Király Zsolt (Raffica) interjú a viharos 81. Bol d’Or tókerülő győzelemről

Kitűnően helyt álltak a Genfi-tavi versenyzők, a rendezők és a mentőegységek is!

Sok hajó megsérült, árbócok törtek, néhány vitorlás el is süllyedt a nagyjából egy órán át tomboló viharban. 212 hajó nem fejezte be a versenyt. Ám a vitorlázók jól felkészülten dolgoztak a viharban, a mentőegységek pedig hasonló professzionalizmussal mentették a bajba került versenyzőket. Így semmilyen komolyabb személyi sérülés nem történt.

Magyar diadal

A Raffica-csapat negyedik alkalommal győzött az egytestűek között a Bol d’Or Mirabaud tókerülőn és ezzel elnyerte az egytestűeknek kiírt Bol de Vermeilt. 2012 és 2016 között elért elsőségeikkel tulajdonképpen már végleg magukénak mondhatják a kupát. Ezzel a győzelemmel „új kört kezdtek”.

A kormányos Király Zsolt és a Raffica állandó legénysége mellett a csapatban volt ezúttal Czégai Péter olimpikon, sokszoros magyar bajnok vitorlázó is. Végig nagyszerűen vitorláztak, majd versenyzőből a legjobb pillanatban változtak nagybetűs HAJÓSSÁ, és a versenyszempontokat késlekedés nélkül feladva vészelték át a vihart. Az egyébként pontosan előrejelzett, tehát várható, jégesővel érkező lecsapó szél 40-50 csomós löketekkel támadt. Bouveret-nél 60 csomót (111 km /óra) is mértek.

Beszélgetés Király Zsolttal

Király Zsolt és az elmaradhatatlan “kalap”, fotó © Török Brigi

Gratulálunk a kitűnő menethez, az egytestű győzelemhez, és nem utolsó sorban a vihar idején hozott okos döntésekhez!

Köszönöm. Összekaptuk magunkat.

Elmeséled?

A rajt nagyon jól sikerült. 5-8 csomós szél fújdogált félszélben. Ezzel elmentünk egészen a lausanne-i öbölig és közben elléptünk a mezőny javától. Ott új szél jött szemből, amivel krajcolni kellett. Ezzel néhány óra alatt annyira eltávolodtunk a Princsitől és a többi ellenféltől is, hogy tulajdonképpen már a látómezőből is kiestek. Bouveret-nél egytestűben tisztán, nagyon elsőnek vettük a bóját. Aztán elindultunk visszafelé… Ezt kicsit tömören meséltem, de eddig nem történt semmi különös, semmi extrém.

Igen tudjuk, hogy a java ezután következett!

Azt már előre jelezték, hogy fél hat körül lehet szélerősödés a tavon. Hát az meg is érkezett egy komoly zivatarfelhővel. Abban negyven csomósra erősödött a szél. Egyórás, szakadó esőbe és jégverésbe kerültünk, amiben leszerelve vesztegeltünk, nem tehettünk mást.

Ezek szerint észleltétek időben, hogy lezuhan rátok a vihar?

Villámgyorsan jött, és láttuk ahogy száguld felénk a szél, mert előttünk borultak a katamránok. Azonnal levettük a grószt, aztán később a fokkot is. Így aztán halál nyugodt állásban, szél felé döntött hajóval a szárnnyal stabilizáltan álldogálva, sodródva átvészeltük a vihart.

De ezzel közben vissszafelé haladtatok a pályán?

Igen, visszafele sodródtunk. Egy pici felületet fenn hagytunk a grószból, hogy legalább a sodródás irányát kezelni tudjuk. Egyszer meg is halzoltunk, hogy ne menjünk ki a partra. Majd, ahogy kezdett gyengülni a szél, felhúztunk egy fokkot, aztán a grószt is. Ahogy állt le a szél, egyre gyorsult fel a hajó. A többiek után eredtünk, akik a vihar idején a nehezebb, stabilabb hajóikkal előre haladva elénk kerültek. Nekiálltunk vitorlázni. Akkor körülbelül hatodikak-hetedikek voltunk.

Az utolsó szakaszon, amikor már beértünk a Genf felé vezető csőbe, ahol szűkül a tó, akkor előztük az utolsó Psaros 44-est, amelyik a legjobban meglógott előlünk (Marguerite Cashmere Outsider 5). Krajcolva csatáztunk a sötétben. Bírta sokáig, aztán egyet hibázott és akkor megelőztük. Ott már beleálltunk az arcába és zavart szélben tartottuk őket. Aztán egyszer hibázott, mi meg úgy döntöttünk, hogy nem megyünk velük negatív irányba. Megfordultunk, ők meg szépen kimentek a szélből és annyira megálltak, hogy soha többet nem láttuk a hajót.

A Marguerite Cashmere Outsider 5 (jobb) a Raffica legnagyobb ellenfelének bizonyult – fotó © José Fangueiro

Beadtak ellenünk egy óvást,

mondván, hogy szerintük a viharban a mentőmotorosunk tartotta meg a hajónkat. A nemzetközi zsűri viszont megmondta nekik, hogy már eleve öt percet késtek az óvás beadásával, mert lejárt az óvási határidő. Erre elkezdtek hazudozni, hogy azért nem adhatták be időben, mert nincsen motorja és később érkeztek a marinába. Akkor a bírák elővették a GPS nyomkövető adatait, és megmutatták nekik, hogy mikor érkeztek meg a kikötőbe és bő húsz percük volt arra, hogy besétáljanak a móló végéről a versenyirodába… Vagyis az óvásukat tárgyalás előtt elutasították, és elnézést kértek tőlünk, hogy feltartottak ezzel.

Közbevetőleg egy érdekesség

A Raffica több katamaránt is legyőzött. Köztük nagy nevek is akadtak. Két ismert francia óceáni sztárvitorlázó is versenyzett egy-egy „Easy to Fly 26” típusú modern szárnyakon repülni képes repülő katamarán típussal. A kétszeres Barcelona World Race és háromszoros Transat Jacques Vabre győztes Jean-Pierre Dick illetve a Mini Transaton egyszer győztes és a legutóbbi Route de Rhum Multi 50 trimarán kategória első helyezettje Armel Tripon (akinek egyébként most épül egy új foileres IMOCA 60-as a Pauger műhelyben a következő Vendée Globe-ra). Nem tudjuk, hogy milyen kalandokon mentek keresztül a viharban, de mindketten jócskán a Raffica mögött végeztek. Dick abszolút sorrendben a 22., míg Armel Tripon a 32. helyen érkeztek meg a genfi célba.

26 lábas szárnyas katamaránnal versenyztek Jean-Pierre Dick és Armel Tripon csapatai, fotó © Armel Tripon

A Principessa kálváriája

A magyar Libera orosz rajtszámmal versenyzett és a Balatonról csak Oroszlán Péter és Vincze Gábor volt benne a 15 fős csapatban. A társaság java olasz vitorlázókból állt, skipperként Lanfranco Cirillo vezette őket.

Principessa, fotó © Török Brigi

Az orosz rajtszámot pedig a versenyt szponzoráló csapattagok indokolják, akik viszont nem voltak akárkik!

Vlagyimir Kruckij rohanva érkezhetett Dániából, ahol éppen az olimpiai Finn osztály Masters (41 éven felüliek) világbajnokságán diadalmaskodott több, mint 300 ellenfelét legyőzve. Mellette a Principessán vitorlázott a jelenlegi legjobb orosz finnes Arkagyij Kisztanov is.

A vegyes legénységű Libera a vihar érkezésekor azonnal felborult, majd fejjel lefelé fordult. A legénység a hajó fenekére mászva vészelte át az ítéletidőt. Senki sem sérült meg és a szél csendesedése után sikerült a hajót is megmenteni komolyabb károsodás nélkül.

Részletes versenyeredmények ITT találhatók.

A viharban teljes vitorlázattal boruló, majd parádés folytatással a kategóriában 3. helyet elért Nelson Flottalízing kormányosa Varga Lajos élményeiről egy következő cikkben olvashatnak – rövidesen.

Ruji

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!