Alig egy százalékkal nő a fogyasztás, ha a hajók kikerülik a bálnacápák élőhelyét

Brit kutatók szimulációja szerint a hajóknak alig jelent többletköltséget, ha elkerülik a veszélyeztetett bálnacápák gyülekezőhelyeit: a hosszabb utakon az üzemanyag-fogyasztás többnyire egy százaléknál kisebb mértékben nő.

Mit vizsgáltak a kutatók

A Southamptoni Egyetem kutatói a bálnacápa (Rhincodon typus) fontos gyülekezőhelyeit használták esettanulmányként arra, hogy megmutassák: a kereskedelmi hajózás útvonaltervezése figyelembe vehet természetvédelmi szempontokat is. A tanulmány kiindulópontja, hogy a hajók és a tengeri óriások ütközése egyre nagyobb veszélyt jelent az állatokra, a megelőző intézkedések viszont ritkán terjednek el, mert a hajózás a költségektől tart.

A szimulációban nyolc kikötő-kikötő útvonalat futtattak két hajótípusra, egy nyersolajszállítóra és egy konténerhajóra. Minden útvonalat háromféleképpen számoltak: optimalizált alapútvonallal, a legfontosabb élőhelyeken 10 csomós sebességkorlátozással, valamint az érintett területek teljes elkerülésével. Az üzemanyag-fogyasztás változása a 0,13 százalékos csökkenés és a 9,65 százalékos növekedés között mozgott, a legtöbb hosszú útnál egy százalék alatt maradt.

Lassítás a rövid, kerülő a hosszú utakon

Az eredmények szerint a rövid utakon a sebességcsökkentés a hatékonyabb megoldás, a hosszabbakon pedig a területek teljes elkerülése. A Maritime Executive szerint a hat napnál hosszabb utakon a kerülő legfeljebb egy százalékkal növelte a fogyasztást, a 12 napnál hosszabbaknál 0,5 százalék alatt maradt. A rövid átkeléseknél a lassítás a lassabb hajóknál egy százalék alatt tartotta a többletfogyasztást.

A lap szerint a szimulált nyersolajszállító 336, a konténerhajó 366 méter hosszú volt, az útvonalak az Arab-öbölből és az Egyesült Államok Mexikói-öböl menti partjáról indultak, mert ezek közel vannak a bálnacápák gyülekezőhelyeihez. A számításokhoz a kereskedelmi hajózásban használt T-VOS útvonaltervezőt használták.

Mire jó az eredmény, és mi a korlátja

A kutatók maguk is koncepció-bizonyításnak nevezik a munkát, a számok szimulációból származnak, nem valós hajóutakból. A tanulmány előzetes változata tavaly szeptember óta elérhető a bioRxiv előnyomat-szerveren, a Maritime Executive szerint pedig a Royal Society Open Science folyóiratban jelent meg.

A kutatást vezető Ryan Reisinger, a Southamptoni Egyetem tengerbiológus egyetemi docense a lap szerint azt mondta, hogy a módszer más, ütközésveszélynek kitett nagy tengeri állatokra, például bálnákra és delfinekre is alkalmazható lenne. A Maritime Executive megjegyzi, hogy a hajóütközéseket legalább 75 fajnál dokumentálták, Dél-Kalifornia partjainál pedig a tanulmányban idézett kutatás szerint 2012 és 2018 között nyaranta becslések szerint mintegy 23 nagy testű bálnával (köztük kék- és púpos bálnával) végeztek a hajók.