Balaton, fotó © Groszvald Attila

Hárommillió magyar felnőtt vágyik a Balatonhoz, de nem jut el oda!

A magyar felnőttek fele az elmúlt öt évben egyetlen napot sem töltött a Balatonnál. Kik nyaralnak a Balatonnál, és kiknek nincs rá lehetőségük? Északi part vagy déli? És ha tehetné, külföldre utazna, vagy akkor is maradna a legnagyobb magyar tó partján?

Itt az Index nagy Balaton-kutatása.

A balatoni üdülés lehetősége szétszakítja a társadalmat. Nem ugorhat akárki seggest a bokáig érő vízbe, nem szürcsölhet jégkását bambán a tóparton lábát lógatva, nem vízibiciklizhet hekktől kövéren kedvére, nem őrjönghet vízparti bárokban, és nem legeltetheti időtlen időkig a szemét a végeláthatatlanul bólogató napraforgótáblák előtt.

Honnan tudjuk mindezt?

A felmérés 1000 országos fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült 2017 augusztusában, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. Az Indexen rendszeresen jelennek meg saját közvélemény-kutatások a Závecz Research jóvoltából.

A balatoni nyaralás kiváltság,

legalábbis ez derült ki az Index megrendelésére a Závecz Research által országos reprezentatív mintán készített kutatásból. Az iskolázottság emelkedésével látványosan emelkedik, az életkor növekedésével pedig jelentősen csökken azok aránya, akik a Balatonon nyaralnak. Vannak olyan társadalmi rétegek, amelyekben a túlnyomó többségnek öt éve nem volt módja elmenni a Balatonhoz: az alapfokú végzettségűek illetve a 60 év felettiek háromnegyedének, a falvakban élők hattizedének. Azok, akik egyszerre tartoznak ebbe a három csoportba, nagyon kicsi esélyük volt, hogy az utóbbi időben lássák a Balatont: az idős, alacsony státuszú, községben élő emberek 88 százaléka nem volt ott legalább öt éve.

Az elmúlt öt évben összesen hány napot töltött nyáron a Balatonnál? (a válaszadók %-os megoszlása)

A másik végponton a diplomások, a 30 év alattiak és a fővárosiak találhatók, ezekben a rétegekben a többség járt a közelmúltban a Balatonnál. (A diplomások háromnegyede, a 30 év alattiak nyolctizede és a budapestiek kétharmada.) Az sem mindegy, hol lakik az ember: az alföldi régiók lakóinak és az észak-magyarországiak többsége nem járt az elmúlt öt évben a Balatonnál, míg a többi régióban élőknek volt erre módjuk.

Ha rövidebb időszakot, a tavalyi és az idei évet nézzük, megállapíthatjuk, hogy a magyarok többsége mostanában nem járt a Balatonnál, és a rendszeres nyaralók aránya eléggé kicsi. A felnőttek kétharmada se tavaly, se az idén nem ment el a Balatonhoz. A 60 év alattiak 83, az alapfokú végzettségűek 85 százaléka se tavaly, se idén nem jutott el a Balatonhoz. Ebben a két évben is leginkább a 40 alattiakat, az érettségizetteket és diplomásokat, valamint a budapestieket, a közeli régiókban élőket találhattuk meg a Balatonnál.

Sokan sehova sem

És nem csak a Balatonra nem jár a magyarok fele, a nyaralás mint olyan fájóan sok embernek, a magyarok 40 százaléknak kimaradt az életéből tavaly és idén is.

Nyaralt tavaly? Nyaralt idén?

Ez az eredmény egyébként összhangban van az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozott kutatásával, amiben még ennél is többen, a lakosság több mint fele (50,7 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást. Ezzel az ötödik legrosszabb eredményt értük el az EU-ban.

Nemcsak a Balaton, hanem általában véve a nyaralás, a tervezett pihenés lehetősége is két Magyarországot mutat. Az egyikben a többségnek, de legalábbis a relatív többségnek van módja a hétköznapoktól eltérő közegben való pihenésre – ez a fővárosiak, az 50 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások társadalma. A másikban,

a 60 év felettiek és az alapfokú képzettségűek világában nem jellemző a nyaralás.

Kevesebb mint egyhetes nyaralásra többeknek van lehetősége: az Index Balaton-kutatása szerint tavaly a magyarok 53 százaléka, idén 48 százaléka megy vagy ment el nyaralni valahová. A múlt évben (ezek az adatok láthatók alábbi grafikánkon) a Balatonnál 28 százalék vendégeskedett, idén 25 százalék. A Balatonon kívüli települések vonzása összességében ennél nagyobb volt, 2016-ban 36 százalék, most 29 százalék nyaralt más hazai városban, üdülőhelyen. A külföldi nyaralás közönsége tavaly is, idén is 15 százalékos volt. A lakosság négytizede, mint írtuk, mindkét esztendőben volt nyaralni, az emberek ugyanekkora hányada egyik évben sem.

Nyaralt-e?

Hol nyaralna szívesen?

A Balatonnak igen magas a presztízse. Ha az emberek anyagi lehetőségei megengednék, akkor is

elsősorban a Balatont választanák még a külföldi nyaralással szemben is.

Arról kérdeztük a válaszadókat, hogy ha nem számítana a pénz, és két helyszínt választhatnának, akkor hová utaznának. Legtöbben (74 százalék) elmennének a Balatonhoz, 67 százalék valamelyik más hazai településre, 60 százalék pedig külföldre utazna.

A rendszeresen Balatonon nyaraló válaszadók

• 40 százaléka azért választja inkább a tavat, mint a külföldi utat, mert a Balaton közel van.
• 19 százaléknak nyaralója is van a térségben,
• 11 százalék szerint a Balatonnál kisebb a tömeg,
• és csak 7 százalék érvel azzal, hogy azért választja, mert olcsóbb.

A lényeg viszont, hogy a balatoni nyaralás nagyon vonzó célpont a nyári pihenés tervezgetésekor. Ezt mutatja az is, hogy azok közül, akik az elmúlt öt évben egyáltalán nem jártak a Balatonnál (akik, mint láttuk a felnőttek felét teszik ki, azaz bő négymillióan vannak), 77 százalékuk nagyon szeretne elmenni oda.

Azaz hárommillió olyan felnőtt van Magyarországon, akik vágyaik ellenére nem jutnak el a Balatonhoz.

Az idősek és az alacsony iskolai végzettségűek kétharmada, a községekben élők fele, a Balatontól messzebb (a Dunától keletre élők) bő négytizede szeretne elmenni a Balatonhoz, de az elmúlt öt évben nem volt erre lehetőségük.

Ön a Balaton északi vagy déli partját szereti jobban?

A magyarok inkább a Balaton déli partját kedvelik (42 százalékuk), de az északi partnak is jelentős (33 százalékos) tábora van. A húszas és az ötvenes, hatvanas korosztályban egyértelműen a tó déli része a favorit (előbbieknek talán a gyakori bulizós, szórakoztató rendezvények miatt, utóbbiaknak a Kádár-rendszeri vállalati üdülős emlékei miatt), a harmincas-negyvenes éveikben járók körében kiegyenlítettebb a két oldal kedveltsége. Az iskolázottság növekedésével – függetlenül attól, hogy milyen gyakran járnak a Balatonra – egyre népszerűbb az északi part, a diplomások körében lényegében azonos a délivel. A budapestiek az egyetlen csoport, amelyben többen kedvelik az északi partot, mint a délit (44-37 százalék).

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)