Szokatlan déli óceáni menet várható?

A versenyben vezető, az India-óceánon vitorlázó Simon Curwen hívta fel arra a figyelmet, hogy idén másmilyen lehet a déli óceáni menet a Golden Globe Race-en a négy évvel ezelőttihez képest. Ugyanis megváltozott az időjárás 2018 november-decemberéhez képest.

Ezúttal szokatlanul erős az antarktiszi sarki örvény, a polár vortex. Ennek következtében negyvenes szélességi fokokon általában tapasztalható erős nyugati szelek („üvöltő negyvenesek”) a szokásosnál délebbre kerülnek. A Föld forgásiránya miatt állandóan nyugatról kelet felé görgő ciklonok, alacsonnyomású időjárási rendszerek idén az általában jellemző útvonalukhoz képest a sarkvidékhez közelebb eső szélességen haladnak. Egyes magasnyomású rendszerekben is a szokottnál alacsonyabb a légnyomás, ami a zúgó negyveneseket a dühöngő ötvenesek felé tolja.

A Golden Globe Race mezőnyének pozíciói az Indiai-óceánon 2022. december elsején a déli 44. fokra húzott virtuális jéghatár, tiltott zóna felett hajózva

Ez persze lassíthatja lelassíthatja az előrehaladást Hobart felé, hiszen a versenyzők a kijelölt virtuális határnál nem mehetnek délebbre. Így gyakrabban kerülhetnek az anticiklonok északi oldalára, szembeszélbe is. Jelenleg az Indiai-óceánon a még hajózó Golden Globe Race flotta versenyzői inkább vegyes szélirányt és erősséget tapasztalhatnak tomboló viharok veszélye helyett.

Egyébként sem egyértelmű, hogy a ciklonok délebbre tolódása lassabb menetet eredményez. Ha a Golden Globe Race résztvevőinek szerencséjük van, akkor persze egy anticiklon déli oldalára kerülnek a negyvenedik fok tájékán. Most például – lásd a fenti képen – éppen ebben a helyzetben vitorlázik jó tempóban kelet felé az első öt hajó. Ugyanúgy segítheti a menetüket, ha egy-egy ciklonnak csak az északi oldala kerül a 44 fok fölé, tempós bőszelezést biztosítva, de a középpontja és a veszélyes része a tiltott vizeken halad el.

A ciklonok általános mozgása a déli óceánokon kelet felé

A jó hír az, hogy az intenzív alacsony nyomású viharok egy része a Hobartba és később a Horn-fokra vezető útvonal alatt is maradhat. Csak az idő dönti el, hogy a déli 40-44. szélességi szélességi körön való vitorlázás idén valóban, mindvégig másmilyen lesz-e, mint 2018 telén (a déli félteke nyarán).

A rossz hír pedig az, hogy ez lassítja az előre haladást a következő médiapont, Hobart, majd pedig a Horn-fok felé. Tekintve, hogy ez a Golden Globe Race két hónappal később rajtolt, mint a 2018-as, plusz be kellett vitorlázniuk Fokváros elé, ezért sokkal hátrébb tartanak, mint anno Kopár Istvánék. Mivel pedig a nyár a déli féltekén is véges, Don McIntyre belevette a verseny szabályába, hogy aki nem érkezik meg a hobarti találkozási ponthoz 2023 január 31-ig, az nem folytathatja az útját a Csendes-óceánon a Horn-fok felé. Ugyanis még a Csendes óceánon érné a déli ősz. A Horn-fok előtt pedig nem csak jelentősen délebbre kell menni, mint addig, de akkor a ciklonok is megerősödnek és északabbra kerülnek.

Mitől más idén az időjárás a déli óceánokon?

Megszokhattuk, hogy ilyenkor sokan (különösen a médiumokban) rávágják, hogy „ja, kérem a klímaváltozás, a felmelegedés és az ózonlyuk!”

Természetesen a déli féltekén most tapasztalható időjárás alakulásában ezek a tényezők is közre játszanak így vagy úgy. Vagy mégsem…

Nyilván nem szeretnék bármilyen szakértő szerepben tetszelegni (kár, mert nagy divat az is), hiszen, amit leírok, csak pár órányi olvasgatás eredménye. Hajósként viszont tudom, hogy semmi sem fekete vagy fehér, az összefüggések szerteágazók és megbonthatatlanok. Azt meg pláne tudom, hogy egyetlen jelenséget célzottan divatos indokkal magyarázni inkább politikusi magatartás, különösen olyan témakörben, amelyre már pártok, irányzatok és népszerű szekértáborok alapozzák az ideológiájukat.

Mi az a polár vortex, vagyis a sarki örvény?

Ennek érthető magyarázatát egy az xforest.hu oldalon olvasott cikkből, Mézes Dorottya írásából sikerült talán a leginkább megértenem. Remélem sikerrel. Köszönöm neki.

A „polar vortex” vagy poláris örvény tulajdonképpen egy ciklon a sarkok felett, amelynek közepén egy nagy kiterjedésű, alacsony nyomású terület áll az alsó légköri rétegekben.  Ezek a ciklonok tartják a hideg levegőt a sarkok felett, megóvva a jégsapkákat az olvadástól. A déli féltekén, így a Déli-sarkon is ez és minden ciklon az óramutató járásával egy irányba forog.

A poláris örvény a magas légrétegben, a sztratoszférában forog, óriási és nincsenek benne frontok

A poláris örvény is úgy alakul ki, mint a többi ciklon, néhány fontos különbséggel. Először is, míg a ciklon kialakulása a troposzférában kezdődik és ér véget, addig a polár vortex sokkal magasabban, fent a sztratoszférában alakul ki, majd hat a troposzférára, és végül a sztratoszférában szűnik meg, ami feloldja a troposzférikus örvényt is. A második fontos különbség a méretében rejlik. Egy átlagos mérsékelt övi ciklon átmérője kétezer kilométer körüli (durván egész Európát lefedheti), míg egy vortex ennek legalább ötszöröse. Az utolsó lényeges eltérés pedig a kialakulásának helyével függ össze: mivel a sztratoszférában úgynevezett barotróp légkör van, tehát a hőmérséklet adott nyomáson állandó, ezért nem alakulnak ki frontok az óriási ciklon létrejöttekor.

A polar vortex az Antarktisz felett

A poláris örvény szélén kialakul egy erős futóáramlat, a poláris áramlás vagy polar jet. Ez a sztratoszferikus széláramlat körbe öleli a Földet. Minél nagyobb a nyomáskülönbség a ciklon belsejétől a széléig haladva, annál gyorsabban forog az örvény és annál erősebb szelek keringenek körülötte.

Ha elég gyorsan forog a poláris jet, akkor a hideg levegőt bezárja a sarkok fölé, kemény fagyokat okozva a pólusokon, és enyhe időjárást biztosítva a saroktól távolabbi területeknek.

Amikor a polár vortex stabil, akkor a ciklon széle és így a polar jet alakja a szabályos kör alakot közelíti. Amikor az örvény melegebb, instabilabb, akkor a polár jet széle nagymértékben hullámzó. Ez meghatározza a sarkvidéktől távolabb mozgó ciklonok és anticiklonok mozgását, útvonalát.

Az örvény alakulása, jellemzői rendszeresen, évről-évre változnak, de nem szabályos ciklusokban. Olyan sok tényező befolyásolja, hogy a poláris vortex előrejelzése rendkívül bonyolult.

Erős poláris vortex esetén a ciklonok délebben vonulnak és az anticiklonok több csapadékot biztosítanak Ausztráliának. Ez a pozitív SAM esete

Az éghajlattudósok a nyugati szelek övének a Déli-óceán feletti mozgását Ausztrália felé vagy onnan el, déli gyűrűs módnak (Southern Annular Mode = SAM) nevezik. A SAM, valamint a La Niña/El Niño (ENSO) együttese és az Indiai-óceáni dipólus Ausztrália és környékének legjelentősebb klímavezérlő jelenségei. De nem folytatom, mert ezzel már messzire kanyarodnánk, hát hagyjuk! Örülök, ha eddig jól értettem.

A Föld szépen gyógyítgatja önmagát…

A 2019-2020-as déli nyarak idején gyengébb, melegebb sarki örvény miatt is bekövetkezett ausztráliai szárazság és bozóttüzek hatásaként rengeteg füst, illetve a 2020 január 14-én HungaTonga-Hunga-szigeten történt óriási vulkánkitörés következtében sokszáz millió tonnányi vulkáni hamu került a legfelső légrétegekbe. Ezek a közepes méretű, maximum 2 mm-es hamuszemcsék évekig a légkörben maradnak és visszaverik a napfényt. Amivel viszont lehűlést okoznak. Annak idején írtunk erről a vulkánkitörésről és annak klimatikus hatásairól.

A lehűlés következtében erősödhet a polár vortex, a sarki örvény.

Amikor a polár vortex erősebb – értsd hidegebb –, és az Antarktisz környékén a felső légkörben fújó erős szelek párosulhatnak az alacsonyabb légköri szelekkel – akkor a nyugati szél Ausztráliától délre közelebb kerülhet az Antarktiszhoz. – mondja Ariaan Purich ausztrál klímakutató.

Ennek következményeként délebbre húzódnak a ciklonok vonalától északabbra kialakuló az anticiklonok is. Ettől nem csak másmilyenek, gyengébbek lesznek a szelek az óceánon a negyvenedik szélességi körön, de a szokásosnál nedvesebb időjárás tapasztalható Ausztrália délkeleti részén.

Vagyis populárisra tömörítve: A Föld gyógyítja önmagát. Az általános felmelegedés tüzeket kelt, a rengeteg füst viszont általában hűti a légkört, különösen ha a Föld szép okosan még hozzá ad nem kevés vulkáni hamut. Mindezek következtében ott, ahol korábban a szárazság miatt tüzek gyúltak, csapadékosabb időszak következik.

(Egy ilyen magyarázattól persze egy tisztességes klímakutató bizonyára hátast dob, de én, lévén csak szegény földhözragadt, a messze távolból híreket olvasgató marha, így tudom magamnak feldolgozni az olvasottakat, hallottakat.  Bocsánatot kérek. )

“A sarki örvény jelenleg erősebb és hidegebb a szokásosnál” – mondta Andrew Marshall, az ausztrál Bureau of Meteorology (BOM) vezető klímakutatója.

Amúgy, az erős és hideg, határozott polár vortexben nem csökken a novemberben szokásos módon és mértékben, hanem növekszik a a Déli-sark feletti nyári ózonlyuk, amit hál’Istennek fel lehet nyomni a cikkekbe főcímként. Ha innen közelítünk, és csak erről írunk, akkor remekül lehet a frászt hozni az olvasóra! Csakhogy ez a jelenség, az ózonlyukkal kapcsolatban normális ilyen esetben, a bonyolult összefüggésnek csak egyik, tulajdonképpen mellékes eleme. Zárójelben: mellesleg az emberi freon-kibocsátás okozta ózonréteg károsodás gyógyulása az ilyen gázok használatának korlátozása nyomán csak 2050-re várható.

Az ózonlyuk változása 2022-ben az augusztus eleje és október közepe közötti időszakban (Gfycat)

Vitorlás lezárás

Akár igaz, amit fentebb leírtam az antarktiszi sarki örvényről és hatásairól, akár nem, majd meglátjuk a vitorlázásban észlelhető eseményekből. Ha igaz, akkor a Golden Globe Race résztvevőinek összességében békésebb és lassabb útjuk lesz a déli óceánokon. Persze egy-egy komoly viharba futás ettől sem kizárt!

Vagy lehetőség nyílhat a földkerülő vitorlás rekordot megdönteni szándékozók számára (Spindrift, Maxi Edmond de Rothschild trimaránok) egy jó csúcsmenetet futni.

A csúcsjavításra készülő  Sails of Change (Spindrift) trimarán – Fotó: G. Lebec

Kell hozzá persze egy ígéretes atlanti-óceáni időjárás, hogy pár nap alatt leszáguldhassanak délre. Ott viszont az erős szeleknek az Antarktisz felé húzódása miatt ők is délebbre, tehát rövidebb úton, valahol az 50. és 60. szélességi körökön vitorlázhatnak körbe, vissza az Atlanti-óceánra. Nyilván a jéghelyzet függvényében.

Szeretnék ugyanis a csapatos vitorlás földkerülés csúcsidejét (Jules Verne Trophy) negyven nap alá tuszkolni. Ha valamikor, hát most talán lesz rá lehetőségük a polár vortex hatásainak köszönhetően.

Ruji

Kapcsolódó

A tongai vulkánkitörés – károk a Csendes-óceán minden partján

Pénteken délután hatalmas vulkánkitörés történt Polinéziában, amely napokkal később is okozott károkat az óceán távoli partjain is. A robbanásnak az egész Földet érintő klimatikus hatása is lehet a köetkező hat évben