Én az ILCA dingi helyett inkább a Möbius dingi nevet javasolnám a Möbius-szalag után

Az ugyanis egy olyan különleges önmagába visszatekeredő kétdimeziós felület, amelynek egyetlen oldala és egyetlen éle van. Megyünk egy végtelen szalagon és megjárjuk kívül-belül, anélkül, hogy átkerülnénk egy másik oldalra… Szuper.

Tájékoztatásul, aki nem tudná, az ILCA nem egy szép női név. Rövidítés, amely a Laser szót is tartalmazza. Az ILCA a többé nem létező Lasernek az osztályszövetsége, amely egyébként tovább létezik, mint az új osztályt vezérlő szervezet. Gondolom majd átalakulnak rövidesen, és lesznek ILCA helyett mondjuk IIDCA vagyis International Ilca Dinghy Class Association. Szövetség, érdekvédelmi szervezet, tulajdonos, vállalkozó, minden egy füst alatt, halleluja….

Az ILCA, vagyis az International Laser Class Association magyarul a Nemzetközi Laser Osztályszövetség 2019. márciusában megszakította kapcsolatát, szerződését a hajótípus európai gyártójával a brit Laser Performance céggel.

A hivatalos verzió úgy fogalmaz, hogy a gyártó – amelyik egyébként az első volt, a Laser  eredeti építője – megsértette a Laser Építési Kézikönyv Megállapodást, amelynek célja biztosítani a bármely Laser építőműhelyben készülő hajók azonosságát, ami a hajóosztály alapelve. Ettől „single design” az osztály, amely lényegében abban különbözik a „one design” típusoktól, hogy a hajókat nem kell ellenőrizni, hogy megfelelnek-e az osztályelőírásnak, mert egyforma sablonokban, szigorúan ellenőrzött azonos technológiával és kivitelben épülnek az erre szerződött és a hajótípus építésére kizárólagosan jogosult műhelyekben.

Közbevetőleg persze kérdéses, hogy mennyire jó dolog és mennyire igazságos a világ hajóépítőivel szemben, hogy két olimpiai osztály egyedeinek gyártója hivatalos monopolhelyzetben van és évtizedek óta versenytárs nélkül szabhatja meg egy termék árát egy olyan világban, ahol elvileg az ilyesmi ellen kormányzati szinteken folyik (sokszor persze látszat) küzdelem…

A hivatalos indoklás szerint a cég nem biztosította az ILCA részére, hogy ellenőrizhessék az üzemet, amint azt az említett kézikönyv előírja. Az ILCA és a Laser Performance cég szakításának hátterében a semmitmondó indoklással szemben állítólag az áll, hogy a britek számos hajót úgy adtak el, hogy az ILCA-nak nem fizették be az ezekért járó jogdíjat. Vagyis ILCA plakettek nélkül adtak el Lasereket olyan vevőknek, akik nem kívánnak a hajókkal versenyezni, Laser eseményeken részt venni.  A Laser Performance tulajdonképpen pontosan azt követte el, amiért negyedszázaddal ezelőtt szigorú ellenőröket küldtek Magyarországra, amikor nálunk is Laser másolatok készültek. (Mellesleg kicsit jobbak voltak, mint az eredetiek, mert amikor a magyar hajók az eredetiekkel együtt versenyeztek, akkor a győztesek többnyire a Picula vagy Berzsenyi Doki által gyártott darabokkal vitorlázók közül kerültek ki…)

Április 25-e óta a Laser hajók új neve ILCA Dinghy! Persze minden ILCA plakettel bíró bármilyen korú Laser indulhat az ILCA dingi versenyeken. Az osztály olimpiai státusza sem kérdéses, hiszen ott kategóriákat határoznak meg és ahhoz választanak hajótípusokat. Most pedig csak névváltozás történt. Az még a szép a dologban, hogy nem kizárt az ügynek olyan megoldása, miszerint a Laser Performance ILCA dingi gyártó lesz, ha sikerül új megállapodást kötniük az ILCA-val. Akkor aztán  pláne minden gyönyörűen el lesz simítva.

Csak éppen zavaróan itt van ez a Möbius-szalag dolog

Van egy hajóosztálynak egy szövetsége, amelyikről így hirtelen nyilvánvaló, hogy üzleti vállalkozás és tulajdonosa a hajótípusnak. Holott az ember azt gondolhatta, hogy az például a Laser Performance cég. Ám a tulajdonos a szövetség, az ILCA, amely szervezi a hajótulajdonosok versenyzői életét, és persze védi az érdekeit. A kivel szemben is? Akár önmagával szemben, ha kell? És eszerint akkor tulajdonképpen egy hajóipari vállalkozó cég az ISAF-ról World Sailinggé avanzsált, a világ vitorlázóit, azok érdekeit képviselő és „kiszolgáló” szervezet része? És ha egy a világ vitorlás sportját összefogó és szabályzó szervezetbe ily módon vállalkozások vannak beleszőve, akkor miért is várhatnánk el, hogy például ez a világszervezet tisztán sportérdekeket szem előtt tartó döntéseket hozzon? Vagy éppen aszerint javasoljon? Például a Finn dingi olimpiáról való kiszórását egy még éppen nem is létező, ámde iszonyúan polkorrekt kétszemélyes vegyespáros offshore osztály javára, amelyet aztán egy megfelelően kiválasztott cég gyárthat majd monopolhelyzetben? Csak nem ezért hagyták el a régi névből azt a csúnya szövetség szót?

Aki ezt nem érti, aki ezen csodálkozik, hogy ilyet lehet, az futtatgassa a szemét egy Möbius szalag egyetlen élén! Na ugye?

Ruji