Az evezősök és más Duna-járók kedvenc ipari műemléke 1927 óta áll a Dunában.

A Dorogi Szénbányákhoz tartozott eredetileg: az 5,7 kilométeres drótkötélpályán csillékben ideszállított szénport itt rakták uszályokra, hogy azt utána a csepeli erőműbe és különböző főváros ipari üzemekbe fuvarozzák. A rakodó 1963-ig üzemelt teljes gőzzel, 1970-ben teljesen leállt és a drótkötélpályát is leszerelték, majd apránként elvittek róla szinte mindent.

Magányos ipari műemlék

A dunai rakodó, illetve kötélpálya állomás, vagy ismertebb nevén szénrakodó, a Dorogi Szénbányák szállító s elosztó üzemegységének volt különleges részlege. A konstrukció 1927-ben kezdett el működni és bár minden bizonnyal a különleges kiképzésű, kinézetű szerkezet megépítésének története lenne a legérdekesebb fejezet eme históriában, sajnos a folyó aljára lerögzített monstrum megalkotásáról nem találunk leírásokat. Annyi valószínű, hogy az építés első fázisát jelentő alapozást a lehető legalacsonyabb vízállásnál végezték el, a jelenlegi tulajdonos, a Váltótér Alapítvány képviselőjeként a témában jártas Lévay jenő úgy véli, az alapok 5 méter mélységben vannak a folyó meder talajszintje alatt.

Az építvény funkciiója az volt, hogy a dorogi szénbányák által kitermelt szénport folyami uszályokra továbbítsa. A beton alapokonn nyugvó acélszerkezet több mint 5,7 kilométeres kötélpályával volt összeköttetésben a szénbánya osztályozó egységével, ezen a pályán érkeztek a szénporral megrakott csillék a Duna partjához. A hajókra rakott szenet főként a csepeli erőműbe, illetve a fővárosi ipari létesítményekbe szállították.

Az egyedi helyen és speciális adottságokkal bíró vízben álló épületet csónakkal közelítették meg a munkások, akik a kikötés után egy vaslétrán kapaszkodtak fel a magasban lévő teremhez. A feladatokat két műszakban végezték, de valószínű, hogy a folyamatos működésre is képes volt az állomás. A dunai rakodó kapacitása elérte a napi ezer tonnát is, ezt a teljesítményét 1963-ig tartotta. akor leállították a szállítást, illetve ekkor került sor a kötélpálya és az építmény berendezéseinek elbvontására.

Az épület, mely ipartörténeti emlék, 1970 óta áll üresen, a két hatalmas talapzaton álló szerkezet már csak a fémvázból és a falburkolatból áll.

Ilyen baromi jól nézett ki vasárnap este (2018.09.09) az esztergomi Duna-szakasz legklasszabb építménye, a szénrakodó:

A fotót a 444.hu olvasója, Hajdu Lajos készítette, akinek itt nézhető meg a galériája.