A Bayesian luxusyacht tragédiája – Kérdések és lehetséges válaszok elsősorban hajós szemmel – 2. rész

Külföld

2024. augusztus 25. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

Extrém időjárási jelenség okozhatta a Bayesian gyors elsüllyedését

A horgonyon álló luxusyachtot valami felborította, és az percek alatt elsüllyedt. Ezt igazolják Karsten Borner, a közelben álló kétárbócos sóner (schooner), a Sir Robert Baden-Powell parancsnokának szavai is, aki látta egy pillanatra a felborult luxusvitorlást. Miután átvészelték a nagy szélnyomást elsőként indultak menteni a bajbajutottakat, és ők vették a fedélzetükre a túlélőket a Bayesian mentőtutajáról.

Lehetséges-e, hogy egy lokális, kis területen ható forgószél felborítson egy ekkora hajót?

A következő ipari kamera felvétele 2019-ben Új-Zélandon készült. A kikötőn átszáguldó forgószél hatására előbb a kép bal felső részén az látható, amint egy 15 méter hosszú katamarán bukfencezik az orrán át fejjel lefelé, majd szintén felül a jobb oldalon, ahogy a 44 méteres Encore nevű vitorlás yachtot teríti le a szél a közel teljes borulásig. Ez jól látszik, mert az Encore árbóca alaposan ki volt világítva, amint az is, ahogy a hajó ebből a helyzetből önerejéből visszaáll. Az Encore a Bayesianhoz hasonló egyárbócos sloop-vitorlázatú yacht. Kisebb, 10 méterrel rövidebb, és a tőkesúlya fix, nem észben felhúzható, mint a Bayesiané (erről majd később lesz szó).

Forgószelek

Sokat hallunk forgószelekről, és sokféle névvel illetik ezeket. Ezek a nevek ismerősek, ám pontos tartalmukat kevesen ismerik. Hurrikán, tájfun, ciklon, tornádó. Tudjuk, hogy forgószelek, de mi köztük a különbség?

Az első három ugyanazt jelenti, ezek trópusi forgószelek. A különbség csak abban áll, hogy a világ melyik táján melyik név a használatos. Ami az Atlanti-óceánon hurrikán, az Indiai-óceánon ciklon, a Csendes-óceánon pedig tájfun. Ám a jelenség lényegében mindenütt ugyanaz. Nagykiterjedésű trópusi forgószél.

Más a tornádó, mert az előbbiekhez képest nagyon kisméretű. Még hevesebb, mint a trópusi forgószelek, de kis kiterjedésű. Leginkább szárazföldek, nagy síkságok felett alakul ki forró, nedves és zivataros körülmények között. Nagy cumulonimbus felhőkben keletkező felszálló légáramlatokban születnek. Egy ilyen forgószél átmérője többnyire csak néhány száz méter, és ritkán halad néhány mérföldnél többet. Ám ezen a távolságon a tornádó többet rombol, mint minden más természeti jelenség. Központjuk közelében a szélerő elérheti a 200 csomót (370 km/óra), és a különösen alacsony légnyomás házak tetejét tépi le és autókat emel a magasba.

Víztölcsér

A víztölcsér (angolul waterspout) lényegében tengeren vagy nagy vízfelület fölött kialkuló tornádó. A víztölcsér keletkezésekor a cumulonimbus felhő aljából egy csőszerű képződmény nyúlik a tenger felé. Forgómozgása nagy tömegű vizet szippant fel, ami egy pörgő oszlopot képez a víz és a felhő között. Az oszlop alja és teteje különböző sebességgel mozog, ezért könnyen elferdül és összeomlik. Egy víztölcsér nagyon lokalizált és rövid ideig élő jelenség, de komoly veszélyt jelent egy útjába eső hajóra. Kevésbé súlyos, mint egy tornádó, általában nem tart 30 percig sem, és mindössze egy 30 méter átmérőjű területet fed le. A víztölcsérek lassan, ám szeszélyesen mozognak. Gyakoribbak a trópusokon, mint a mérsékelt égövi vizeken, de ott is előfordulnak.

A Bayesian tragédiáját kezdetben egyértelműen víztölcsér kialakulásával magyarázták. Ráadásul akadtak Ponticellóban szemtanúk, a hajnali órákban kihajózáshoz készülődő halászok, akik víztölcsért láttak.

Víztölcsér akár folyókon is kialakulhat, amint ezen a képen látható. Ez a víztölcsér a floridai Peace Riveren jelent meg 2005. július 15-én – Fotó: Wikimedia Commons

Néhány nappal a baleset után azonban felvetődött annak a lehetősége, hogy a vitorlást nem víztölcsér, hanem légzuhatag borította fel. Raffaele Cammarano helyettes ügyész mondta a sajtótájékoztatón, hogy „”a rendelkezésünkre álló információk alapján légzuhatagról beszélünk”.

Mi a légzuhatag?

Az angolul dowburstnek nevezett jelenség olyan erős lég-leáramlás, mely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt akár 240 km/órás szélsebesség is előfordulhat benne.

A zivatarfelhőkben a lehűlt levegő gyorsan lesüllyed, és amikor eléri a földfelszínt, szétterjed, erős széllökéseket okozva. Ehhez a zivatarfelhőben lévő nagy mennyiségű csapadék (eső, jég) súlya is hozzájárulhat, mivel a lehulló csapadék magával húzza a levegőt. Ehhez adódik, hogy a felszíni és a magasabb légrétegek közötti hőmérséklet-különbségek is elősegíthetik a légzuhatagok kialakulását, mivel a hideg levegő gyorsan lesüllyed a melegebb levegőbe.

A légzuhatagok hirtelen és váratlanul jelentkezhetnek. A kiterjedésük általában nagyobb, mint egy tornádó, vagy víztölcsér hatóköre. Megkülönböztetnek mikró és makró légzuhatagokat. Ez attól függ, hogy az átmérője 4 km-nél kisebb, vagy nagyobb. Ez esetben nyilván mikro légzuhatagról lehet csak szó, hiszen még a közelben álló hajók sem szenvedtek komoly kárt.
A légzuhatag által okozott kár a hasonlóan lokális jelleg és a nagy rombolóerő miatt a felületes szemlélő számára tornádó nyomainak is tűnhet, ám tüzetesebb elemzés során rendszerint felderíthető a valódi ok, elkülöníthető a kétféle jelenség.

Légzuhatag sematikus rajza

Feltehetően a mért meteorológiai adatokból kideríthető, hogy a Bayesiant víztölcsér, vagy lefelé mozgó erős légzuhatag borította fel, de a tengerfenéken lévő hajóroncs szakértő vizsgálata is választ ad majd erre a kérdésre. Mivel a víztölcsérben a levegő felfelé áramlik, míg a légzuhatagban nagy erővel lefelé, és aztán sugárszerűen kifelé, ezért a nyomokból ennek ki kell derülni.

Akár az is eldöntheti a kérdést, hogy a Bayesian környékén horgonyzó, vagy a kikötőben álló hajókon milyen irányú szél fújt akkor, amikor a luxusvitorlás elsüllyedt. Hiszen a légzuhatagból kifelé fúj a szél, a víztölcsér pedig maga felé szívja a levegőt. A víztölcsér a szárazföldi tornádóhoz hasonlóan úgy képes nagy károkat okozni, hogy a szűk romboló körén kívül lévőkre alig van hatással, míg a légzuhatagból kifújó szél nagyobb területen okoz nehézségeket. Ez utóbbira utalhat az, hogy a közelben horgonyzó Sir Robert Baden-Powell kétárbócos sóneren motorral segítve a hajó horgonyon való helyben maradását hosszan küszködtek az erős széllel .

Rajzos ábrázolás – légzuhtag egy reptér felett – Forrás: Wikimedia Commons

Fontos kérdés, de nem ez a döntő

Bármelyik verzió is igaz, az biztos, hogy a Bayesian állt a lehető legrosszabb helyen. Pontosan ott, ahol az őt érő extrém időjárási jelenség ereje a legdurvább hatást fejtette ki. Ám az, hogy a katasztrófát víztölcsér vagy légzuhatag okozta-e, szinte részletkérdésnek is tekinthető.

Sokkal fontosabb, hogy az így feldőlő vitorlásba – amelynek a testén a búvárok eddig nem láttak jelentős külsérelmi nyomot, és egy jól megépített, biztonságosnak tartott hajó – hogyan jutott be gyorsan olyan nagy mennyiségű víz, ami percek alatt elsüllyesztette. Annyira gyorsan, hogy az utasok jelentős részének menekülni sem maradt ideje.

Ezzel foglalkozunk a folytatásban…

Kapcsolódó