Indul a Golden Globe Race 2022 retro szóló földkerülő – rajt Les Sables d’Olonne-ból

A fő szabályok változatlanok, de a verseny változóban

A McIntyre Adventure szervezésében, Les Sables d’Olonne város támogatásával ma, szeptember 4-én 9 óra 30 perckor (UTC) elrajtolt a tradicionális szóló földkerülő vitorlás verseny második, 2022-es kiadása. A GGR először 2018-ban lépett az 1968-as első szólóvitorlás, kikötés nélküli földkerülő verseny nyomdokaiba.

Az ausztrál szólóvitorlázó (egykor BOC Challange 2. helyezett) Don McIntyre cége által szervezett új versenyen csak 1988 előtt tervezett, hosszúkieles, 32-36 lábas hajókkal lehet részt venni és a versenyzők útjukon csak az egykori verseny idején ismert technikai eszközöket használhatnak. Vagyis nem vihetnek magukkal GPS-t, autopilotot, tehát szextánssal papírtérképeken navigálva kell vitorlázniuk, a hajó kormányzásában csak mechanikus szélkormány segíthet, és általában is csak olyan eszközöket használhatnak, amilyenek az 1968-as győztes Robin-Knox Johnston Suhailijén is ott lehettek.

Robin Knox-Johnston 1969-ben elsőként vitorlázta körül egyedül, kikötés nélkül a Földet

A retro szabályok betartásának ellenőrzése szinte lehetetlen. Ez inkább becsület kérdése, a fair play szabály  tisztelete. 2018-as versenyen persze kétségek merültek fel, hogy vajon a versenyzők mindegyike külső és elektronikus segítség nélkül vitorlázott-e. Egyes hajók mozgását a nyomkövetőn figyelve ez legalábbis kétséges volt. Például nehezen magyarázható, amikor az látható a nyomkövető térképen, hogy az egyik versenyző visszaérve a Biszkája-öböl közelébe a célbafutás előtti héten pontos időjárás előrejelzés nélkül „megérzi”, hogy két-három napra jó szélben 1-2 csomós tempóra kell lassítania ahhoz, hogy egy érkező, 50 csomós szelet hozó ciklon elszáguldjon előtte, majd az első lehetséges pillanatban felgyorsulva éppen jó széllel érkezik a hírhedt öbölbe és a célba…

Az efféle kétségeket erősíti az a film is, amely a 2018-as versenyről készült és a mai rajt előtti napokban mutattak be szakmai közönségnek Les Sables d’Olonne-ban. A teljes hosszú verzióban – amelyből rövidebbek készülnek majd a nagy nyilvánosság számára – állítólag akadnak olyan árulkodó képek, ahol belső felvételeken például az egyik versenyző navigációs asztalán egy laptop vigyorog a kamerába…

Mindenesetre a negyedik helyen célba ért Kopár István eredményét ez csak fényezi, hiszen az USA-színekben rajtolt, de mégis csak magyar szólóvitorlázó hajóján biztosan nem volt szabálytalan eszköz.

Puffin a mezőnyben, de már nem Kopár Istvánnal

Don McIntyre szerint sokkal több induló lenne most 2022-ben, ha nem lett volna pandémia. Ebben lehet valami, hiszen egy ilyen versenyre nagyon komoly és időigényes felkészülés szükséges, a hosszú kvalifikációs menetekről nem is szólva. De még így is a létszám hasonló a 2018-as mezőnyhöz.

16 hajón 10 nemzet szólóvitorlázói vágnak neki a 2018-as menethez képest egy a brazil partok közelében kötelezően kerülendő pont hozzáadásával még hosszabbá vált pályán. Ők tizenhatan 11 különböző hajótípust használnak. A verseny közvetítése során majd igyekszünk mindegyik típust bemutatni, hiszen ezek a hajók a hagyományos hosszúkíles óceáni vitorlások bizonyítottan, beváltan legmegbízhatóbb, legbiztonságosabb típusai közül kerültek ki. Ha valaki hosszú óceáni túrára keres ilyen méretű viharálló, biztonságos darabot, ezekre a  típusokra érdemes figyelnie.

2019-ben Jean-Luc Van den Heede győzött Matmut nevű Rustler 36-osával – Fotó: Christophe Favreau/GGR/PPL

A legnépszerűbb most is a Rustler 36-os Sloop, amilyennel a francia Jean-Luc Van den Heede  2019-ben 211 nap, 23 óra, 12 perc hajózással elsőként célba ért. Emellett akad két Biscay 36-os és szintén két Tradewind 35-ös, köztük a Puffin, amelyet Kopár Istvántól vásárolt meg a brit Ian Herbert-Jones.

Kopár István célba futása 2019-ben. A Puffin ezúttal is ott van a mezőnyben

A verseny folyamán lesz idő részletesen bemutatni a hajókat és a versenyzőket, hiszen a hosszabb úton feltehetően nem kerül veszélybe a csaknem 212 napos pályarekord.

Egyre nagyobb itt is a csapatmunka

Kopár István a rajt után hazatérve ígérete szerint segítségemre lesz a hajók, a versenyzők és a verseny részleteinek bemutatásában. Azt megtudhattam tőle, hogy a Golden Globe Race-en is egyre több a profi stílusban szervezett csapat. Szerinte ezúttal talán már csak három olyan versenyző van, aki mögött nem áll komoly szponzor és segítő csapat, míg ugyanez az arány 2018-ban még fordított volt. A különbség a hajók felkészítésének módján és a fedélzeteken nyüzsgő segítők számából is érzékelhető. Ennek eredményeként remélhetőleg többen tudják majd teljesíteni a távot és célba érni. 2018-ban a résztvevőnek mindössze 28 százaléka teljesítette a távot, 18-ból 5-en.

A 2018-as versenyzők közül négyen vannak újra a pályán. Lehtinen, Abhilash, Mark Sinclair és az akkor öt nap után kiállt Ertan Beskardes.

A legnagyobb esélyes a francia Damien Guillou. A hajója egy különlegesen felkészített  Rustler 36-os, és neki van a legpatinásabb szólóvitorlás eredménylistája. Nagyon készült a versenyre a finn Tapio Lehtinen, aki 2019-ben utolsóként befutott, de nagyon lassan ment, mert a rosszul felkészített hajójának fenekére irdatlan mennyiségű kagyló telepedett.

Tapio Lehtinen hajójának feneke a 2018-19-es Golden Globe Race után

Fontos visszatérő az indiai Abilash Tommy, aki a 2018-as versenyben az India-óceánon súlyos gerincsérülést szenvedett, a felépülése hónapokig tartott. Konkrétan újra tanult járni.

Abhilash Tommy hajója a 2018-19-es Golden Globe Race-en a borulása és árbócvesztése után

Abhilash az első versenyen egy olyan Suhaili-replika kétárbócos ketch hajóval vitorlázott, mint amilyennel 1968-ban Robin Knox-Johnston a világon elsőként kikötés nélkül körülvitorlázta a Földet és elnyerte a Golden Globe újság díját. Don McIntyre erre a versenyre meghirdetett egy Suhaili-osztályt (Abilash hajója is egy újonnan építet replika), ám ez nem jött össze. Abhilash Tommy is Rustler 36-ra váltott.

Az életkor ezen a versenyen nem akadály. Jean-Luc Van den Heede is bebizonyította ezt. – Fotó: Christophe Favreau/PPL/GGR

A versenyzők átlag életkora 53,5 év. A legidősebb a 66 éves ír Pat Lawless, a legfiatalabb az amerikai Elliot Smith, aki 27 éves. Az életkor nem akadály. Jean-Luc Van den Heede 2018-ban 73 évesen rajtolt és vitte győzelemre a hajóját. Ez a kitartás és tapasztalat versenye, nem a kapkodásé.

Ruji

Lejjebb olvasható két beszélgetés Kopár Istvánnal, amelyek még a 2018-as verseny rajtja előtt készültek. Azokból sok minden, a mostani versenyre is érvényes érdekesség megtudható.

A verseny honlapja






 

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!

This error message is only visible to WordPress admins

Error: No feed found.

Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.