Első alkalommal hajózik végig a Nagy-tavakon a Neil Armstrong kutatóhajó

A Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet (WHOI) Neil Armstrong nevű kutatóhajója október 28-án elindult első nagy-tavi útjára: a 238 láb, vagyis mintegy 72,5 méter hosszú óceánkutató hajó folyókon, zsilipeken és belvízi utakon keresztül jut el a massachusettsi Woods Hole-ból a minnesotai Duluthba. A 2531 tengeri mérföldes út a WHOI közleménye szerint 11 napig tart, a hajó várhatóan november 9 körül ér célba.

Miért indult útnak?

A hajó a Felső-tavon zajló neutrínókísérletet segíti. A neutrínók olyan szubatomi részecskék, amelyek szinte alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, ezért rendkívül nehéz kimutatni őket. A WHOI közleménye szerint az Experimental Neutrino Detector (END) nevű projektet a Minnesotai Egyetem duluthi kampusza vezeti, a DARPA támogatásával, az amerikai Energiaügyi Minisztérium Tudományos Hivatalával, a Fermilabbal és a Brookhaven Nemzeti Laboratóriummal együttműködve.

A WHOI munkatársai öt érzékelőkeretet építettek. A közlemény szerint a hajó Duluthból a minnesotai Two Harbors közelében, a parttól néhány mérföldre viszi ki őket, a kereteket a tófenékre engedi, és üvegszálas kábelekkel köti össze az érzékelőket a parti állomással. Egy-egy keret körülbelül 30 láb, vagyis mintegy 9 méter magas.

Más víz, szűk folyók, zsilipek

A Neil Armstrongot nyílt óceáni kutatásra tervezték, így a belvízi út különleges kihívás. Mindegyik folyónak, zsilipnek és összekötő víziútnak megvannak a maga szabályai és nehézségei. Kent Sheasley kapitány, a hajó egyik parancsnoka szerint figyelembe kell venni a sós és az édesvíz közti felhajtóerő-különbséget, a szűk folyókat és zsilipeket, a tavak hullámzását és a közép-nyugati időjárást is. A személyzet helyi hajóskapitányok tanácsát is kikéri, akik jól ismerik ezeket az útvonalakat.

Források: Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet, The Maritime Executive