Miért csomóban mérik a hajók sebességét?

A hajók és a repülők sebességét csomóban szokás mérni. Ez a mértékegység a (nemzetközi) tengeri mérföldön alapul: mivel a tengeri mérföld 1852 méter, a csomó pedig az óránként megtett tengeri mérföldeket jelöli.

Egy csomó 1,852 kilométer per órás sebességnek felel meg.

Na de miért pont csomónak hívják, nem mondjuk masninak?

Az elnevezés a hajók 16. századi sebességmérési módszerére utal, és bár azóta maga a mérés jóval kifinomultabb, a név maradt a régi. A módszer lényege, hogy egy kötélre csomókat kötöttek, a kötélre erősített fadarabot a vízbe dobták, és megmérték, hány ilyen kötélcsomónyit távolodik a hajó egységnyi idő alatt.

A fadarab általában háromszög alakú volt, és az egyik oldalán ólommal súlyozták, hogy ne süllyedjen el a vízben, hanem a menetirányra merőlegesen beforduljon, így egy helyben maradt, miközben a hajó egyre távolodott tőle. Az időt homokórával mérték. A mérést végző tengerész átfordította az órát, bedobta a fát, és amikor lepergett a homok, ráfogott az addig az ujjai közt futó kötélre, és megszámolta, hányadik csomónál jár.

Eleinte a csomók közötti távolság és a mérési idő is ingadozott, de idővel sztenderdizálódtak a mértékek: a csomókat 14,4 méterenként kötötték, és a kötelet 28 másodpercig hagyták futni. Persze a fadarabos-köteles kézműves módszer nem volt túl pontos, ezért később egy propelleres fémműszerrel váltották ki – ahogy ez a fenti, bájosan old school videón is látható.