Megkérdezzük a szakembert – 3. rész – Ha a hajótesten megjelennek az ozmózis nyomai

Vitorlázás

2025. április 9. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

Teendők ozmózis esetén

Itt a tavaszi karbantartás ideje, különösen a télen parton tárolt, és vízretételre váró hajóké. Az algagátló festés bevett időszaka. Az október-novemberben a vízből kiemelt és akkor letakarított hajótestek kiszáradhattak, így jól megítélhető a víz alatti részek minősége. Sajnos a műanyag hajók esetében gyakran ilyenkor derül ki, hogy az esetleg már ősszel is észlelt ozmózis milyen mértékű. Ha pedig beavatkozást igényel, akkor műanyag laminát kellően száraz-e a szükséges javítás végrehajtásához. Súlyosabb esetben megeshet, hogy a test, a műanyag rétegek további száradást igényelnek, és ezért az ozmózis miatt akár az egész szezon is kieshet.

Megkérdeztük a szakértőt a teendőkről. Ahogy a festés vagy gélezés esetében, ezúttal is Rick Csabát kerestem. Mindenféle hajófesték, bevonat ügyében szerintem messze a legjobb, legelismertebb szakember a magyar kedvtelési célú hajóiparban. Az ozmózis kezelésének pedig kifejezetten kiemelkedő szakértője.

Kérésemre komoly összefoglaló tájékoztatót készített, amelynek itt most egy kivonata olvasható, ám a cikk végénél (vagy itt) letölthető az általa készített teljes, részletes anyag pdf fájlban.

Mi az ozmózis?

A poliészter laminát hajók esetében az ozmózis a víznek a műanyag rétegekbe való behatolása miatt okozott károsodási folyamatot jelenti, amely komoly problémát okozhat a hajótestben. Ez a jelenség főleg az üvegszál erősítésű poliészter gyantával gyártott hajókban fordul elő.

Ozmózisos hajófenék

Ozmózis a poliészter laminátban – a folyamat

Víz behatolása: A poliészter hajótest felülete, még ha festékkel vagy gélréteggel van bevonva, apró mikropórusokat tartalmazhat, amelyeken keresztül kis mennyiségű víz behatolhat a szerkezetbe. Ezek a mikropórusok a gyanta magas hőn való kikeményedése során keletkező gázok következménye, ami szabad szemmel nem látható, de mégis ott van. Mi a hajó felületét zártnak látjuk.

Kémiai reakciók: A pórusokon bejutó víz reakcióba lép a laminátban lévő oldható vegyületekkel, például a maradék poliészter gyantával vagy katalizátor maradványokkal,
De a víz a hajók belső teréből is beszivároghat, különösen, ha a fenéktérben, tartósan víz van. Ugyan a belső tereket lezárják egy réteg topcoattal, de látjuk, hogy az a merevsége miatt repedezett, így a víz szabadon jut a laminátba. Éppen ezért a megfigyelés azt mutatja, hogy a hajók 5-7 éves korában jelentkezik az ozmózis.

Nyomás felhalmozódása: a laminát elkészítésekor jelenik meg. A hajóépítők befektetik az üvegszövetet, üvegpaplant a sablonba, majd ezt átitatják a poliészter gyantával. Igen ám, de ha kisebb légzárványok maradnak, akkor ezeket a kis buborékokat körülveszi a kikeményedő gyanta, de a hólyagocska ott marad, benne a ki nem keményedett anyaggal. És ha bejut a víz az üvegszálak felületén ehhez, azonnal megkezdődik a vegyi folyamat. Az ozmózis következtében keletkező vegyületek (például ecetsav és más savas anyagok) vizet vonzanak, ami a laminát belsejében lévő buborékba jutva, hatalmas belső nyomást hoz létre. Ezek a buborékok nyomást fejtenek ki a hajótestesten belül és igyekeznek kijutni a szerkezetből, természetesen a kisebb ellenállású, alacsonyabb hőmérsékletű irányba a hajófenék vízzel érintkező felületére.

Buborékképződés és delamináció: Az ozmózis által létrehozott nyomás a gélrétegben lévő, hatalmas nyomással bíró buborékok csökkenteni akarják a belső nyomást és egyre inkább delaminálják a szerkezetet, amelyek idővel növekedhetnek és meggyengíthetik azt. nem az egész szerkezet delaminálódott, csupán helyenként, de ott az egyes laminátrétegek elváltak egymástól.

Az ozmózisos károsodás jelei

Buborékok a gélréteg felületén: Ezek jellemzően kerek vagy ovális formájúak.
Savanyú vagy ecetszagú folyadék szivárog a buborékokból, ha azokat kiszúrják.
A hajótest gyengülése, ami strukturális problémákat okozhat.

Gélről induló hólyagok

Ozmózis megelőzése

Kiváló minőségű poliészter gyanta és laminálási technika használata: A jobb minőségű anyagok (pl. vinilészter) kevésbé hajlamosak az ozmózisra. a hajógyárak törekednek arra, hogy valamilyen módon csökkentség az ozmózis kockázatát. Próbálnak más típusú anyagokat használni, mint például a Vinilészter, …fontos a költségszámítás
Védőrétegek alkalmazása: Az egyedüli megoldás a mai ismereteink alapján az epoxi alapú bevonatokkal (ozmózisgátló) történő bevonás, ami csökkenti a víz behatolásának kockázatát. Fontos a javítási technológia kiválasztása is. Az egyik megoldás a festési technológiával felhordott epoxi bevonatok készítése, de itt nagyon fontos a technológia maradéktalan betartása. Egy teljes gélréteg lehántását követően az első epoxi rétegnek oldószermentesnek kell lenni, mert az oldószerek kommunikálhatnak a laminát még aktív anyagaival. A további rétegek már lehetnek oldószeresek, amivel legalább 400-450 micron vastagságot kell elérni. Az utolsó rétegre már mehet is az algagátló.
A másik ma már elterjedt módszer a laminálás. Ekkor az üvegszövet felületére legalább két rétegű, 300 gr-os üvegszövetet raknak fel, olyan epoxi gyantával, ami a sűrűsége folytán tökéletesen megmarad a szövetben, majd erre kerül egy un. letépő szövet ami a teljes fenéklaminálást lezárja. Ennek a nevében is benne van, hogy azt le kell tépni a felületről. Ez nagyon könnyen valósul meg, mivel a letépő szövet anyagából adódóan nem tapad az epoxihoz. Az ilyen módon létrejött réteg nem tartalmaz mikroszkopikus csatornákat és mai tudásunk szerint vízzáró, de ezt látjuk a gyakorlatban is.

Kizárható-e az ozmózis megjelenése a kezelt víz alatti felületeken?

Új hajók estében a vízretétel előtt a víz alatti felületet becsiszolják 350-320-as papírral, majd a portalanítást követően legalább 4 rétegű epoxival látják el és algagátlózzák. A nevében is bent van, hogy védelem. De ha a hajó beázik, akkor sajnos az ozmózis ettől is megjelenhet.

FONTOS! A felújításra váró felület megfelelő előkészítése!

Az ozmózis javítás előfeltétele a károsodott gélfelület maradéktalan eltávolítása. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy csak a látható hólyagokat akarják eltüntetni, a gélréteg többi részét nem. Ez a megoldás csak néhány esetben vezet eredményre, az esetek döntő részében nem. Erre a legjobb példa, ha a felületről a gélréteget lehántják egy speciális gyalugéppel, ami erre célra lett kialakítva. A lehántott felület nagyon pontosan megmutatja, hogy nem csak a hólyagoknál jelentkezett az ozmózis, hanem a hajófenék teljes felületén. Kráterek mutatják a még nem hólyagos részeket, amik csak a későbbiek folyamán alakultak volna hólyagokká. Az így felnyitott laminát teljes felületén száradhat, sokkal gyorsabb a hajófenék kiszárítása.

Csiszolt felület, ahol láthatók a kráterekbe beült porszemcsék

A másik módszer amit sajnos előszeretettel alkalmaznak a műhelyek a gélréteg lecsiszolása nagyfordulatú csiszológépekkel. A csiszolt és a legyalult felület szembetűnően mutatja a különbséget. A csiszolt felület krátereibe a csiszológép szabályosan beleégeti azt a csiszolati port, amit a gép termel. Ezek a porbeülések jól láthatók a felületen, csupa fehér pont az egész. A port a kellő mértékben kiveretni ebből a felületből nem sikerül sem vízzel, sem levegővel, egyszóval semmivel.

A megoldás gélmaró használata

Fontos tudni, hogy az újólag felhordott anyagok már nem épülnek, vegyülnek az eredeti lamináttal, hanem csak tapadnak. Ám a porhoz semmi sem tapad, így a felület tapadó képességét lecsökkentjük akár 60 %-al is. Így hiába rakunk fel anyagot, ami tudjuk, hogy sokba kerül, az nem marad a felületen, aláázik és lehántható. Tehát az egyedüli tökéletes hajófenék felület előkészítése csak és kizárólag gyalulással megvalósítható. Egy ilyen gyalugép sokba kerül, kevés is van belőle.

Gélmart felület, nincsenek porral töltött kráterek

A megrendelő dönti el, hogy a javítást végzővel milyen munkát akar elvégeztetni. Ha a vevő a gyalulást drágának tartja, akkor inkább még várjon, gyűjtse a pénzt és majd csak akkor, ha minden feltétel adott, végeztesse el a munkát! Mindenki maga dönti el, hogy az olcsóbbat, vagy a jobbat választja.

Részletesebb anyag az ozmózisról Rick Csabától, letölthető pdf fájlban INNEN