A Csendes-óceán minden partján érzékelt esemény volt

Január 14-én délután robbant a (január 11-én állítólag aktívról alvóvá átminősített) vulkán a Csendes-óceánon a Tonga-szigetekhez tartozó Hunga Tonga–Hunga-szigeten. A kitörés nagysága sokszorosan nagyobb volt minden valaha végrehajtott emberi, nukleáris robbantásnál. A vulkán 17 kilométer magasba lőtte fel a hamut, a robbanás hangját ezer kilométernyire Fijin, háromezer kilométernyire onnan Új-Zélandon, sőt Alaszkában is lehetett hallani. A vulkáni felhő több, mint 300 kilométeres átmérőben szétterjed a légkör felső rétegeiben. Az esemény kiterjedése jól érzékelhető a műholdakról érkezett felvételeken (lásd lejjebb).

A Csendes-óceán teljes, 166 millió négyzetkilométer kiterjedésű területére hatással volt a kitörés, határozott légnyomás hullámot mértek Japánban és az Egyesült Államokban is. A jelenség cunamit indított el. Észak-Amerikában például a kaliforniai Port San Luisnál 124 cm magas hullám érte el a partot, de Alaszkában (King Core) is 85 centis hullámot mértek, amely persze a partra zúdulva ennél jóval magasabbnak tűnik és az erejével komoly pusztítást végezhet.

60-100 hajó sérült meg a közvetlen környéken

A cunami védett marinákban okozott kisebb-nagyobb hajósérüléseket

A cunami új-zélandi, japán és polinéz marinákban a becslések szerint összesen 60-100 kishajót, yachtot rongált meg, több el is süllyedt. A legnagyobb kárt 11 ezer kilométernyire Tongától, Peru partjainál okozta.

Bő ezer mérföldnyire a kitöréstől az egyébként láthatóan védett új-zélandi Tutukaka Marinában tucatnyi hajó sérült meg

Súlyos olajszennyezés

A 158 ezer tonnás tankert a perui partoknál rakodás közben érte el a cunami

Vasárnap, tehát közel két nappal a vulkánkitörés után a 274 méter hosszú, 158 ezer tonnás Mare Doricum olajszállítót a perui Ventanilla város közelében lévő La Pampilla olajfinomítónál állva érte el a cunami hulláma. Éppen a hajó rakományát szivattyúzták a partra és a tankert érő vízmozgás elszakította a csöveket. Becslések szerint 6000 hordó olaj ömlött a tengerbe a hajó egymillió barreles rakományából, súlyos szennyezést okozva két öbölben is.

A földmozgás ezen a környéken nem meglepő

A Tonga-szigetek környékén és általában a Csendes óceánnak ezen a részén a vulkáni tevékenység egyáltalán nem meglepő vagy váratlan. Maga a Hunga Tonga–Hunga sziget is 2015 januárjában született, természetesen vulkáni tevékenység révén. Előtte két kis sziget állt ott.

A kitörés képei vízről és űrből, illetve a csendes-óceáni tektonikus lemezek. A kitörésre magyarázatot adnak a kőzetlemezek határai. A színes terület a csendes-óceáni tektonikus lemezt mutatja. A Tonga királyság szigetei éppen egy szubdukciós zónában vannak (a pirossal bekerített rész)

Az óceán java, 62 százaléka a hatalmas Csendes-óceáni Lemezen nyugszik és ennek a kőzetlemeznek a határa húzódik éppen a Tonga-szigeteknél is, amely úgynevezett szubdukciós zóna. Itt két kőzetlemez találkozik, ez esetben a hatalmas Csendes-óceáni tektonikus lemez csúszik be a szomszédos Ausztrál Lemez alá. Vagyis az itteni szigetek egy szubdukciós zónában, a tektonikus lemezek találkozásának határvonalán állnak. Ilyen helyen mindig jelentős a vulkanikus tevékenység és az itteni vulkánkitörések vagy víz alatti tengermélyi események, például olykor maga a szubdukciós mozgás is természetes módon cunamit, szökőárat eredményezhetnek.

Lehetséges klimatikus hatás és légszennyezés

A tongai vulkánkitörés következtében sokszáz millió tonnányi vulkáni hamu került a legfelső légrétegekbe. Ezek a közepes méretű, maximm 2 mm-es hamuszemcsék évekig a légkörben maradnak és visszaverik a napfényt. Szétterjedve a föld teljes légterében a következő években az általános felmelegedési folyamatot ideiglenesen megállíthatják és akár lehűlést is okozhatnak. Mielőtt ennek túlzottan örülnénk: igaz, hogy ez adhat pár évnyi haladékot az emberiségnek a környezetszennyezés visszafogására, ám az általános felmelegedés folyamata pár év múlva visszaáll a mostani pályára.

Nem jelent megoldást a klímaváltozásra azért sem, mert a hőmérsékletet csökkentő hatásban kiemelkedő szerepet játszik a hamu mellett légkörbe jutott rengeteg kén-dioxid is. Ami viszont erősen rontja a légszennyezettségi helyzetet.

A vulkáni hamu a légkör felső rétegeibe jutott és azonnal szétterült sokszáz négyzetkilométeren. A hamuszemcsék évekig a légkörben maradnak

A tongai vulkánkitörés VEI 5-ös erejű volt. A Volcany Explositivy Index a vulkánkitörések robbanékonyságának relatív értéke. Minden egyes fokkal tízszeres szintet lép a robbanás ereje. 1800 óta mindössze 20 olyan vulkánkitörés volt, amely elérte vagy meghaladta az 5-ös értéket. 1815-ben a  Mount Tambora 7-es kitörése vagy a híres Krakatau 1887-es 6-os erejű robbanása és a többiek alkalmanként átlagban 1,2 Celsius fokkal csökkentették a Föld átlaghőmérsékletét. Ez alapvetően három tényezőtől függ és a tongai vulkán mindhárom kategóriában “jól teljesít”. Meghatározó az Egyenlítőtől való távolság, a vulkáni hamu kémiai összetétele, nevezetesen a kén-dioxid tartalma, illetve az, hogy a kilőtt hamufelhő milyen magasságba jutott.

A légkörbe jutott kén-dioxid mennyiségre nyilván még csak becslések vannak, de egyes tudományos források feltételezik, hogy a következő hat évben a földi átlaghőmérséklet az emelkedés helyett jövőre 0,5 Celsius fokot csökkenhet a tongai hamu következtében. Ez nem kevés, hiszen az eddigi ütem alapján a bolygó átlaghőmérsékletének 2 fokkal való növekedését 2060-ra tették a szakértők.

Felvételek az űrből

A pénteki Hunga Tonga–Hunga szigeten történt kitörés nem az egyetlen volt, csak a legnagyobb. A első után még hétfőn is volt újabb kitörés, de már messze nem olyan erős, mint az első, amelynek óriási méreteit legjobban a különféle űrszondák által készített felvételeken érzékelhetjük.

A tongai vulkánkitörés nem lakott szigeten történt, de az ereje és a hamufelhő hatásai nyilván megrázta a polinéz Tonga királyság teljes területét, amely 167 szigetből áll. Ezek közül csak 52 lakott és 103 ezer ember él itt. Halálos áldozatokról nincs hír, illetve a kitörést követő cunaminak vannak áldozatai, de feltehetően kevesen. Tongán a két kitörés következtében tönkrementek a kommunikációs hálózatok, szennyezett az ivóvíz és a vulkáni hamu miatt a levegő minősége is még sokáig rossz lesz.