Sydney – Hobart: A verseny

Vitorlázás

2018. december 24. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

Olyan, mint nálunk a Kékszalag

Persze hosszabb, jelentősebb és veszélyesebb. Na meg híresebb és sokkal több pénz úszik a vízen, mint amikor mi kerüljük a Balatont. Ez érthetõ, hiszen Ausztrália sokkal nagyobb és gazdagabb, a tengerrõl nem is szólva. Mégis ugyanaz. Nekik is ez a legfontosabb nagyhajós versenyük. Az abszolút gyõzelemre törõk szintén mindent bevetnek, ami számukra anyagilag, technikailag lehetséges. És akadnak sokan, akik fõleg a kihívás miatt, önmaguk kipróbálásáért szállnak a vízre, pusztán csak hogy elmondhassák magukról: “megtettem”. Küszködnek és szenvednek is, és közülük sokan bizonyosan megfogadják a célba érve, hogy ezt soha többé. Többségük egy év múlva mégis újra rajthoz áll, sőt alig várja a versenyt. Éppen úgy, ahogyan mi a Sydney-Hobarthoz képest kicsiny tókerülõnket.

628 tengeri mérföld, általában zötykölődős, néha életveszélyes menet

Rajt karácsony másnapján a Sydney-öbölben sok százezer néző előtt, majd délnek tartva végig az ausztrál partok mentén Tazmániába a hobarti célig.

A hajók, amelyek valaha is megnyerték ezt a versenyt legendákká váltak. Morning Cloud, New Zealand Endeavour, Ragamuffin, Morning Glory, Brindabella, Sayonara, Bumblebee 5, Alfa Romeo, Quest, Nokia, Wild Oats XI., csak néhány nagy név közülük. Ők többnyire újra és újra ott vannak a rajtnál. Hiszen, ha már nem esélyesek abszolútban, nyerhetnek hendikep alapján.

A Rolex Sydney-Hobart versenyen két rajtvonalról indulnak a hajók. Előrébbről a nagy, gyors hajók, száz-kétszáz méterrel mögülük a mezőny java.

Tattersall’s Cup

A legnagyobb érdeklődés a Sydney-Hobarton is a leggyorsabbat, az abszolút gyõztest illeti, ám a fõ díjat, a Tattersall’s Cupot a hendikep számítás alapján korrigált legrövidebb menetidõt produkáló hajó kapja. Ezt a díjat bárki elnyerheti. A legfontosabb kérdés ilyenkor az, hogy miként alakul az időjárás a leggyorsabbak befutása után. Nyilván, ha a szél erősödik, az a kisebb és lassabb hajók esélyeit növeli, míg a szél leállása a már befutottak, vagy még az elsők után rövid időn belül célba érteknek kedvez.

A pálya és a meteotaktikai kihívás

Sok szépsége mellett a Sydney Hobart a különleges körülményei miatt is a világ egyik legjelentősebb, legelismertebb offshore versenye. A vonalban 629 tengeri mérföld hosszú pálya alapból nagyon egyszerűnek tűnik.

A mezőny Sydneyből indul.

Az ausztrál partok mentén vitorláznak dél felé a hajók. Itt is rendre találkoznak kemény kihívásokkal, különösen, ha szembeszél fúj. A hullámok aztán az aránylag sekély vizű Bass Straiten – az Ausztrália és Tazmánia közötti szorosnál – lesznek igazán durvák és meredekek, amiben főszerepet játszanak az arrafelé jellemző erős áramlatok. A pálya Tazmánia keleti oldalán folytatódik a Derwent-folyó torkolatáig számtalan taktikai lehetőséget kínáló trükkös szeleivel.

Végül a befutó szakasz ismét más világ, vitorlázás a folyón fel a hobarti célig. Aki itt úgy gondolja, hogy vége a versenynek, nagyot téved. Az utolsó 11 mérföldön Hobartig, gyakran újraosztják a lapokat, és akár gyökeresen változhat a már kialakultnak tűnő sorrend.

A körülményeket a meteorológusok hajszálpontosan előre jelezik. Feltételezve, hogy az esélyes csapatok mind hibátlanul viszik hajóikat, a navigátorokon és a taktikai döntéseket végül meghozó skippereken múlik, hogy ki lesz a győztes.

Még a legnyugodtabb Sydney Hobart is kőkemény verseny, mert ha gyenge a szél, akkor a jó szerepléshez rengeteg vitorlacserét kell végrehajtani a folyamatosan nagy odafigyelést és csapatmukát igénylő, tehát fárasztó hajóvezetés, hajókezelés mellett. Ez a verseny egy sprint, csúcsteljesítménnyel zajló vágta. Nincs pihenés. Aki nem eléggé felkészülten száll hajóra akár a második naptól használhatatlanná válik, még ha képzett jó vitorlázó is, de erre a speciális terhelésre fizikailag nem felkészült.

Ráadásul egy Sydney Hobarton találkozhatnak a résztvevők olyan körülményekkel, hogy a sebesség még a legelszántabb versenyzőknél is másodlagos szemponttá válik, már csak a hajó egyben tartására, a túlélésre figyelve.

Más a hozzáállás

A legfontosabb minden résztvevő számára biztonság. Aki odakerül egy Sydney Hobart közelébe, megdöbbenhet azon, mennyire más szemlélettel készülnek a versenyre az igazi offshore vitorlázók – a mezőny hátsó fele is (!) -, mint ahogy nálunk a tavon állnak hozzá még akár a legjobb csapatok is egy nagyhajós versenyhez, például a Kékszalaghoz. Mi is elmondjuk, hogy tiszteljük a természetet, a hatalmas erőket, tudjuk kicsinységünket. De ez többnyire csak duma. Az offshore versenyzők az egyéni fizikai és lelki felkészüléstől a csapatmunka kidolgozásán át a hajó tökéletes felkészítéséig mindenre nagy alázattal figyelnek.

Apróság, de egészen biztos, hogy egy Rolex Sydney Hobart versenyen a rajthoz álló száz hajón nincs annyi alkohol, amennyit egyik-másik Kékszalag “versenyző csapat” a Balatonon elfogyaszt a tókerülő két napja alatt…

Hasonlóképpen a verseny rendezősége is. Számos feltétel mellett például szigorúan megkövetelt rádiós bejelentkezési kötelezettségeket ír elő a verseny szabályzata. Bármely apró mulasztás kizárással jár, nincs pardon. Nálunk a Kékszalagon szinte büntetlenül mehetnek hajók éjszakai fények nélkül, vagy szabálytalanul, egyszerű fehér fénnyel az árbóc csúcsán, ami mellesleg azt jelenti, hogy “horgonyon állok”…

A déli romboló

Egy Sydney Hobarton a helyzet akkor válik a legkeményebbé, ha bejön a déli romboló. Autóversenyes példával ekkor a Forma 1 futam hirtelen Párizs-Dakar ralivá válik. Lehet, hogy ez a példa nem pontos, mert a változás talán még durvább.

A legendás Brindabella a déli romboló szélben vitorlázva

A szelet nem hiába illetik a „southerly buster”, vagyis déli romboló névvel.

Amikor megérkezik, egy pillanat alatt, 180 fokos szélfordulóval csap le a vele szembe jó szélben bőszelező hajókra. A kellemes hajózás egy 20-30 csomós vagy még erősebb lórúgással egy pillanat alatt kőkemény cirkálásba fordul. A hullámok szinte azonnal kellemetlenül magassá és röviddé válnak, mert a tenger szembe áramlik a széllel. A legtragikusabban az 1999-es versenyen alakult a helyzet, ami hat emberéletet követelt.

Ruji

Fotó: Carlo Borlenghi / Rolex