Tihany lett Európa legszebb virágos falva

Tihany, fotó © HAJOZAS.HU

Tihany és Kaposvár tarolt az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén

Az ezüstdiploma mellett a legszebb főtérnek járó különdíjat is elnyerte Kaposvár az idei Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén, írja az MTI. A péntek esti Szlovéniában rendezett díjátadón nem a somogyi megyeszékhely volt az egyetlen magyar díjazott: falu kategóriában Tihany aranyérmet kapott.

Tihany madártávlatból, fotó © HAJOZAS.HU

Tihany a falvak kategóriájában képviselte Magyarországot az Entente Florale Europe-on, miután tavaly megkapták a Legvirágosabb magyar város környezetszépítő verseny fődíját.

A Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi közlése szerint az Európai Virágos Városok és Falvak Versenye három évtizedes múltra tekint vissza. Az Entente Florale Europe több mint verseny, az európai összetartozás jegyében folytatott kampány a közös európai környezeti, kulturális értékek megóvásáért, az élhetőbb környezet megteremtéséért – írták.

A program 12 ország mintegy 25 ezer települése között teremt kapcsolatot és több mint 50 millió embert mozgósít. Az európai versenyen a magyarországi indulók ezt megelőzően 9 arany-, 25 ezüst- és 10 bronzérmet szereztek, további 10 települést pedig Európa-díjjal jutalmaztak.

HOTELEK.HU – szállásfoglalás online 

fotó © Tihany Facebook

Tihany története

A Balaton – Közép- Európa legnagyobb sekély vizű tava – tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelött. Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelott alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kalderra tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a horgászok kedvelt helye a Belső- tó, és a vízimadarak paradicsoma a Külső- tó. A vulkanikus utótevékenység során feltörő több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük a legszebb az Aranyház, aminek fehér szikláit napfényben aranysárga zuzmó borítja.

HOTELEK.HU – szállásfoglalás online 

Tihany, fotó © HAJOZAS.HU

Tihany, fotó © HAJOZAS.HU

A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952- ben – Magyarországon elsőként – tájvédelmi körzetté nyilvánítottak.

A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt.

A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói. Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsosorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.

HOTELEK.HU – szállásfoglalás online 

Tihany, fotó © Peter Krasznai

Tihany, fotó © Gaabor66

Tihany, fotó © eLKayPics

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!