Egyre jobb sebességgel, de gyarapodó technikai nehézségekkel küszködve

Ma kora délután a magyar szolóvitorlázó földkerülő útján újra az északi féltekére ért. Kopár István jelentősen felgyorsult az Atlanti-óceánon. A Puffin talán megtáltosodott látva és érezve az út végét. Szinte folyamatosan közelít a harmadik helyen vitorlázó Uku Randmaa-ra. Amikor a Horn-fokot kerülte, még bő 1200 tengeri mérföldnyire volt észt ellenfelétől. Most az Egyenlítőt átlépve a különbség már csak 320 mérföld.

A „csak” persze ezekkel a hajókkal még mindig jelentős, hiszen ez nagyjából három napnyi vitorlázó távolság, de hát akkor is a különbség kettejük között a negyedére csökkent.

Ugyanakkor Kopár István már régóta veszélyesen meghibásodott kormányán elvégzett saját javításai is egyre bizonytalanabbak. Valós veszély, hogy kénytelen lesz megállni valahol, megjavítani a kormányát, amivel kiesne a Golden Globe Race-ből és csak a Chichester-osztályban folytathatná.

Az észt hajósnak sem problémáktól mentes az élete.

Uku Randmaa élelemkészlete kifogyóban van

Visszafogott fogyasztással is három héten belül elfogyhat az ennivaló a One & All nevű Rustler 36-osán. Ha elég élelmes és kitartó, ezért nem kell megállnia illetve nem fog éhen halni.

A 2001-es Vendée Globe-on Yves Parlier árbóca eltörött Új-Zélandnál. Egy öbölben a maradékból önerőből felállított egy csak néhány méterrel csonka árbócot, és azzal végigvitorlázta a távot. De mivel indulásakor jóval gyorsabb földkerülésre számított, természetesen elfogyott az élelme, nagyjából a Horn-foknál. A teljes Atlanti-óceánt úgy vitorlázta végig délről északra, hogy a vízből kihalászott moszatokat és halakat evett…

Uku Randmaanak így is van még két jelentős előnye Kopár Istvánnal szemben. Az egyik a pozíciója. Egy ilyen 3-4 napos előny az északi féltekén jól kihasználható, mivel a passzátövezettől északra, az Azori-szigeteken túl előbb érheti el azokat az észak-atlanti anticiklonokat, amelyek majd Les Sables D’Olonne felé repíthetik.

A pozíciós előnyök közé számítható az is, hogy Randmaa már az északkeleti passzátszelek zónájában vitorlázik, míg István a doldrumsban, az egyenlítői zavart szelek vidékén vitorlázik, ahol szélcsendes foltokat olykor heves, zivataros órák váltják, és nehéz, fárasztó az előrejutás. Ráadásul az elmúlt napokban a doldrums területe éppen kiterjedőben van, most nehéz onnan szabadulni olyan lassú hajókkal, mint amilyenekkel a Golden Globe Race résztvevői vitorláznak.

Randmaa másik fő előnye a hajója. Az egész versenyen bebizonyosodott, hogy a résztvevő típusok közül a Rustler 36-osok a leggyorsabbak. István Tradewind 35-öse nem képes olyan átlagsebességeket futni, mint Randmaa, vagy a célba már befutott első kettő, Van den Heede és Slats hajói, amelyek szintén Rustler 36-osok.

Időközben az utolsó Golden Globe Race-ben még versenyben lévő résztvevő, a finn Tapio Lehtinen is kerülte a Horn-fokot és az Atlanti-óceánra ért.

Ruji