Esős, hideg, erősszeles versenyen lett EB dobogós

Vadnai Jonatán a Várnában rendezett Európa-bajnokságon öt selejtező (13., 10., 2., 14., 3.) és öt arany csoportos (2., 3., 6., 4., 18.) futam alapján érdemelte ki a bronzérmet a magabiztos fölénnyel első walesi Michael Beckett és a horvát Filip Jurisic mögött. Az utolsó futamon negyedik helyről  várta a rajtot, de olyan további nagy nevekkel is meg kellett küzdenie a dobogóért, mint az orosz Maxim Nyikolajev vagy a sokszoros világbajnok ciprusi Pavlosz Kontidesz.

Az aranycsoportos futamokon, a legerősebbek között a tizedik futamig Jonatán nyújtotta a legjobb teljesítményt. Az ezüstéremhez minimum meg kellett volna nyernie az utolsó futamot és Jurisicnak a ötödik helynél hátrébb végezni. A dobogó harmadik fokáért folyó küzdelemben viszont ő volt jó helyzetben, mivel az aranycsoportos kieső eredménye addig egy 6. hely volt. Így szinte a helyezéstől függetlenül figyelhetett az utolsó futamon a fő ellenfelekre és lépett előre az összetettben az éremért.

Az Európa-bajnokság részletes eredménylistája 

Erősszeles, hullámos, harcos Európa-bajnokság volt

Árnyék, fény, célok, élet…

Ha azt írnám, hogy Joni kinőtt a kétszeres olimpikon bátyja árnyékából (aki ezen az EB-n most csak 24. lett), az nem lenne igaz. Mert soha nem volt Benjamin árnyékában, hanem inkább a farvizén. Az idősebb testvér megy elől, töri az utat, a fiatalabb jön utána, beéri, majd együtt vágnak szélesebb folyosót. Ez sokkal inkább inkább stimmel.

Árnyékban? Hiszen a 23 éves Vadnai Jonatán hatszoros korosztályos világbajnok és háromszoros Európa-bajnok! Időközben volt Világkupa verseny győzelme, most pedig már a felnőttek között szerezte meg az első érmét, amely mindent – EB-ket, VB-ket és ifjúsági Olimpiát – számítva már a huszadik nyakába akasztott plecsni!

Jonatán az elmúlt kilenc évben összesen húsz EB, VB, ifjúsági olimpiai érmet érdemelt ki

Ha azt írnám, hogy lám, a majdnem olimpikonság micsoda motivációt jelent, akkor bizonyára közelebb járnék az igazsághoz. Hiszen Jonatán, a testvérek között az olimpiai részvételt eldöntő válogató versenyeken alulmaradt bátyjával szemben és elesett az olimpiai versenyzés különleges élményétől, ám segítőként ott lehetett Benjivel Enosimában. Vagyis a lényegét tekintve kívülállóként, mégis amennyire lehetséges belülről élhette át, hogy mit jelent egy Olimpia. Keleties, szürreális élmény lehetett, édes-savanyú szósz a valóságban megélve. Ez jól adagolva, lehet komoly motiváció.

Pláne annak, aki ennyit hajtott, küzdött, dolgozott életében éppen ezért az élményért. Márpedig a Vadnai-testvérek – vagy mondjam inkább, hogy a teljes Vadnai-család – ennek érdekében alakítja napjait. Ó, nem olyan régen, jó ha húsz évet áldoztak csak erre…

Megjegyzem, az “áldoztak” teljesen rossz szó, a beszélt-írott nyelv szegénységét és a városi életen alapuló trendi életfelfogás és értékítélet fals mivoltát jelzi. Ők valójában egy csak küzdelmesen elérhető, amúgy az életüket összességében jó eséllyel boldog mederben tartó, érdemes célt tűztek maguk elé, amit közösen meg is valósítottak. És még mindig úton vannak! Most éppen Marsaille, a Párizsi Olimpia felé.

Ruji