Rendkívül komoly a helyzet a Duna horvát-magyar-szerb közös érdekeltségű szakaszán, illetve Belgrád fölött, ahol a magyar jégtörők sokszor méterről méterre haladva törik a jeget. Még egy ideig nem térhetnek haza.

Jóval hidegebb tél köszöntött ránk az idén, mint amilyenhez az utóbbi években hozzászokhattunk. A tartós mínuszok 50-100 évvel ezelőtt még nem voltak ritkák, manapság azonban már kivételes és ritka látvány a változó intenzitással zajló Duna, vagy éppen a jéggel borított Tisza.

A Tisza beállt

A Tisza jege teljesen beállt a magyarországi szakaszokon, a Duna pedig változó intenzitással zajlik, ám nincs szükség egyelőre a jégtörők bevetésére – mondta a hirado.hu-nak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.

A Tiszán az elmúlt két hétben – nagyon kis megszakításokkal – teljesen beállt a jég. Alacsony a vízállás és hajózási zárlat van ezen a folyónkon, így a jégtörő hajóknak sincs egyéb dolguk egyelőre, mint a kikötők környékének, a nagyobb vízi műtárgyak, zsilipek megközelíthetővé tétele – mondta el a hiradó.hu megkeresésére Siklós Gabriella, a vízügyi főigazgatóság szóvivője.

Ha megfelelő ütemben melegszik az idő – tette hozzá –, illetve nem érkezik egyszerre nagy mennyiségű csapadék a hegyekből a Tisza vízgyűjtőibe, majd onnan a Tiszába, nem is lesz szükség nagyobb beavatkozásra.

A Tisza jege jelenleg 10 és 40 centiméter között változik, a folyó felső területein több helyütt 20-30 centiméteres hóréteg is borítja a jeget. A tiszalöki és a kiskörei vízerőmű üzemszerűen működik.

Folyamatosan figyelik a jég vastagságát

A vízügyi szakemberek napi 24 órában figyelemmel kísérik a hidrológiai, meteorológiai jelentéseket, előrejelzéseket, így ha szükséges, intézkedések történnek a jégtörők üzembe állítására, a jég robbantására vagy a partról működtethető kotrók használatára.

Az elsődleges feladat ilyenkor – például – a folyókanyarokban kialakuló úgynevezett jégdugók megtörése annak érdekében, hogy a jégtáblák lefelé tudjanak haladni a folyón, ne zárják el a víz útját – magyarázta Siklós Gabriella.

A Duna zajlik

A Duna a magyarországi szakaszán jól szabályozott, ezért sokkal ritkábban fordul elő az, hogy a felületén a jég beáll. A folyó jégborítottsága ezekben a napokban 20 és 40 százalék közötti – mondta Siklós Gabriella. Itt jégtörésre egyelőre nem kell készülni, a felső szakaszokon pedig – a vízerőműveknél – közösen figyelik és értékelik a helyzetet a magyar vízügyi szakemberek a szlovák kollegákkal.

Négy jégtörő hajót küldtünk le a Dunán

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Siklósi Gabriella arról is beszámolt, hogy a dunai jégtörők egy része az itthoni helyzettől függetlenül munkában áll.

Négy hajót küldünk a Duna alsó, magyar határtól körülbelül 80 kilométerre levő szakaszára. Két hajónk, a Jégtörő XI-es és a Jégtörő VI-os a horvát-magyar-szerb úgynevezett közös érdekeltségű területen töri a jeget, illetve tartja fenn jelenleg a már felszabadított folyosót Dályánál, kettő pedig – a legnagyobb jégtörőnk, a Széchenyi és a Jégtörő VII-es – onnan továbbhaladva, egy új megállapodás értelmében már Belgrádnál dolgozik a jégtorlaszok megbontásán.

Tekintélyes mennyiségű jéggel küzdöttek meg

Két hete a Duna horvát szakaszán, a dályai kanyarban mintegy tíz kilométeres jégtorlasz alakult ki.

Gombosnál néhány napon belül közel három métert emelkedett a vízszint, megáradt a folyó.

A víz addig gyűlt, amíg a magyar jégtörők nem tudtak olyan csatornát kialakítani, amelyen le tudott folyni a víz. Jelenleg is ez az egyik „gócpont” ennél a külföldi védekezésnél – szögezte le az OVF szóvivője.

Nem volt egyszerű, de megcsinálták

A múlt hét eleji jelentések szerint a dályai-szorosnál a Jégtörő XI-es annak ellenére sikeresen ment át Magyarország irányából a torlaszon, hogy kísérőhajója, a Jégtörő VI. átmenetileg a jég foglya lett.

A XI-es a torlasz alá érkezve megkezdte annak bontását, így a lebontott jégtorlaszdarabokat a folyó már el tudta vinni.

Ez lehetővé tette a torlaszon egy szabad folyosó kialakítását, ezen keresztül a Jégtörő VI-ost is ki tudták szabadítani. Végül a Jégtörő XI. is áthaladt a torlaszon, és a jégmezőben nyitott folyosón kialakult a folyamatos jégzajlás.

Belgrádhoz vezényelték a Széchenyit és a Jégtörő VII-est >>>

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság

A folyásirány szempontjából alulról felfelé törik a jeget a hajók, vízügyi szaknyelven ezt alvízi irányból felvízi irányban törésnek nevezik.

A dályai kanyarból Belgrádhoz vezényelt hajóinknak – a Széchenyinek és a Jégtörő VII-esnek – tehát előbb le kellett jutnia a jeges folyón az alvízre – Belgrádig –, jelenleg pedig az ekkor kialakított csatornát szélesítik annak érdekében, hogy a víz zavartalanul és biztosan le tudjon folyni.

Siklósi Gabriella beszámolt róla: a jégtörés annak függvényében halad, hogy mekkora torlaszokban akadnak el a hajók. A helyenként áthatolhatatlannak tűnő jég miatt nagyon komoly és nehéz munka folyik ezen a szakaszon, nem ritka, hogy méterről méterre tudnak csak haladni – mondta.

Arra is kitért, mindkét hajónk képes úgynevezett „döngölő üzemmódban” dolgozni; erre csak a nagyobb jégtörő hajók képesek, az eljárás lényege pedig, hogy tengeri hullámzásra-ellenhullámzásra hasonlító vízmozgást idéznek elő, és ezzel a saját súlyukból eredő hatékonyságot is felül tudják múlni.

Miért kellenek a szerbeknek a magyar hajók?

A szerbiai Duna-szakasz kevésbé szabályozott, mint a magyarországi, sokkal több a folyószűkület, a kanyar, ahol a jég meg tud állni – és meg is áll.

Szerbiának jelenleg egyetlen jégtörő hajója van, ezt a szerb-román határnál található Vaskapu-szorosnál vetették be, ezért a magyar hajók nélkülözhetetlenek a probléma megoldásához.

A magyar jégtörők a tervek szerint Belgrádig teszik járhatóvá a Dunát.