A Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő-tavon minden év április 1-től október 31-ig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik.

Október utolsó napján befejeződött a szezonális viharjelzés a magyarországi nagytavaknál; a Balatonnál több, a Tisza-tónál kevesebb, a Velencei-tónál hasonló mértékű volt a viharjelzések fenntartási ideje, mint egy évvel korábban – közölte Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hétfőn. Értékelésük szerint az idei viharjelzési szezonban az erős viharok száma az előző évekhez képest csökkent.

Az OMSZ a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot üzemeltetett április 1-től október 31-ig.

A viharjelzést és a riasztást a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította. A Velencei-tónál a tavalyi évhez hasonló értéket mutatva, 1433 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés. A Balatonnál a keleti medencében 55, a középső medencében 20, a nyugati medencében 40 órával növekedett a viharjelzések fenntartási ideje, amely összesen 1929-2012 óra között mozgott. A Tisza-tónál az előző évhez képest 146 órával rövidebb ideig, összesen 1019 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés a hét hónap alatt.

Az OMSZ értékelése szerint az idei viharjelzési szezonban az erős viharok száma az előző évekhez képest csökkent.

A Balatonnál 5 napon mértek 90 km/órát meghaladó szélsebességet, ami négy nappal kevesebb, mint az előző évben. A legnagyobb viharok júliusban érkeztek a tóhoz, amikor három napon is 110 km/óra körüli vagy azt meghaladó szélmaximumot mértek. A legerősebb vihar július 13-án csapott le az üdülőövezetre, amikor egy nagy kiterjedésű szupercellává fejlődött zivatartömb vonult végig a térségen, helyenként 128 km/óra sebességet is elérő szélrohamokkal. A havi átlagos szélsebességet tekintve az április és a május mutatkozott a két legszelesebb hónapnak.

A hőmérsékletről elmondható, hogy a viharjelzés első hat hónapjában a sokévi átlagnál magasabban alakult; Keszthelyen 1,0, Siófokon 1,9 Celsius fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát, ugyanakkor a tavalyi forró nyárnál mintegy 1 fokkal alacsonyabbnak bizonyult. Az időjárás júniusban és júliusban az átlagosnál melegebb, augusztusban már az átlagosnál hűvösebb volt. Az év legmelegebb napja a Balatonnál június 24-e volt, amikor Fonyódon 35,2, Siófokon 35,5 fokos hőmérséklet mértek. A 30 fok feletti hőségnapok száma a tavalyi forró nyárhoz képest 20-al csökkent (Fonyódon 20, Siófokon 22 volt), ami ugyanakkor sokéves átlag közeli értéket mutat.

A Balaton vize július 30-án melegedett fel a legjobban, 28,5 fokosra 1 méter mélységben mérve. A hűvösebb augusztusban már csak a hónap első hetében mértek 25 fok feletti vízhőmérsékletet Siófoknál.

Áprilistól szeptemberig a Balaton térségében átlagosan 405 mm körüli csapadék hullott, ami valamivel több csak a sokéves átlagnál, ugyanakkor az eloszlásáról elmondható, hogy a nyári főszezon hónapjaira a szokásosnál több eső jutott.

A viharjelzés figyelemmel kísérése saját biztonságunk szempontjából fontos. A vihar erejét tekintve alapfok, első- és másodfokú viharjelzést különböztetünk meg.

ALAPFOK (nincs jelzés)

Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/h sebességet. Alapfok esetén nem lép működésbe a viharjelző lámpa.

ELSŐFOKÚ VIHARJELZÉS (percenként 45 villanás)

Elsőfokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz, mint 45 km/h, azonban nem haladja meg a 60 km/h sebességet, a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A szélirány figyelemmel kísérése nagyon fontos. Például, ha valaki az északi parton fürdik, amikor elrendelik az elsőfokú viharjelzést, és déli szél van, nem kell annyira aggódni, nagyok lesznek a hullámok (bár ezekkel is érdemes vigyázni), de mindenképpen hamar partot érünk, ha azonban északi szél van, és az északi parton vagyunk, akkor nagy a veszélye annak, hogy elsodródunk. Ilyenkor kerülni kell a gumimatracos, gumicsónakos stb. eszközökkel való fürdőzést és ha már elvitte a szél a fürdőeszközt, akkor se ússzunk utána, nem érdemes kockáztatni az életünket pár ezer forintért.

MÁSODFOKÚ VIHARJELZÉS (percenként 90 villanás)

Másodfokú viharjelzés esetén már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható, a viharjelző lámpák percenként 90-szervillannak fel. Ebben az esetben a vihar rövid időn belüli megérkezését jelzik.

Ilyen esetben TILOS:

• Fürdeni
• Csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorláshajók kivételével).

Aki megszegi ezeket a szabályokat az felelőtlenül kockáztatja az életét.

A másodfokú viharjelzést nagyon sokszor nem veszik figyelembe a fürdőzők, pedig Ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Ilyenkor számítani kell arra, hogy “porzani” fog a víz, ami azt jelenti, hogy a vízfelszín felett akár 40-50 cm magasságban is 80-90 % páratartalmú a levegő, tehát itt is szinte lehetetlen levegőt venni. Ilyen helyzetben arra kell törekedni, hogy kikerüljünk ebből a rétegből valamilyen módon.

Fokozott figyelmet kérünk mindenkitől!

Fotó: Vanik Zoltan