Nem csak a Karib-tengerre igazak a vizsgálat következtetései

A bermudai óceánkutató intézet 1955 óta gyűjtött adatokra támaszkodva egy közelmúltban publikált tanulmánya szerint a Bermudát elérő hurrikánok ereje megduplázódott az elmúlt 66 évben. Véleményük szerint ennek az oka az óceán vízének felmelegedése. Egy Bermuda körül 100 kilométeres rádiuszú területen mérve a hurrikánok átlagos maximális szélsebessége 56 km/óráról 117 km/órásra növekedett 1955 és 2019 között. Vagyis évtizedenként 10 km/órával nőtt a trópusi viharok átlagos szélsebessége a Karib-tenger ezen területén.

Eddig is tudták, hogy ezt a felszíni vízhőmérséklet emelkedése okozza. A legújabb kutatásaik most a felszín alatti, 50 méteres mélységig terjedő hőmérséklet-változások hatását vizsgálják. Ennek eredménye a hurrikánok erejének előrejelzésében hozhat újabb előrelépést.

Trópusi viharok és tengervíz hőmérséklet összefüggései

A trópusi viharok, amelyeket a világ óceánjain helyi szóhasználattal neveznek hurrikánnak, tájfunnak és trópusi ciklonnak, akkor keletkeznek, amikor alacsony nyomású légköri rendszerek alakulnak ki az Egyenlítő közelében lévő meleg vízfoltok felett. A meleg tengerfelszínről nedvességgel teli forró levegő emelkedik a légkörbe, ami alacsony légnyomású foltot hoz létre.. Ezután a környező területekről származó levegő beszívódik az “üres” alacsony nyomású hely pótlására. Ez létrehoz egy növekvő meleg levegőhurkot, amely hidegebb levegőt von be, és középpont, a “szem” körül egyre jobban megnövekszik a szélsebesség. Eközben az emelkedő, nedvességben gazdag levegő lehűl, a benne lévő víz felhőket képez, amelyek spirálisan emelkednek.

A trópusi vihar középpontjában a “szemnél” a legalacsonyabb a légnyomás, kifelé haladva pedig növekszik.

A folyamat során az óceánból származó hő a légkörbe kerül miközben a szél a felszíni vizeket lehűti. De ha a felszín alatti vizek is melegek, akkor ezek a felszínre emelkedve tovább táplálják a vihar kialakulási folyamatát. Ez a mechanizmus lehet az egyik legfontosabb oka annak, hogy a hurrikánok az elmúlt évtizedekben annyira erősödtek.

A tudósok a Bermudától délre fekvő Sargasso-tengeren mérték a tenger felső 300 méteres rétegét. Azt tapasztalták, hogy felszín alatti közvetlen 50 méteres mélységig mérve a víz hőmérséklete 1955 és 2019 között átlagosan 0,5-0,7 Celsius fokkal emelkedett. Ez lehet a fő magyarázata a trópusi viharok intenzívebbé válásának.

A 2019-es Dorian-hurrikán szeme a Nemzetközi Űrállomásról nézve: a középpontban általában tiszta az ég – fotó: Astro Nick Hague / Twitter

Ha az óceán hőmérséklete tovább emelkedik, akkor a hurrikánok is még erősebbek lesznek és még nagyobb károkat okozhatnak elsősorban azokon a partmenti területeken, ahol elérik a szárazföldet. Amikor a nyílt óceánon felerősödött trópusi viharok elérik a szárazföldet és nagy károkat okozva elindulnak a kontinensen befelé azután már hamar csendesednek, mert a tengerről kiérve megszűnik a meleg vízből jött utánpótlás és a rendszer lelassul.

De a vitorlázóknak nem kell a hírtől frászt kapni!

Eddig a cikk úgy szól, mint az olvasókat előszeretettel rémisztő bulvár írások. Sok vitorlázó utazik manapság a trópusi vizekre kikapcsolódni, charterezni. Magyarok is egyre nagyobb számban. Vajon nekik kell-e aggódniuk a viharok erősödése miatt?

Nem kell. Elsősorban a hurrikánszezonban, amely leginkább júliustól szeptember-októberig tart a Karib-tengeren kevesen vitorláznak. Az odautazók által népszerű intervallumban novembertől késő tavaszig, amig az európai vízeken holtszezon van, a trópusi viharok kialakulásának esélye elenyésző.

Másrészt a trópusi viharok által érintett helyeken nem csak a helyi építészet igazodott a veszélyhez, de az ott hajózókra is tapasztalt módon vigyáznak a helyi hajósok.

Megkérdeztünk egy szakértőt

Molnár Csaba (Sail-ing Kft.) ezen a téren az egyik legtapasztaltabb magyar hajós. Már legalább két évtizede szervez hajóbérléseket a tengereken vitorlázni vágyóknak, miközben skipperként maga is vezet egyedi túrákat a világ legegzotikusabb vízein a Karib-tengertől az Indiai- és Csendes-óceánig mindenfelé.

A helyiek gondolom kellő tisztelettel, de sokkal hétköznapibb módon kezelik a viharveszélyt, mint ahogy azt itthonról képzelnénk.

A Karib-tengeri szigeteken – ha most erről a vízterületről beszélünk – van helyi viharfigyelő szolgálat. Hurrikánveszélyes időszakban a chartercégek is folyamatosan küldik az előrejelzéseket a hajósoknak (ha valaki mégis akkor akar arra hajózni). Illetve vannak úgynevezett hurrikán-lyukak, vagyis olyan helyek, öblök, kikötők, ahol általában kevesebb vihar söpör át és egyébként is védett helyek. Ezeknek a “seltereknek” az aktuális listáját minden évben hivatalosan is közzé teszik. Hurrikánveszély esetén ezekre a helyekre viszik, ide terelik a hajókat. nÉs természetesen oktatásokkal és tájékoztató anyagokkal is ellátják a hajósokat, hogy miként kell viselkedni, biztonságban tartani a hajót, mire kel figyelni hurrikánban ezeken a kikötőhelyeken.

Hurrikánvédett hely a Bahamákon például a Harbour Islands

Mennyire tudják a trópusi viharokat megbízhatóan előre jelezni?

Napokkal előre tudhatni, ha jön egy hurrikán. Amikor egy-egy ilyen rendszer elkezd kialakulni az Atlanti-óceánon, az még három-négy nap, mire eléri a Karibi szigetsort. Amikor pár évvel ezelőtt az a nagy hurrikán komoly károkat okozott Antiguán és St. Martinen, akkor már egy héttel korábban tudták, hogy jönni fog. Speciel abban az esetben a vihar olyan erőssé vált, mire odaért, hogy nem volt hová vinni a hajókat és legtöbb tönkrement a hurrikánban. De ez ritka eset. A chartercégek rendre adnak tájékoztatókat a teendőkről hurrikán esetén.

Te kerültél valaha is arrafelé trópusi viharba?

Nem. A legkorábban egyszer november elején hajóztam oda, ami a hurrikánidőszak legvége, de nem kerültünk viharba. November vége már biztosan viharmentes. Akkor már tömegesen hajóznak át Európából a tél elől. Az ARC verseny is akkor rajtol a Kanári-szigetekről, a már teljesen békés időszakban. Olyankor már egyáltalán nem kell trópusi vihartól tartani.

Hurrikánveszélyes időszakban nem is lehet ott hajót bérelni?

Bár az ott a holtszezon, de a chartercégek működnek és féláron vagy még olcsóbban kínálják ilyenkor a hajóikat. Csak persze benne van a pakliban, hogy ha viharveszély van, akkor be kell tartani a hajót bérbe adó cégek és hajósaik utasításait.

Ruji