fotó © Árvai Károly/Miniszterelnökség

Gázolaj helyett cseppfolyós, illetve sűrített földgázt tankolhatnak a kamionok és a hajók 2019 végétől a Csepeli Szabadkikötőben, ahol a tervek szerint ekkorra készülnek el a kisebb károsanyag-kibocsátású üzemanyagot kínáló létesítmények.

A Mahart Zrt. hamarosan kiírja a közbeszerzési pályázatát egy cseppfolyósföldgáz- (LNG) terminál megvalósítására a Csepeli Szabadkikötőben. A terminál a csepeli kikötő bejárati csatornája melletti félszigeten épül meg, amelyet a hajók mellett a közúti járművek (főként kamionok) is kényelmesen megközelíthetnek, és amely vasúton is elérhető lesz – ismertette egy minapi logisztikai konferencián Sztilkovics Szávó, a társaság vezérigazgatója. A cél ugyanis az, hogy 2019 végére mód nyíljon a területen az LNG átfejtésére a három említett szállítási mód mindegyike között. Ez lehetővé tenné, hogy megkezdődjön a kikötő forgalmának igen jelentős hányadát adó tehergépjárművek átalakítása gázüzeművé. Hasonlóan várható, hogy a folyami szállításban is megjelennek majd a gázüzemű motorok.

Ez felel meg az Európai Unió azon célkitűzésének, hogy visszaszoruljon a dízelüzemű és elterjedjen a környezetkímélő gázmotoros közlekedési, szállítási mód.

Az unió ennek a váltásnak az elősegítésére célzott forrásokat biztosít, így 85 százalékos uniós és 15 százalékos hazai támogatásból, mintegy 2,2 milliárd forintos költségvetéssel épül meg a csepeli LNG-terminál is.

A forrás a Connecting Europe Facility (CEF) program 1000 milliárd forintos magyarországi keretének része. Ebből a programból jórészt olyan vasúti és közúti projekteket finanszíroz a magyar állam, amelyek az uniós közlekedéspolitika szempontjából is kiemelt jelentőségűek. 2016 végén hagyták jóvá a program tartalmát, és 2017-ben jött létre a támogatási szerződés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Mahart Zrt. között.

A kivitelezési tender majdani nyertesének egy vízi és egy szárazföldi LNG-tárolót, valamint egy átfejtő egységet kell megvalósítania.

Az úszó platformon lévő két nagy LNG-tartály kapcsolatban áll majd a másik két szárazföldi tartállyal, amelyek kétfajta kútoszlop kiszolgálását biztosítják: az egyiken cseppfolyós (LNG), a másikon sűrített földgázt (CNG) vételezhetnek majd a tehergépjárművek. Az úszó platformról a hajók LNG-töltését kell lehetővé tenni.

A projektnek egyelőre nem része egy olyan visszagázosító, amely által vezetéken lehetne továbbítani a földgázt. Az viszont megoldható lesz, hogy az LNG-t tehergépjárművek tudják továbbszállítani az ország más dunai kikötőiben, illetve autópályák mentén lévő töltőállomásokhoz. Ez fontos, hiszen a gépjármű-tulajdonosok csak akkor fogják átállítani a járműveiket LNG- vagy CNG-üzemmódra, ha ez az üzemanyagtípus a fő szállítási útvonalak mentén mindenhol biztonsággal elérhető lesz.

Ilyen technológia most először települ Magyarországon, a készülődés azonban európai szintű a vezérigazgató közlése szerint.

Hasonló projekt formálódik a Duna bécsi szakaszán és Németországban is. Bulgáriában, Ruszéban már üzemel egy hasonló terminál, Romániában, Constanzában pedig párhuzamosan tervezik tengeri és folyami LNG-terminálok létrehozását, szintén uniós forrásból. – (via Világgazdaság )