Vitorlázás
Érdi Mári – ILCA6: 12.05-kor a 4. futam, 13.13, 5. futam, 14.21. 6. futam
Vadnai Jonatán – ILCA 7: 12.20-kor az 5. futam, 13,28, 6. futam
Vadnai Jonatán a négy futam után az immár egy kiesővel számított sorrendben a 43 hajós olimpiai ILCA 7 mezőnyben a 17. helyen áll (Futameredményei. 16., 12., 21. a kiesője, és 13.) . Az eredményekben nagy a szórás mindenki esetében, még az összetett első Matt Wearn is kétszer nem fért be az első tízbe. A hetedik helyezett is csak 10 ponttal áll Joni előtt. Ha elkapja a fonalat, egy-két jó futammal, nagyot javíthat a helyezésén.
Érdi Mári szintén 43 nemzet versenyzői között a tízfutamos versenyből eddig megrendezett három futam alapján (kiesővel számolva) 24. (Futamai: 20., 19. és a kieső 33.) A női lasereseknél is nagy a szórás. Eddig csak az élen álló, az olimpiai részvételei során már mindenféle színű érmet begyűjtött rutinos holland Marit Bouwmeester nem hibázott nagyot. Mári helyzete jelenleg nehezebb, mint Jonié, viszont az ILCA 6 osztályban még hét futam van hátra. Egy-két jó eredménnyel Érdi Mári is előre ugorhat a mezőnyben.
És akkor kisüt a nap!

Fotó: World Sailing / Sander van der Borch
Több, mint negyven alkalommal volt szerencsém adriai charterhajós versenyek rendezésben részt venni, leginkább pályafelelősként. Az egyhetes közép-dalmáciai kalandozással járó vitorlás események örök szép élményeik a résztvevőknek. Tapasztaltam azonban, hogy a sok-sok évente visszatérő vitorlázó emlékeiben másképp maradnak meg ezek a hetek, mint nekem. Számomra akkor sikeres a rendezés, ha érdekesek, változatosak a futamok, izgalmas, szoros a verseny. Persze, könnyű nekem a rendezőhajón, aránylag védett helyen akkor is, ha zuhog az eső, ha nagyon kemény a szél. Nyilván mást látok, mint, aki az időjárásnak kitéve a dekken küzd, és főleg a futamok apró sikerei és kudarcai is csak az övék.
Az viszont szinte egyforma mindenkinél, ahogy általában, teljes egészében emlékeznek az egyhetes regattákra. Én inkább arra, hogy milyenek voltak, hogy sikerültek a futamok, hogy végig jó szél fújt-e, és az a szél úgy fordult-e, ahogy reméltem a pálya kialakításakor, a kerülendő szigetek megválasztásakor. Ha ezek rendben voltak, nekem akkor marad meg az adott hét jó, és emlékezetes versenyként.
Ám a résztvevők sokszor inkább arra emlékeznek, hogy mikor mennyire volt kellemetlen az időjárás. „Ja, az a remek, napsütéses év?” kérdik, és emlékeznek örömmel egy olyan hétre, amikor az első napokon borzasztóan szürke, esős időben vitorláztak, ám csütörtökön eltakarodtak a felhők, és kápráztatóan felragyogott az Adria az utolsó két vitorlásnapra. Az ilyen hétre gyönyörű, naposként emlékeznek a legtöbben.
Ha pedig a hét első felében ragyogott a tengeri táj, és akár csak az utolsón szürkítették az örök kék Adriát a fellegek netán esővel, akkor az emlékekben megmarad az „az esős év, ugye?”
Ha ma, vagy legkésőbb holnap „kisüt a nap” Márinak és Joninak, akkor ez gyönyörű Olimpia lesz a számukra. Hogy ez milyen eredményt jelent majd? Kit érdekel? Engem nem. Én csak kibic vagyok.
Csak az ő emlékeik számítanak.
Ruji
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!
Error: No feed found.
Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.