Vitorlázás

Az idegbajos szombati versenynap három futama után a következő hármat vasárnap már erős szélben vitorlázhatta a tizenkéthajósra bővült, és New Yorkban először teljes létszámban versenyző SailGP mezőny. Továbbra is a régi L-alakú foilokon száguldottak az F50-esek a Szabadság-szobor előtt. Az első nap ezt a gyenge széllel indokolták, a másodikra pedig nyilván érthető, ha nem szerelték át a már versenyek óta használt új T-foilokra az uszonyokat, holott azokkal gyorsabbak, és még fordulékonyabbak lettek az F50-es versenykatamaránok. Ugyanakkor gyanítható az is, hogy az új T-foilnak a megváltozott nyomaték értékek révén akár szerepe lehetett az ausztrál hajó árbóctörésében, amely kiváltotta az összes rudazat ellenőrzésének és megerősítésének szükségességét. Emiatt maradt el a riói versenyforduló és végeztek rohammunkát a hatalmas árbócokon a SailGP szakemberei. Azt viszont úgysem fogják az orrunkra kötni, ha nincs kész minden árbóc, vagy ha más még megoldandó problémákat is felvet a T-foilok használata. Ám, ez úgyis kiderül majd a folytatásban, legkorábban július közepén Portsmouth vizein.

Mubadala New York Sail Grand Prix 2025 – Fotó: Samo Vidic for SailGP
A hat selejtezőfutam talán legnagyobb szenzációja az ebben a szezonban újonc brazil csapat remek szereplése okozta. Már az első nap is futottak egy második helyet, majd vasárnap futamgyőzelemmel kezdve kis híján bejutottak a hármas döntőbe. Mindig öröm és szenzáció, ha egy kezdő csapat ilyen hamar, mindössze a hatodik versenyén így megvillantja a tehetségét, és ilyen magasságokba ér. Külön öröm, hogy ezzel megszületett a SailGP történet első női kormányosa által elért első futamgyőzelem.

Fotó: Samo Vidic for SailGP
Martine Grael – az olimpiai bajnok és sokszoros világbajnok Torben Grael lánya – a 49er FX osztály kétszeres olimpiai bajnoka (Rio és Tokio), világbajnoka már korábban is megvillantotta tehetségét, kreativitását egy-egy futam közbeni, bója körüli, vagy a rövid befutó sprintszakaszon végrehajtott meglepő és szép manőverrel. Ezúttal viszont a negyedik futamban úgy uralták a mezőnyt, ahopgy azt csak a legnagyobbaktól látni, nagyszerű taktikával és parádés hajókezeléssel. Jó volt nézni a vitorlázásukat.
„Úgy látszik jó irányba haladunk.” – mondta boldogan Martine – „Ahogy egyre gyakorlottabbak vagyunk, úgy nyílik ki a pálya. Amint kevesebbet kell foglalkoznunk a hajókezeléssel, egyre több apróságot látunk, mind jobban érezzük az íveket, és több energia jut a taktikára, stratégiára is. Megnyugtató, és nagy öröm, hogy az eredményeink ezt visszaigazolják.”
A szokott módon alárendelt szerepet játszottak a németek, svájciak és az egyébként tehetségüket olykor felvillantó újonc olaszok. Az USA csapatáról már mondani sem érdemes, hogy náluk valami nagyon elromlott, amióta Jimmy Spithill helyett Taylor Canfield a vezér. Örökös magyarázkodások, nyilatkozatok arróül, hogy „sokat léptünk előre az edzéseken”, egy-egy remek rajt, vitorlázás az élmezőnyben a mindig bekövetkező elemi hibával, egy manőver elrontásával, vagy egywszerű hajóvezetési hibábl eredő megzavarodás és visszaesés. Most is begyűjtöttek 4 büntetőpontot a dán hajóval való ütközéssel, és persze csont utolsók a szezon eredménylistán.
A nekik hazai versenyeken – Los Angeles, San Francisco, New York – 10., 11., és 12. helyeket értek el a végeredményeket tekintve, és ebből kettő a mezőny utolsó helye. Most már áll a bál a csapat körül, a szurkolók személyi frissítéseket követelenek Mike Buckley-tól, aki a résztulajdonos és a csapat versenyigazgatója.

Visszatért és egyszer-egyszer jól is ment a dán hajó – Fotó: Ricardo Pinto for SailGP
Ezúttal az éllovasok közül küszködött Nagy-Britannia, Kanada, és még két futamgyőzelme között az új néven versenyző, megújult, és világsztárokkal bővült tulajdonosi háttérrel versenyző ausztráloknak is volt egy kétfutamos mélyjáratuk.
A döntőbe végül az ezúttal egyenletesen jól teljesítő franciák, és az America’s Cup kötelezettségei alól kiszabadult Peter Burling vezette új-zélandiak (a Black Foils) jutottak magabiztosan a döntőbe, ahová harmadikként a brazilokat az utolsó futammal kiszorító spanyolok érkeztek meg a selejtezők végére.
A döntő futamon aztán a tavalyi szezon meglepetésgyőztesei ellentmondást nem tűrő magabiztossággal söpörték be a győzelmet. Diego Botin és csapata ezzel az első olyan csapat, akiknek sikerült már két versenyt is megnyerni az ötödik SailGP szezonban.

Fotó: Ricardo Pinto for SailGP
A sorozat július 19-n Portsmouthban folytatódik, majd következik Sassnitz (GER), az eredetileg tervezett olaszországi Taranto helyett Saint Tropez (FRA), Genf (SUI), és végül az andalúz nagydíj Cádizban (ESP).

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!
Error: No feed found.
Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.