.

A Kékszalag egy életre szóló élmény azoknak, akik elindulnak a versenyen, és hatalmas látványosság azoknak, akik csak a partról nézik és szurkolnak. A 160 km-es vitorlásverseny igazi kaland mindenkinek.

A legismertebb európai tókerülők

A Genfi-tavi Bol d’Or 1939 óta létezik, és a verseny távja 123 km. 1956-ban született a Boden-tavi Rund um és a Garda-tavi Centomiglia is. Mindkettőn a pálya hossza nagyjából 100 kilométer.

Induló hajók száma

Az európai tókerülő versenyek közül ma már a Kékszalagon versenyez a legtöbb hajó. A Bol d’Oron volt a rekord 1990-ben, amikor 684 hajó nevezett be a versenyre, de azóta ott az indulószám 500 körülire csökkent.

A Kékszalagon 2012 és 2017 között az átlagos hajószám 549 volt. 2018-ban viszont már 681 hajó rajtolt, ami abszolút rekord. Bár az időjárás nagyban befolyásolja a célba futók számát, többnyire a mezőny 60-70 százaléka időben teljesíti a pályát.

Viharos időjárásban kevesebben adják fel a versenyt, mint szélcsendes időben. Nem akkor van kevés befutó, ha viharos, esős vagy kellemetlen, de szeles az időjárás, hanem amikor nagyon gyenge a szél, és hajók egészen lassan haladnak és kánikulai a meleg!

Kékszalag pálya

Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred
Táv hossza légvonalban: 155 km
Versenyidő: maximum 48 óra (A rajt után 48 órával bezárul a célvonal.)

Első verseny

1934. július 27. – 21 résztvevő hajó

Első győztes

Rabonbán I., 30-as Cirkáló, 1927-ben épült Németországban, kormányosa dr. Ugron Gábor
Ez a hajó nem azonos a mai Rabonbánnal. Az később, 1937-ben épült, szintén dr. Ugronnak, aki egyébként akkor a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnöke is volt.

Legtöbb Kékszalag induló

2018-ban a jubileumi 50. Kékszalag Erste Nagydíjon 681 hajó nevezett be a versenyre.
Ezt megelőzően a legtöbb résztvevő 2010-ben a 42. Kékszalagon 593 hajón, 9 nemzet 3115 versenyző volt.

Versenyek rendje

1934-től 1942-ig kétévente, páros években, 1947-től 2001-ig kétévente a páratlan években került megrendezésre. 2001-től van évente Kékszalag a Balatonon.
1996,1998,2000 – ellenkező irányban haladva, de egész körös volt a Fehér Szalag.

Legtöbb versenyt nyert kormányos

Litkey Farkas 13-szor.
2001-2009-ig zsinórban kilencszer, majd 2011-ben, 2013-ban, 2016-ban és 2017-ben győzött. 11-szer egytestű hajókkal, majd legutóbb kétszer már katamaránnal.

Legtöbb versenyt nyert hajó

Tramontana 7-szer (1940, 1942, 1963, 1971, 1977, 1979, 1989)
Lisa 6-szor (2003, 2005, 2007, 2009, 2011, 2013)

Az első női kormányos, aki Kékszalagot nyert és a Gordon Evelyn díj

Kultsár Istvánné Gordon Evelyn – 1940, 1942. Ő egyelőre az egyetlen abszolút győztes női kormányos a verseny történetében.

2011 óta a legjobb női kormányos nyeri a Gordon Evelyn díjat, amelyet a First Class Magazin alapított.

Győztesek: 2011-ben Németh Enikő a Krajcár 70-es Cirkálóval, 2012-ben és 2013-ban Magyar Vilma Assót kormányozva, 2014-ben a 33-as osztályban versenyző dr. Mekler Zita, 2015-ben az 53 hajós Yardstick I/2. kategóriában is diadalmaskodó Scholtz Petronella. 2016-ban Várkonyi Judit a YS I-es Shark kormányánál.
2018-ban Nagy E. Réka a Geronimo Nautic 311-essel (61.), 2019-ben pedig Bimbó Beáta a Szent Ágota Nautic-kal (95.). 2021-ben Majoross Bea a Yardstick Open kategóriába tartózó #1-gyel (66.) lett a legeredményesebb női kormányos.
2017-ben és 2020-ban Virág Flóra a Fogatlan (27.), majd a The Red (17.) katamaránokkal. 2022-ben a Team Kaáli D35-öst kormányosaként elért abszolút 2. hellyel közel került ahhoz, hogy ő legyen a második Kékszalag-győztes női kormányos!

Leggyorsabb Kékszalag győzelem egytestű hajóval

1955-től 2014-ig a Nemere II. sokat vitatott és nem bizonyítható 10 óra 40 perces rekordja volt a legjobb idő, amit egytestű hajóval futottak. (A rekordot 2012-ben katamaránnal szárnyalta túl először a Fifty-Fifty-vel Józsa Márton csapata.) A hajó csapata: Németh István – Németh Gyula, Schmalz József, Lettner Ferenc, Nógrádi Gyula, Bilos E. Lívió, Kántor Pál.

2003-ban Lisa, Litkey Farkas kormányzásával 9 óra, 25 perc, 30 másodperc. Nem lett hitelesített rekord, mert az alacsony vízállás miatt a keszthelyi bója keletebbre volt a szokottnál, így a pálya összesen akár 8 kilométerrel is rövidebb lehetett az 1955-ös távnál.

Érdekesség: Ugyanekkor versenyen kívül Gádorfalvi Áron szörffel 9 óra 4 perc alatt körbemenve 22 percet vert a Lisára!

Végül 2014-ben a Raffica futott Király Zsolt kormányzásával 59 év után új és hiteles pályacsúcsot egytestű hajóval: 9 óra 56 perc 46 másodperc. A csapat: Király Zsolt – Karácsony János, Juhász Zsolt, Horváth Balázs, Sárközy András, Kiss Árpád, Várkonyi Csaba Zoltán, Puskás L. Tamás, Czibor András, Cser László, Bogár Tamás, dr. Rudas László, Óvári István, Kurucz Róbert, Tamás Gábor

Kékszalag abszolút rekord

1955: Nemere II., kormányos Németh István, 10 óra 40 perc
2012: Fifty-Fifty katamarán, kormányos Józsa Márton, 10 óra 32 perc.
2014: Fifty-Fifty katamarán, kormányos Józsa Márton, 7 óra 13 perc, 57 mp.
2022: Fifty-Fifty katamarán, kormányos Józsa Márton, 7 óra 13 perc, 21 mp.

A Kékszalag győztes hajók és kormányosok

1.	1934	Rabonbán	30-as Cirkáló	dr. Ugron Gábor
2.	1936	Kincsem III.	22-es Versenyjolle	Kovács Béla
3.	1938	Kincsem IV.	22-es Versenyjolle	Kovács Béla
4.	1940	Tramontana	8R	Kultsár Istvánné Gordon Evelyn
5.	1942	Tramontana	8R	Kultsár Istvánné Gordon Evelyn
6.	1947	Hungária	6R	Tóth Kálmán
7.	1949	Vészmadár	30-as Cirkáló	Mihálkovics János
8.	1951	Nemere II.	75-ös Cirkáló	Németh István
9.	1953	Nemere II.	75-ös Cirkáló	Németh István
10.	1955	Nemere II.	75-ös Cirkáló	Németh István
11.	1957	Nemere II.	75-ös Cirkáló	Schmalz József
12.	1959	Addio	40-es Cirkáló	Horváth Boldizsár
13.	1961	Kékmadár	30-as Cirkáló	Farkas László
14.	1963	Tramontana	8R	Vályi Pál
15.	1965	Olimpia III.	Star	Tolnay László
16.	1967	Trinidad	30-as Cirkáló	Debrőczy Tibor
17.	1969	Rabonbán II.	30-as Cirkáló	Berta Lajos
18.	1971	Tramontana	8R	Bucsy Balázs
19.	1973	Blott X.	Star	Gosztonyi András
20.	1975	Blott X.	Star	Telegdy István
21.	1977	Tramontana	8R	Lovas József
22.	1979	Tramontana	8R	Lovas József
23.	1981	Hárpia	30-as Cirkáló	Izsák Szabolcs
24.	1983	Simi	Akros	Zdenka Richter
25.	1985	Simsalabin	Akros	Eindl Steeg
26.	1987	Simsalabin	Akros	Eindl Steeg
27.	1989	Tramontana	8R	Gömöry Pál
28.	1991	Giftzwerg és Nemere II.	Akros és 75-ös Cirkáló	Helmut Birkmayer és Balogh György megosztva
29.	1993	Manual	11M OD	Tuss Miklós
30.	1995	Manual	11M OD	Tuss Miklós
31.	1997	Liberté	Libera Classic	Christoph Wieser
32.	1999	Yuppie	Asso+	Detre Szabolcs
33.	2001	Pleausre	Libera A	Litkey Farkas
34.	2002	Gardazzurra	Libera A	Litkey Farkas
35.	2003	Lisa	One Off	Litkey Farkas
36.	2004	Gardazzurra	Libera A	Litkey Farkas
37.	2005	Lisa	One Off	Litkey Farkas
38.	2006	Clan Des Team	Libera A	Litkey Farkas
39.	2007	Lisa	One Off	Litkey Farkas
40.	2008	Clan Des Team	Libera A	Litkey Farkas
41.	2009	Lisa	One Off	Litkey Farkas
42.	2010	NaturAqua	Ventilo 27	Roland Gäbler
43.	2011	Lisa	One Off	Litkey Farkas
44.	2012	Fifty-Fifty	Pauger Twin Cat 50	Józsa Márton
45.	2013	Lisa	One Off	Litkey Farkas
46.	2014	Fifty-Fifty	Pauger Twin Cat 50	Józsa Márton
47.	2015	Safram	Ventilo M1	Rodolphe Gautier, korm.: Christophe Péclard
48.	2016	Festipay	Decision 35	Litkey Farkas
49.	2017	Festipay	Decision 35	Litkey Farkas
50.	2018	Safram	Ventilo M1	Rodolphe Gautier, korm.: Christophe Péclard
51.	2019	Racing Django	Decision 35	Petrányi Zoltán
52.	2020	RSM	AC45 Mod.	Vándor Róbert
53.	2021	RSM	AC45 Mod.	Vándor Róbert
54.	2022	Fifty-Fifty	Pauger Twin Cat 50	Józsa Márton

Érdekességek

Miért írjuk egybe a Kékszalagot?

Az első versenyt a Kék Szalagért írták ki 1934-ben, és a helyesírás mostani szabályai szerint is két szóban lenne a helyes írásmód. Ám a verseny fogalommá vált, így lehet és szokás is lett egybe írni Kékszalagként, míg például a Fehér Szalag természetesen külön írandó.

A leghosszabb Kékszalag

1953-ban olyan gyenge szél fújt, hogy a két év múlva nagy rekordot futó Nemere II. az első helyen 40 órát vitorlázott! (Akkoriban még nem volt 48 órás időkorlátozás.)

Két győztes

1991-ben a német Giftzwerg nevű hajó győzött Helmut Birkmayer vezetésével, de óvták, mert a Tihanyi-szorosban nem az előírt hajózási útvonalon vitorlázott. Viszont a versenykiírás német nyelvű fordításában ez rosszul szerepelt. Így a német hajót nem zárták ki, viszont a 20 perccel utána befutó Nemere II.-t is első helyezettnek, Kékszalag-győztesnek nyilvánították. A hajót dr. Balogh György, a Magyar Vitorlás Szövetség akkori elnöke kormányozta.

Teljes tókerülő Fehér Szalag és a Kékszalag korlátozások lebontása

A Fehér Szalag normál esetben a Balaton keleti medencéjében zajló, azt megkerülő verseny. A kilencvenes években egyre erősödött az igény, hogy évente legyen Kékszalag, illetve bontsák le a modern hajók részvételét egyre inkább akadályozó korlátozásokat.

1996, 1998, 2000-ben teljes tókerülő volt a Fehér Szalag, közel azonos hosszúságú (nem volt siófoki pályajel), csak ellenkező irányba vitorlázandó pályán, vagyis a Balatonfüred – Keszthely – Kenese – Balatonfüred távon hajóztak a versenyzők.

A győztesek és kormányosaik: Manual – Tuss Miklós, Liberté – Munka László, Anna – Rutai István voltak.

A 2000. évi teljes körös Fehér Szalagon – mivel azon a versenyen semmi nem tiltotta a többtestűek részvételét – balatoni tókerülőn először többtestűvel, egy katamaránnal indultak a Detre-testvérek. A verseny estéjén nagy vihar csapott le a mezőnyre. A katamaránnak eltört az árbóca. Felborultak és kiestek a Libera hajók – a Pleasure (Litkey Farkas) és az Azzardissimo (Brencsán Ábel) is. Győzött az Anna Hetvenes Cirkáló, amelyet Rutai István vezetett.

2001-től lett évente Kékszalag, és a Fehér Szalag újra a Balaton keleti medencéjét kerülő versennyé vált. Viszont az MVSz elnökségének döntése értelmében a Kékszalagon a páros években megmaradt a tókerülő Fehér Szalagok nyitottabb, a részvevő hajótípusokat kevésbé korlátozó szabálya. A korlátozások végül 2014-re szűntek meg, azóta minden évben újra nyílt a verseny az abszolút győzelemért, ahogy azt az alapítók 1934-ben kitalálták, és ahogy azt a három tókerülő Fehér Szalag segített visszahozni.

Gyakori kérdések és válaszok

Miért nehéz rekordot futni?

A Nemere II. csúcsideje 57 évig a legjobb volt, pedig már a kilencvenes években is vitorláztak a Balatonon a klasszikus cirkálónál sokkal gyorsabb hajók. Ám rekordot csak a Kékszalag napján lehet futni, és míg 1955-ben ideális erejű és irányú szél fújt az egész versenyen és az egész tavon, addig ez a következő években nem történt meg. A Balaton a széljárások alapján lényegében három részre osztható: a keleti medence, a nyugati medence nagyobb része, és a Keszthelyi-Öböl. Gyakran előfordul, hogy az egyes részeken teljesen eltérő szél fúj.

Amikor az 57 éves rekordot (már gyenge szélben) 2014-ben megdöntő Fifty-Fifty katamarán 2017-ben markánsan javított a saját rekordján, akkor a verseny jó részében ehhez megfelelő szél fújt. De nem a teljes távon, így a jelenleg rekordidőn kedvező feltételek esetén akár a csúcstartó maga is jelentősen javíthat. Edzésen elértek már 6 órán belüli időt.

Mennyire gyorsabbak a modern hajók például az 57 évig rekordtartó Nemerénél?

A hajóépítő ipar rengeteget fejlődött, különösen az elmúlt huszonöt-harminc évben. A modern műanyagok, a karbonszálas technológia révén a modern hajók sokkal erősebbek és könnyebbek a régieknél. Önmagában már ez is nagy sebességnövekedést okozna, de a gyorsulást megsokszorozza, hogy a modern, erős anyagokkal olyan formák és szerkezetek is megépíthetők, amilyeneket fából vagy acélból nem lehetett volna megvalósítani. Vagyis az új anyagok a hajótervezést is forradalmasították.

Ma már a modern egytestű tőkesúlyos hajók is képesek siklani, és akár cirkáláskor is gyorsabban vitorlázni, mint a szél sebessége. Ez húsz-harminc éve elképzelhetetlen volt.

A többtestű hajók egyre növekvő sebességfölényét is a hajóépítés technológiai fejlődése teszi lehetővé.

2012-ben a Fifty-Fifty kétárbocos különleges katamarán mindössze 8 percet javított a Nemere II. 1955-ös rekordján. Ám ezt többnyire rendkívül gyenge szélben tette. Amikor a Fifty-Fifty célba futott, a szintén versenyző Nemere II. (felújítva, modern karbonrudazattal és modern vitorlázattal) még a Keszthelyi-öbölben járt a távoli bója kerülése után, mintegy 50 kilométerrel lemaradva a győztes Fifty-Fiftytől.

Az úszótestű, siklásra nem képes Nemere II. csúcssebessége 10-11 csomó lehet. Egy siklásra is képes modern hajó már ennek a duplájára, sőt a szél sebességénél gyorsabb vitorlázásra is képes lehet. A modern, könnyű többtestű hajók pedig a szél sebességének háromszorosát is meghaladó tempóval tudnak vitorlázni.

A Fifty-Fifty aztán 2014-ben már sokkal jobb szélben megmutatta a valódi sebességkülönbséget, és további 3 óra 20 percet javított a rekordon.

Hogyan mehet egy vitorlás hajó gyorsabban a szélnél?

Úgy, hogy a vitorlást a szél nem tolja a vízen, hanem a vitorlákon felhajtóerő keletkezik!

A vitorlák olyanok, mint a szárnyak. A repülőgép szárnyhoz hasonló ívelt profilokon a levegő áramlása felhajtóerőt ébreszt, ami az áramlás sebességének növekedésével egyre nagyobb lesz. A vitorlákon, mint szárnyprofilokon áramló levegő sebességét a hajó saját menetszele is fokozza.

A modern hajók könnyűek, és a modern testeknek, illetve a tőkesúly, uszony és kormányprofiloknak az alakja is egyre áramvonalasabb. Ezáltal a modern hajók vizesített felülete sokkal kisebb és áramvonalasabb, mint a régebbieké. A kisebb surlódás, a kisebb ellenállás révén nagyobb sebességre tudnak gyorsulni, amit az így keletkező, és a gyorsulással erősödő menetszél tovább fokoz, amíg létre nem jön egy új felhajtóerő – fékező surlódás egyensúly. Ha ekkor tovább csökkenthető a surlódás, a szél erősödése nélkül is még tovább gyorsulhat a hajó.

A modern egytestű hajók is képesek a szélnél gyorsabb sebességet elérni.

A többtestű hajók, amelyek a stabilitásukat nem mélyre nyúló súllyal, nagy ellenállást kiváltó tőkesúllyal, hanem a szélességükkel érik el, a tőkesúly hiányában könnyebbek, ráadásul a az ellenállásuk is kisebb a vízben. Így még gyorsabbak lehetnek, mint az egytestű hajók. Az őket fékező ellenállás a szél felőli testnek a szél döntőereje révén a vízből való kiemelése tovább csökkenti a fékező ellenállást, és a katamarán vagy trimarán még tovább gyorsulhat.

Az elmúlt években kifejlesztett foilok, C vagy L formájú uszonyok pedig ideális esetben már a szél alatti testet is képesek kiemelni a vízből. Így ilyenkor az erre képes többtestűek sebessége még nagyobb lehet, akár a szélsebesség többszöröse is.

Legyőzheti-e az uszonyain való szárnyalásra képes többtestűt egy hagyományosabb katamarán, amelynek az egyik teste folyamatosan a vízben van?

Igen, sőt, egyelőre a hagyományos uszonyosak az esélyesebbek!

A hajót a vízből kiemelni képes C-, vagy L-alakú uszonyok ellenállása, amíg nem szárnyalnak, addig a vízbe merülve nagyobb, mint a hagyományos formájúaké. Így a szárnyaló hajó, amíg nincs elég erős szele, amíg nem képes kiemelkedni, addig lassabban halad, mint egy hagyományos uszonyokat használó katamarán vagy trimarán. Ráadásul a szárnyaló állapot létrehozása és fenntartása nagy gyakorlatot igényel, nem elég önmagában egy ilyen hajó birtoklása, bánni is tudni kell vele!

Mivel ritka az olyan Kékszalag, amikor a szél ereje a teljes távon vagy annak jó részén lehetővé teszi a szárnyalást, ezért a hagyományos többtestűek általában esélyesebbek. Persze a hajóépítés fejlődése fokozatosan a foilos hajók esélyét növeli, mivel azok egyre gyengébb szélben képesek kiemelni a hajót a vízből.

Egytestű hajónak van-e esélye az abszolút győzelemre a többtestűekkel szemben?

Elméletben van, ha a szél végig nagyon gyenge marad. Olyankor a többtestűek még nem tudnak jelentős sebességfölényt produkálni. Ha mindehhez ráadásként az egytestű hajó csapata jobban is navigál vagy taktikázik, vagyis olyan szélcsíkokat talál, amelyek őt jobban hajtják, mint az ellenfeleket, akkor lehetséges, hogy egytestű nyerjen. A Raffica Libera Király Zsolt csapatával a fedélzetén így győzött a Boden-tavi Rund umon 2011-ben katamaránokat megelőzve. Ám erre kicsi az esély, és minél hosszabb a táv, annál inkább lesz alkalma a többtestűeknek sebességfölényt hozó szelet találniuk, illetve a többtestűek sebessége is egyre javul kis szélben. A Kékszalag távja a Rund um másfélszerese, így itt az egytestű hajók esélye az abszolút győzelemre ma már szinte semmi.

Ugyanakkor a kérdésre adható válasz rövidesen sokkal összetettebb lesz. Az új 75 lábas America’s Cup hajókon már olyan tőkesúly nélküli egytestűeket látni, amelyek lehajtható különleges uszonyok, az egytestűt szárnyashajóvá tevő foilok segítségéveL ugyanúgy a víz felett repülnek, mint a többtestűek, miközben a széles egy test nagy cockpitje jobb munkateret biztosít a legénységnek. Vagyis az egytestűek is a víz fölé emelkednek. A különleges emelőerőt biztosító foilok, mozgatható, trimmelhető uszonyszerkezetek lassan majd értelmetlenné teszik az egy vagy többtestű megkülönböztetést…

Az AC75-ösök mintájára 2022-ben már vízre szállt egy az AC-hajókra, azok lehajtható „csirkelábaira’ nagyon hasonlító 60 lábas hajó, amelyet már kifejezetten offshore, vagyis nyílt tengeri versenyekre terveztek. Alapvető különbség, hogy a Flying Nikka Mills 62-esnek a két emelhető támaszláb mellett van (billenthető) tőkesúlya is.

Miért nem nyert eddig Kékszalagot szárnyaló foiler?

Mert, amikor ritkán, de próbálkozott a mezőnyben foiler, akkor a gyenge szél miatt nem volt esélye. Amikor egy foiler nem szárnyal, akkor az ívelt uszonyának sokkal nagyobb az ellenállása víz alatt, mint a hagyományos uszonyé. Bár az emelőuszonyos hajók egyre kisebb szélben képesek szárnyalni, az utóbbi években, amikor ilyenek egyáltalán próbálkoztak a Kékszalagon, a szél átlagban túl gyenge maradt. Akadályt jelent számukra még a hínaras víz is.

Igazságos-e, hogy többtestűek is versenyezhetnek a Kékszalag abszolút győzelemért egytestűekkel szemben?

Sokféle vitorlás verseny van. Az olimpiai osztályokban például a Kékszalagénál sokkal kisebb méretű, bójákkal egy adott vízterületre kijelölt pályán versenyeznek a vitorlázók egyforma hajókkal. Ezeken a vitorlázó tudás dönti el a sorrendet, ráadásul több futamra is sor kerül, ami a legjobbakat hozza ki győztesként.

Más típusúak a távolsági versenyek. Ezeken általában sok kategóriában vetélkednek a résztvevők, ám a kategória győzelmek mellett az abszolút elsőség értéke a legnagyobb, az élmezőnyt kíséri a legnagyobb figyelem. Mivel ezek lényegében sebességi versenyek, ezért itt nem, vagy csak kis mértékben korlátozzák az induló hajók jellemzőit.

Az ilyen versenyekre azért is szükség van, mert ezek motiválják a hajótervezőket, építőket, és az újításra és mind nagyobb sebességre törekvő versenyzőket. Az efféle versenyek megnyerésének vágya hajtja a fejlődést, és az újdonságok fokozatosan átszivárognak az osztályhajók világába, sőt, a versenyzésen kívüli kedvtelési célú hajózásba. Mert nem csak a hajók sebessége növekszik ezekkel a fejlesztésekkel, de a kezelhetőségük, stabilitásuk, szerkezeti szilárdságuk, és mindezek által a biztonságuk is.

A Kékszalagot az alapítók ilyen sebességi versenynek találták ki, amely kihívást jelent a versenyzők mellett a tervezőknek, építőknek is. Tulajdonképpen egy modern egytestű ellen sem versenyképes egy hagyományos balatoni cirkáló. Amikor a Nemere II, a Sirocco és a Lillafüred építéséről cikkeztek a múlt század negyvenes éveinek elején, kortársaikhoz képest ők voltak a modernek és nagyok. Többen megkérdezték, hogy valók-e ezek a hajók a Balatonra, és szóvá tették, hogy igazságtalan fölényben lesznek az akkoriban éllovas, náluk kisebb hajókkal szemben. Ők hárman a tó szépségkirálynői, de a végbement fejlődés miatt természetesen ma már esélytelenek a modern egytestűek és többtestűek ellen. De az ilyen versenyen az idő előre haladtával ez a normális.

Csak a Kékszalag abszolút első helyezettje győztes?

Az abszolút győzelemre mindössze néhány hajónak, csak a legmodernebbeknek van esélye. Ugyanakkor közel harmincféle hajóosztályban és kategóriában hirdetnek eredményt, vagyis a Kékszalagon rengeteg aranyérem talál gazdára. Így a többiek is megtalálhatják méltó ellenfeleiket, a velük azonos vagy hasonló hajókkal vetélkedve. Tehát valaki lehet a Kékszalag győztese egy lassabb hajóosztályban diadalmaskodva, de egyébként a kétszáz-háromszázadik helyen célba érve.

Sokaknak pedig a fő feladat a kihívás, a nem könnyű feladat teljesítése 48 órán belül.

Hogyan versenyezhetnek egymás ellen, és egy kategóriában nagyon különböző vitorlások?

A vitorlás sportban ezt előnyszámítás segítségével oldjuk meg. Tulajdonképpen bármilyen vitorlással rajthoz lehet állni a Kékszalagon, és minden hajót besorolnak valamilyen kategóriába. Ehhez az egyes hajók technikai paramétereit és sebességét figyelmbe vevő képlet alapján vagy tapasztalati úton meghatározott szorzószámmal korrigálja a verseny rendezősége az egyes hajók teljesített menetidejét. Így lehetséges, hogy egy lassabb hajó akár órákkal később fut célba, mint ellenfele, mégis győzhet a korrigált menetidők kiszámítása és sorba állítása után.

Persze ez a számítás soha nem lehet tökéletes. Ezért, aki szeret jót versenyezni, az előbb-utóbb egy osztályhajót választ, ahol egyforma vitorlások vetélkednek előnyszámítás nélkül. Vagyis az győz, aki ügyesebben vezeti a hajóját, illetve jobban oldja meg a hajózási navigációs és taktikai feladatot.

Mekkora a különbség az éllovas hajók és a mezőny vége között?

A vitorlázás rendkívül sokrétű sport, és versenyezni is sokféle módon lehet. Akár a legegyszerűbb túrahajóval, és különös versenyzői előképzettség nélkül. A Kékszalag az a verseny, ahol egy pályán vitorlázhat a profi, a világbajnok az első versenyén induló kezdővel. Kicsit olyan, mint a New York Marathon, ahol együtt, egy pályán, de nem igazán egymás ellen fut az olimpiai bajnok és a nagypapa a szomszédból.

Napjainkban a hajók és vitorlázóik közötti teljesítmény és tudáskülönbség minden korábbinál nagyobb. Az 2009 és 2017 között rendezett kilenc tókerülőn hatszor is megtörtént, hogy amikor az első helyezett kerülte a keszthelyi pályajelet, mindig akadt olyan induló is, aki ezalatt a füredi rajtvonaltól még nem érte el az első, a balatonkenesei pályajelet sem. Vagyis hat-hét óra alatt közel 80 kilométeres távolságba került egymástól az első és az utolsó!

Míg a leggyorsabb hajók jó szélben akár 6-8 óra alatt is képesek lehetnek megtenni a légvonalban 155 kilométeres távot, addig sok vitorlásnak és legénységének hasonlóképp óriási feladat a 48 órás limitidő alatt körbevitorlázni a tavat.

De ettől szép a Kékszalag! Mindenki megtalálhatja benne a saját testreszabott kihívását, és megélheti egyéni és megismételhetetlen élményeit.