Kelén – a Balaton legöregebb ma is közlekedő sétahajója
A tó matuzsálemi korú hajói a Kelén és a Helka rengeteg vihart megéltek, s örömteli, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. flottájában ma is aktívan működnek.
Tegnap (2018. október 16.) Siófokon jártunk naplementét fotózni. A csodálatos Kelén nosztalgiahajó szerencsénkre pont abban az időben hagyta el a kikötőt. A varázslatos fotók elkészítése után, ma feladatunknak éreztük, hogy bemutassuk a hajó történetét.
Gróf Széchenyi István elnökletével alakult meg 1846 áprilisában Pesten a Balaton Gőzhajózási Társaság 60 ezer forintos alaptőkével, amelynek alapszabály-tervezetét Kossuth Lajos írta.
A Kisfaludy névre keresztelt első hajó előállítási költségeit a részvények árából fedezték. A 40 lóerős gőzgép Angliában, a Penn gyárban, a hajótest az Óbudai Hajógyárban készült, és Triesztből, illetve Óbudáról lovakkal vontatták Füredre.
A Kisfaludyról Jókai, Garay és Eötvös Károly is írt. Az 50 méter hosszú, 5 méter széles és csaknem három méter magas, 300 férőhelyes Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én, Széchenyi ötvenötödik születésnapján bocsátották vízre.
Két évvel később a lapátkerekes gőzhajók helyett, csavarhajtású személyszállító gőzhajókat rendeltek az újpesti hajógyártól. A vas hajótestre fenyőfa felépítmény és fedélzet került. A 250 személyes, 35 méter hosszú hajók meghajtásáról 160 lóerős 2 hengeres, V-elrendezésű Compound-rendszerű gőzgépek gondoskodtak akkoriban.
Az 1891 áprilisában (Kelén) és júniusában (Helka) vízre bocsátott hajók a Fáy András „Sió” című tündérmeséjének szerelmespárjáról kapták a nevüket.
A hajók az 1920-as évekig számos átalakításon mentek keresztül. Az első világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben az 1920-as évek közepére a Balatontavi Gőzhajózási RT. csődközeli helyzetbe jutott. A Magyar Államvasutak és a Déli Vasúttársaság megvásárolta a hajózási vállalat részvényeit. 1926-tól Balatoni Hajózási RT. néven működik a cég. Napjainkban Balatoni Hajózási Zrt.
Ebben az időszakban jelentek meg az első dízel üzemű hajók a flottában, és ezzel egyidejűleg a gőzhajók – így a KELÉN és a HELKA is új, a dízel hajókkal egységes teljesen fehér megjelenést kaptak.
A második világháború végén, 1945. március 25.-én a KELÉN-t saját személyzete elsüllyesztette Révfülöpnél.
Zsoldos Péter hajóvezető, Somogyi Gyula gépész, Móri István gőzkazánkezelő, Szabó Péter matróz megelőzte, hogy a visszavonuló német csapatok felrobbantsák a hajót.
1946 tavaszán állt ismét forgalomba a KELÉN.
Néhány évvel később, 1955-ben a Balatonfüredi Hajógyárban jelentős korszerűsítést hajtottak végre a hajón. 1962-ben a KELÉN-t a MAHART Siófoki Hajójavítóban utasszállító motorhajóvá építették át.
A KELÉN sétahajót a lassú járású 98.000 cm3-es !!! SKL motorja az összetéveszthetetlen szisszenő indulásával és pöfögő hangjával nem csak az utolsó ilyen motorral felszerelt hajóvá, hanem egyben a klasszikus balatoni hajózási tradíciók és manőverek utolsó képviselőjévé is teszi.
Reméljük még sokáig csodálhatjuk a balatoni kikötőkben a Helkával együtt.
A KELÉN Németh Zsolt parancsnoksága alatt várja a sétahajózni vágyókat.
… és végül Siófok kikötője tegnap este:
Források:
- Magyar Hajózásért Egyesület
- Tóth Lajos: 120 éve indult meg a gőzhajózás a Balatonon; Gépipari Tudományos Egyesület, 1966.
- Horváth Imre: Balatoni Hajós Almanach 1846-2011; Balatoni Hajózási Zrt, Siófok, 2011.
- Dr. Kopár István: A balatoni gőzhajózás 125 éve, 1971.
- Dr. Bíró József: A Balatoni hajózás története; Mahart Balatoni Hajózási Kft. 1996.